Független Budapest, 1913 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1913-12-31 / 52. szám
Független Budapest 3 közig. kér. kiterjedés ha-ban népesség képv. vál. kér. I. 180 38.000 1-SŐ II. 380 110.000 2-ik III. 330 98.000 3-ik IV. 640 48.000 4-ik V. 580 65.000 5-ik VI. 700 85.000 6-ik VII. 720 95.000 7-ik VIII. 780 115.000 8-ik IX. 1180 96.000 9-ik X. XI. 1280 1300 22.000 j 9.000 / 31.000 10-ik XII. XIII. 1450 1200 12.000 \ 10.000 j 22.000 11-ik XIV. XV. 1200 2000 23.000 ^ 24.000 j 47.000 12-ik XVI. XVII. 1260 1060 39 000 \ 35.000 j 74.000 13-ik XVIII. 3200 58.000 14-ik A legkisebb választókerület a 11-ik 22.000 lakossal, a legnagyobb a 8-ik 115.000 lakossal. Mig jelenleg e két határ: IV. kér. 25.000 és a VII. kér. 197.000 lakos közt vagyon. Dr. Platthy Gyirgy: Arra a kérdésre, hogy a székesfőváros miként osztassák föl országgyűlési képviselő választó-kerületekre, csak akkor tudnék felelni, ha ismeretes volna, hogy Budapest hány képviselőt fog választani. De mert a kormány tervéről ebben az irányban sem vagyunk tájékoztatva: általánosságban csak annyit mondhatok, hogy a kerületek számának megállapításánál nemcsak azt az arányt kell figyelembe venni, amelyben a székesfőváros lakosságának száma a szorosan vett Magyar- ország lakossága számához áll, hanem okvetlenül figyelembe veendő, hogy a főváros az ország politikai, gazdasági és kulturális tényezőinek középpontja s ennélfogva Budapestnek aránylag több képviselőt kellene adni, amit amennyit az országos átlag igazol. A mai állapot szerint, az ország lakosságát 18 millióra téve, a képviselők számát pedig 413-ra, kerekszámban minden 44.000 lakosra jut egy képviselő. Ha az 1910. évi népszámlálás eredményét vesszük tekintetbe, akkor Budapestnek tisztán a lélekszám szerint 880.000 lakos után húsz képviselőt kellene választania. Ha pedig a legközelebbi általános választás évére vagyis 1915-re kiszámított 971.000 lélekszámból indulok ki, akkor huszonkettőt. Ismétlem azonban, hogy ha csak annyiban állapíttatnék meg a budapesti képviselők száma, ezt én a székesfővárosra nézve igen nagy sérelemnektartanám, mert — miként mondottam — a lélekszám nem lehet egyedül irányadó a kontingens megállapításánál, sőt bizonyos az is, hogy a fővárosnak kivételesen nagy népesség szaporodását is figyelembe kell venni, mert rövid idő múlva ismét oly aránytalanságok fognak bekövetkezni, mint amilyen a mostani. Ez az aránytalanság rendkívül nagy a budapesti kerületek között és még nagyobb az országos kerületek túlnyomó részével szemben. Az I. kerület és illetve a budai oldal felosztására meg van a véleményem. Eszerint az első kerület volna a Vár, az I. és II. kerületi vároldalakkal együtt. A második lenne a Krisztinaváros a Tabánnal, harmadik a Kelenföld, negyedik a Víziváros, az ötödik az országút Óbuda egy részével és a hatodik Óbuda. Ez a hat kerület felelne meg az 1915-ik évre kiszámított 190197 budai lélek- számnak. Való ugyan, hogy a kerületek száma alul maradna az országos átlagos lélekszám- nak, de figyelembe kell venni a Kelenföldnek rohamos fejlődését, amely rövid idő alatt okvetetlenül ismét be fog következni. Ha pedig a Várból nem akarnak külön kerületet csinálni, az esetben a Vár és Krisztinaváros alkotná az első, a Lánehidig kiegészített Tabán és a Kelenföld pedig a második kerületet. Ekként a budai rész öt kerületre osztatnék fel. A pesti oldal felosztásához azonban nem tudok hozzászólni, mert ez igen nagy előtanulmányt igényel. Hozzávetőleges számítás szerint a pesti oldalnak 18—22 képviselőt kellene választania. Egyébként igen nagy sérelemnek tartom, hogy a kerületek száma és beosztása tekintetében a kormány nem kérte ki a törvény- hatóság véleményét. Másrészről viszont igen goromba mulasztásnak tartom, hogy a törvény- hatóság — megkérdezetlenül is — ebben a fontos kérdésben nem nyilatkozott. Az 1848. évi V., az 1875. évi II., az 1877. évi X., az 1886. évi XXVII. stb. törvénycikkek szerint a törvényhozás városok és vármegyék szerint csak a kerületek számát állapította meg, a kerületek beosztását azonban a városi, illetve a törvényhatósági közgyűlés hatáskörébe utalta és az 1877. évi XI. törvénycikk szerint, amelyben a kilenc választó- kerület megállapittatott, ugyanez történt a székesfővárosra nézve is. Ezt az értékes önkormányzati jogot az országgyűlési képviselők választásáról 1913. évi XIV. törvénycikk sem szüntette meg. Való ugyan, hogy a 21. §. szerint: „A választókerületek és székhelyük megállapításáról külön törvény rendelkezik“, ez azonban még nem foglalja magában a régi és értékes autonóm jog elkobzását, mert ezen „megállapítás“ a régi módon is történhetik. Bármiként álljon is a dolog, nézetem szerint a törvényhatóság elodázhatatlan kötelessége, hogy állást foglaljon egyrészt a kerületek száma miatt és másrészt azon értékes autonóm jog megoltalmazása végett, hogy a kerületek beosztása ezentúl is önkormányzati hatáskörben történjék. Előre is bejelentem, hogy ebből a célból indítványt fogok benyújtani a törvény- hatósági közgyűléshez, hogy ezekben a nagy- fontosságú kérdésekben a székesfőváros a városi törvény revíziójára vonatkozó és rövid idő múlva napirendre kerülő munkálatban foglaljon állást és a kormányhoz sürgősen indokolt felterjesztést menesszen. Ami az u. n. alkerületi beosztást illeti, meg kell vallanom, hogy bármily tiszteletreméltó helyről pattant is ki ez a terv, annak igaz voltában nem hiszek és a képzelet szüleményének tartom; aki csak egy kissé is ismeri fővárosunk szerkezetét, ily tervet kénytelen a lehetetlenségek közé sorozni. Igaz ugyan, hogy a mostani kormányt — erősebb kifejezést nem használva — minden lehetetlenségre képesnek tartom, de azután ám lássa, mi lesz Budapesten ! Dr. Reich féld Izor : Véleményem szerint a kerületek beosztásánál nem szabad kortespolitikát követni, vagyis törekedni kell arra, hogy a közvélemény hamisítatlanul érvényesüljön. Nem szabad a kerületeket mesterségesen úgy alakítani és kikerekiteni, hogy az általános választójog folytán szavazatra képesekké vált polgártársaink tömörülése ne érvényesüljön. Ne végezzünk ezen politikai jogokhoz jutott szavazókkal foltozó munkát, hanem engedjük őket kompakt tömegekben érvényesülni, hogy érdekeik képviselete az országházban helyet foglalhasson. A kerületek ilyetén beosztása Budapesten annál is kívánatosabb, mert körülbelül 80.000 ipari munkása van és ilyen számottevő hasznos polgárokkal szemben a politikai jogaik gyakorlása körül játékot űzni nagy bűn, mely súlyosan megboszulhatj a magát. Nézzünk csak bátran az általános választójog elé, — rosszabb közállapotaink már nem lehetnek. Dr. Springer Ferenc: Nagyon sajnálom, de a föltett kérdésről — abban a formában, ahogyan azt megszövegezni méltóztatott — véleményt nem mondok. Nem ismerem a döntésre hivatott illetékes tényezőknek még intencióit sem s igy egyszerűen jóslásba kellene bocsátkoznom, ami pedig meddősége mellett még hálátlan munka is. A sok fontos tényező mellett, amelyek a kérdésnek mikénti eldöntésére hatnak, a legfontosabbak: az uj választói törvény szerint választói jogosultsággal biró választókat érintő statisztikai adatok nem állanak rendelkezésemre. Ezek nélkül részemről — csak úgy gondol ómra — nyilatkozni, híjával volna az alaposságnak és komolyságnak. Vértes Emil: A választójog kérdésével kapcsolatban, ma kétségtelenül a legidőszerűbb és igen nagy fontossággal biró kérdések egyike az, „miképen fog a kerületek beosztása Budapesten megoldást nyerni“ ? Hogy lelkiismeretes alapossággal lehessen e kérdésről véleményt nyilvánítani, ahhoz mindenek előtt a feltűnően sokáig készülő statisztikai adatokra volna szükség. A kormány — úgy látszik — célzatosan húzza-halasztja ez adatoknak a közzétételét; tudtommal azonban a székesfővárosi statisztikai hivatal is dolgozik, különösen Budapestre vonatkozó adatok gyűjtésével és összeállításával, amiért is nagyon kívánatosnak tartom, hogy legalább ezeket minél rövidebb időn belül nyilvánosságra hozzák! Addig is, míg ezekre az adatokra támaszkodva, érdemlegesen állást foglalni lehetne, már most is egész nyomatékosan kifejezésre juttatjuk azt a reményt és jogos óhajt, hogy Budapestnek, eddigi 9 mandátuma helyett, a jövőben legalább is 20 választókerület jusson! A csonka parlament által sebtiben elfogadott választójogi törvény — sajnos — nagyon mostohán bánik az a. i. fennen hirdeiett jog kiterjesztéssel, minélfogva az alkotmány sáncaiból kirekesztettek ezentúl is csak elenyészőszámban jutnak választójoghoz ! A kerületek helyes beosztása folytán, mindenesetre — főleg a fővárosban — az iparos és kereskedő osztály jut majd az eddiginél számbavehetőbb parlamenti képviselethez és ez a gyakorlati elem — nézetem szerint — a jövő törvényhozásnak csak javára válhatik. kötvények a legelőnyösebbek élet-,tűz-, baleset, szavatossági-, betöréseslopás elleni, üveg-, jég- és állat-biztositásoknál Felvilágosításokkal, prospektusokkal és díjajánlattal szívesen szolgál a Általános Biztositó R.-T. igazgatósága Budapest, IV. kér., Károly-körut, 2. szám. Telejon: 153-98,2-11,2—12. Kartellen kívül és a társaság képviselőségei Részvénytöke 6.000,000 korona, aa orsaág minden részében. Összes biztonsági alapunk 21 milliók ^ JtfJnGÁRIfl
