Független Budapest, 1913 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1913-10-06 / 40. szám
о FÜGGETLEN BUDAPEST. való rendezését még oly időben kieszközölhesse, hogy e megadóztatási rendszer az uj sugárút kiépítésénél már alkalmazást nyerhessen. Egyúttal felvetette ez az indítvány a gyalogjárók árkádszerű kiépítésének eszméjét is. A közgyűlés ezt az indítványt is magáévá tette, és a mérnöki hivatal a vonatkozó terveket 1909 elején nyújtotta be a tanácshoz. A kivitelre azonban ezúttal sem került a sor, ellenben a tárgyalások további során az Erzsébet-sugárut vezetését kapcsolatba hozták két másik városrendezési kérdéssel, t. i. a jövő uj városház elhelyezésével és az And- rássy-ut burkolásának kérdésével. 1911. év vége felé látott napvilágot az a tervezet, mely szerint az uj városházát akarták felhasználni az Andrássy-ut látóképének monumentális lezárására olyképen, hogy az uj városháza az Erzsébet-térre kerüljön, az Erzsébet-tér és Váci-körűt között fekvő épülettömb pedig lebontassák és az Erzsébet-tér helyébe az uj városház elé létesítendő uj park céljaira használtassák fel. Annak idején ezeket a tervezeteket a nagy nyilvánosság előtt tárgyalták egy értekezleten, melyet a polgármester ur hivott egybe és melyre mindenki hivatalos volt, aki a kérdésiránt érdeklődött. Időközben a főváros még egy tervet dolgoztatott ki, mely szerint az uj városháza nem az Erzsébet-térre, hanem a bazilika, Váczi-körut, Deák Ferencz- tér és Nagykorona-utca által határolt két épülettömbre került volna olyképen, hogy a Fürdő-utca az épület két része között ment volna keresztül és az Andrássy-ut lezárását az a diadalivszerű boltozat képezte volna, mely a Fürdő-utcát a városház két része között elvezeti. A középitési bizottság azonban ezt a tervet nem fogadta el, hanem a városháznak mai helyén való meghagyása mellett foglalt állást. Hosszú és viszontagságos múlt után az Erzsébet-sugárut terve tehát összekapcsolódott a központi városház uj elhelyezésének kérdésével, és minthogy a városház elhelyezése számos más érdekkel kapcsolatos, ezzel az Erzsébet-sugárut kérdése még jobban megrekedt mint annak előtte. Már pedig az Erzsébetváros sűrű beépítéséből eredő közegész- ségügyi és egyéb*hátrányok az idők folyamán nemcsak hogy nem csökkentek, hanem mindinkább fokozódtak, amihez még hozzájárult az a körülmény is, hogy az Erzsébet-sugárut bizonytalan volta megakadályozta az egész környék építési kifejlődését, mert hiszen a város az építési engedélyek kiadása körül mindig zavarban volt, nem tudván, vájjon valamely uj építkezés nem fog-e az Erzsébet- sugárut vonalába esni és nem fogja-e igy a tervbe vett városrendezést még jobban megdrágítani. A kérdésnek előbbrevitele tehát mindinkább sürgőssé váll és teljesen érthető RIÓIKUL ÉS FINOM BŐRÁRU gyári árban PAPEK JÓZSEF 1 К Kj oeászári és kir. udv. szállító börárugyártónál, I Cl fcf J Budapest, VIII., Kákóczi-ut II és 15. ] ~— 1 ■ Telelőn 65 — 39. =— I a tanácsnak az az igyekezete, hogy végre valahára valamely végleges döntést provokáljon. Ez indította a tanácsot arra, hogy a közel múltban 3 új alternativ tervvel lépjen sz illetékes bizottságok elé, melyek mind a központi városház elhelyezését és az Erzsébet- sugárut vezetését tárgyalták. Az első alternativa szerint az uj városháza az Erzsebet-térre kerülne. De a középitési bizottság ezt a tervet nagyon helyesen még csak tárgyalás alapjául sem fogadta el, mert nem akarta semmiféle más szempontnak áldozatul odadobni a budapesti belső városrészeknek, úgyszólván egyetlen valamirevaló parkját. Ez a terv tehát kezdettől fogva kikapcsolandó és a jövőben is mindenkor a legerélyesebb ellenállást kell kifejteni, ha ez a terv esetleg ismét felbukkanna. A másik két tervezet közül az egyik a városházát meghagyja mai helyén, inig a másik a Károly- körutnak másik oldalára, a Dob-utca, Rom- bach-utca és Király-utca közötti