Független Budapest, 1913 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1913-12-31 / 52. szám
4 Független Budapest A közel jövő szabályozási feladatai. Irta : Forbáth Imre dr. mérnök, főv. biz. tag, mü- egyet. m.-tanár. A szabályozási kérdések fontossága mindinkább áthatja mindazokat, kik a város ügyei vei hivatásszerüleg a hivatalokban vagy a polgártársak bizalmából a közgyűlésen foglalkoznak. A legutóbb lefolyt költségvetési tárgyalásnál a szabályozási kérdések szintén előkelő szerepet játszottak. A főváros szabályozásának régi érdemes munkása, Palóezi Antal meggyőző érvekkel argumentált az egész város területét felölelő általános szabályozási terv szüksége mellett. Ullmann Gyula pedig tartalmas beszédben fejtegette a szabályozással összefüggő kérdések egész complexumát, különös súlyt fektetve a nálunk eddig még nem eléggé méltatott összefüggő parkrendszer létesítésére. De nemcsak szakemberek foglalkoztak szabályozási kérdésekkel. így Platthy György nagyon helyesen mutatott rá a már évtizedek óta időnként felvetődő hajózható körcsatorna létesítésének fontosságára, kérve, hogy ezt a csatornát a külső területek szabályozási tervének kidolgozásánál ne hagyják figyelmen kívül. Mindenki, aki belátja a céltudatos és egyöntetű szabályozásnak óriási kihatását a főváros egész jövő fejlődésére, csak örvendhet ennek a megnyilvánuló nagy érdeklődésnek. És mindannyiunknak azon kell lenni, hogy ezt az érdeklődést fenntartsuk mindaddig, mig a budapesti szabályozás kérdése nem terelődik olyan irányba, mely megnyugtató eredményt helyez kilátásba. Különösen meg kell ezt tennünk most, amikor végre valahára úgy látszik mégis csak döntő stádiumba érkezik a pályaudvarok rendezésének kérdése, amelynek megoldatlan volta akadályozta meg főleg eddig, hogy a balparti területekre nézve olyan szabályozási 'tervet lehessen kidolgozni, melyet a vasúti kérdéseknek későbbi megoldása állandóan fölbontással nem fenyeget. Nagyfon- tosságu tehát a polgármester urnák a pénzügyi bizottságban tett ama kijelentése, mely szerint a pályaudvarok kérdése a tapogatózás és kezdetleges tervezések stádiumából kikerült és a végleges tervek bemutatása immár rövidesen várható. Hogy a pályaudvarok rendezése nélkül a város szabályozása meg nem oldható, az bővebb bizonyításra nem szorul. Lehetetlen a pályaudvarok végleges elrendezésének ismerete nélkül a főútvonalak hálózatát helyesen kialakítani, mert minden pályaudvar egy forgalmi központot képez, melyet a város összes többi részeivel főforgalmi útvonalak által kényelmes összeköttetésbe kell hoznunk. Szintúgy lehetetlen a közúti forgalomnak jövő irányítása, ha nem tudjuk, hol lesznek a jövő pályaudvarai, mert hiszen a személy- pályaudvarok felé irányul a közúti vasutak által lebonyolítandó személyforgalomnak nagy része is. Különösen fontos azonban a pályaudvarok rendezése nálunk Budapesten, hol nemcsak a nyugati és keleti pályaudvarok területe nyúlik bele ékszerüen a beépített területek közé, teljesen elvágva egymástól a pályaudyar két oldalán fekvő negyedeket, hanem ahol a különböző pályaudvarokat egymással összekötő körvasút vaspánt gyanánt fogja körül a város belső területét, lehetetlenné téve a körvasuton innen és túl fekvő kiterjedt területeknek szerves összekapcsolását és állandóan veszélyeztetve a közúti forgalmat mindaddig, mig ez a körvasút vagy a föld alá vagy a föld fölé áthelyezve nincsen. De nemcsak a személypályaudvaroknak kérdése vár rendezésre, hanem a teherforgalom lebonyolítására szolgáló pályaudvarok kérdése is. És itt kapcsolódik bele a pályaudvarok rendezésének kérdése az összes érdekelt ipari és kereskedelmi körök részéről oly régen és energikusan sürgetett ipari és kereskedelmi kikötő kérdésébe, mert körülbelül biztosra vehető, hogy a teherforgalom jövő lebonyolításának központja az a nagy teher- és rendezőpályaudvar lesz, melyet a kereskedelmi és ipari kikötővel kapcsolatosan kell majd létesíteni a Csepelsziget északi csúcsán. A város jövő építési kialakulására nagy befolyással lesz az az építésügyi szabályzat, melyet a közmunkatanács már letárgyalt és mely előreláthatólag a jövő óv elején életbe fog lépni. Ez az uj építésügyi szabályzat az eddigi állapottal szemben sok tekintetben előnyös változást fog előidézni. A város építési fejlődésének modern irányban való biztosítását azonban ettől az uj építésügyi szabályzattól is csak úgy várhatjuk, ha a város további kiépítése e szabályzat érvénye alatt megfelelően kidolgozott uj szabályozási tervek alapján fog történni, mert ha változatlanul megmaradnak azok a végtelen egyhangúsággal a város határáig terjedő sablonos kockás beosztások, melyek most szabályozási terv gyanánt szerepelnek, úgy semmi biztosítékunk sincsen abban az irányban, hogy a közegészségügyi és gazdasági szempontból egyaránt hátrányos bórkaszárnya- rendszer nem fogja-e a jövőben is elfoglalni az eddig még be nem épített külső területek nagy részét és hogy az udvari lakások arány száma a jövőben az eddigihez képest csökkenni fog-e. A szabályozási munkálatokat eddig főleg a fővárosi közmunkák tanácsa végezte. Újabban azonban a tanács III ügyosztálya is foglalkozik szabályozási tervek kidolgozásával és az a terv, melyet az ügyosztály a folyó év folyamán a Kelenföld szabályozására nézve bemutatott, bizonyítéka annak, hogy az ügyosztály mégis inkább hozzáférhető a modern városépítészeti tudomány és művészet felfogása és eredményei számára mint a fővárosi közmunkák tanácsa. Kívánatos volna, hogy a jövőben az összes szabályozásokat az az ügyosztály végezze, melynek megfelelő kiépítése tehát minden- kópen a főváros jövő fejlődésének érdekében fekszik. A költségvetéshez csatolt tanácsi jelentés szerint az ügyosztály kebelében már dolgoznak a VI. és VII. kerületek külső területeinek modern irányú szabályozási tervén és remólheiőleg rövid időn belül rá kerül a sor a főváros összes többi eddig be nem épített területének terveire is. A VI. és VII. kerület szabályozási tervénél már alkalom nyílik arra, hogy a jövő Budapestről parkok dolgában valamivel bőkezűbben gondoskodjunk mint az eddig történt. Itt már megkezdhetjük annak az összefüggő parkrendszernek megalkotását, melynek a Városliget, Köztemotő, Népliget és Ligettel ki-dülő már meglevő alapjait képezik és melynek rendszeréhe belekapcso- | landó lesz okvetlenül park gyanánt fenntartandó mostani lóversenytér területe is. Gondoskodni kell az uj szabályozási tervnek ezenkívül az egész területen szét szórt kisebb parkszerű területekről is, mert úgy ahogy az uj építésügyi szabályzathoz csatolt szabályozási tervezeten a jövő parkok kiterjedése és elosztása feltüntetve van, úgy annak megmaradnia nem szabad. E szabályozási terv szerint ugyanis pl. a Városligettől a rákospalotai határig terjedő körülbelül 3 km. hosszú és 4 km. széles sávban egy négyzetméternyi zöld területet nem látunk. Ennek a területnek nagysága messze fölülmúlja az egyrészről a Duna és más részről a Lipót-köruttól a Fercnc-körutig terjedő nagykörút által bezárt nagy területet. Ugyancsak nélkülözünk minden akármilyen csekély kiterjedésű zöld területet a nagy városrészben, mely a Ligettelki-dülőtől kelet felé a Rákoskeresztúri határig terjed és melynek hossza 6 km., szélessége pedig a keresztúri köztemetőig kb 5 km., a temető és Cinkota helységhatára között pedig kb 2 km. Ez is körülbelül olyan nagy kiterjedésű terület mint a balpart egész mostani beépített része és ilyen nagy városrészt park nélkül hagyni végzetes hiba volna. Hasonlók a viszonyok az Angyalföldön, Ó-buda északi részén és Kelenföldön. Azt hiszem senkit sem kell meggyőzni arról, hogy ennek igy maradni nem szabad és hogy áldozatok árán js arra kell tórekedni, hogy a jövő Budapest minden lakott területének meglegyen a maga kisebb parkja és az egész Budapestnek pedig meg legyen a maga nagy összefüggő park- rendszere. A most ránkkőszöntő 1914. év bizonyos tekintetben szomorú nyomot fog maga után hagyni, mert ebben az évben kerül beépítésre a város egyik legrégibb tere: a régi Városháztér, amelyen már emelik az állványokat az építendő Piarista rendbáz számára. Kegyetlen dolog volt ennek a város szivében lévő térnek feláldozása a beépítés számára, de reméljük, hogy ez volt ebben az irányban a város utolsó hibája és hogy ezentúl a külső területeken inaugurálandó nagyszabású parkpolitikája igyekezni fog a múlt mulasztásait ezen a téren is jóvá tenni. A közel jövő szabályozási feladataihoz tartozik a Tabán újjáépítése és az Erzsébet- sugárut létrsitése is. Ezekről azonban ezen a helyen részletesen megemlékezni nem akarok, mert csak azokra a kérdésekre akartam nagy vonásokban rámutatni, melyek az egész városterület szabályozásának szempontjából bírnak fontosággal és melyeknek előkészítéséhez elsősorban a megfelelő tervek kidolgozásával összefüggő szellemi munka szükséges. Erre pedig épen most volna az alkalmas idő, amikor a pénzpiac szorult állapota folytán nagyobb munkák kiviteléhez hozzáfogni nem igen lehet, midőn tehát a város szakközegei inkább érnek rá ezeknek a messze jövőre kiható kérdéseknek alapos előkészítésére. A magyar kir. államvasutak szerződéses szállítója! UJ ! Önmagától szaporodó PATKÁNY és EGÉR-bacillus ’RATTOMORT” biztos pusztító hatással, más állatra ártalmatlan. Egér ellen 1 adag 3 kor. Patkány ellen 1 adag 4 kor. U J! Nagyobb területeken az irtás utólagos díjazással! UJ! Biztos hatásáról kezeskedem ! „RATTOMORT” vezérképviselet: Király-utca 27.