blokkra kívánja azt elhelyezni. A sugárút vonal- vezetését illetőleg az első és harmadik megoldás az Erzsébet-sugárutat a Dob-utca külső részének többé-kevésbé egyenes folytatásában vezeti és pedig úgy, hogy a megfelelően kiszélesítendő Gerlóczy-utca a sugárútnak egyenes folytatását képezné és az igy ь lakúit átmenő útvonalat egy újonnan létesítendő áttörés továbbvezetné a Gerlóczy-utca és Városház-utca sarkától diagonális irányban a Kossuth Lajos-utca és Koronaherceg-utca sarkáig. Az a tervezet pedig, mely szerint a városház mai helyén megmarad, az újonnan nyitandó sugárutat az uj városháza homlokzatának közepére irányítja. (Folytatjuk.) HÍREK. — A pálmkamérések botrányai ellen. Több pesti polgár, akik pálinkamérések közvetlen közelében laknak, beadványt intézett a tanácshoz, amelyben a főbb útvonalakról a pálinkamérések eltávolítását kérik. Ugyancsak levélben fordultak több bizottsági taghoz, akik foglalkozni szoktak az ilyesfajta kérdésekkel, hogy a szerdai közgyűlésen, amikor a pálinkamérésekről szóló szabály- rendelet módosítását tárgyalják, támogassák ezt a kérést. Arról van szó, hogy a szabály- rendelet a főbb útvonalakról eltiltotta a pálinkaméréseket, mégis, meghagyott kivételképen néhányat, ami felette sérelmes. Legszebb és legforgalmasabb útvonalainkat elcsúfítják ezek a pálinkamérések, mert folytonosak a botrányok és a rendőrség razziái. Azok az üzletek, amelyek a pálinkamérések közelében vannak, értéktelenebbek, mert a részeg emberek sokszor elállják az arra vivő utat. Lehetetlen tűrni, hogy a város legnagyobb, illetve legforgalmasabb utait bűzös pálinkamérések foglalják el. így a többek között az Üllői-utón, amelyről a szabályrendeletben szintén el vannak tiltva a pálinka- mérések, közvetlenül a főváros polgári iskolája mellett van egy pálinkás bulik, amely nappal is tele van részeg emberrel' A szabályrendelet azt mondja, hogy iskolától és-templomtól ötven méternyire nem lehet pálinkamérés, mig itt az ÚUői-ut 52. számú háza közvetlen szomszégságáhan van az Üllői-ut 54. száma alatt lévő polgári iskolának Ezt az állapotot csakugyan lehetetlen tovább tűrni. A közgyűlésnek meg kell változtatnia a szabályrendeletnek ezt a pontját, mert semmi szin alatt sem szabad megengedni hogy Budapest legforgalmasabb útvonalait pálinkamérések éktelenitsék el, a közrend és a közerkölcs ellenére. A koksz leszállított vámja. A koksz városi vámját nemrégiben 6 fillérről 24 fillérre emelték föl, hogy ezzel a gázgyári kokszot megvédjék a külföldi koksz eflen. Akkoriban a szénkereskedők nagyban agitáltak a vámfelemelés ellen, de Heltai erenc akaratán megtört minden igyekezetük. Most a tanács, illetve a közgyűlés újra leszállította 6 fillérre a koksz városi vámját s a belügyminiszter jóvá is hagyta a határozatot. Ennek kapcsán arról értesülünk, hogy a gázgyár a koksz métermázsáját fel fogja emelni 40 fillérrel. Tehát drágább lesz a koksz, mint tavaly, mig a magánosok, tehát a kereskedők részére érkező koksz a vámleszállitással kedvezőbb áron adható. Micsoda céljuk volt hát ezeknek az intézkedéseknek? A polgármester betegsége. Bárczy István polgármester szerda óta ágyban fekvő beteg. Már mandulagyulladásban szenvedett s harminckilenc fokos láza volt, amikor Nagyváradra utazott, a városok kongresszusának ülésére, úgy hogy amint hazaérkezett, rögtön ágyba kellett feküdnie. A polgármester betegsége alatt majdnem a rendes tempóban végezte a hivatalos ügyeit. Mint értesülünk, Bárczy állapota annyira javult, hogy szerdán már jelen lehet a közgyűlésen. Pályázók az alpolgármesteri állásra. Az alpolgármesteri állásra egyetlen kérvény érkezett be: dr. Bódy Tivadaré, akit igy egyhangúlag fognak megválasztani arra a helyre, amelyet kiváló tehetségéért és páratlan ambíciójáért már régen megérdemelt. Az alpolgármesteri címmel és jelleggel felruházott tanácsnoki állásra gróf Festetics, Géza, dr. Harrer Ferenc, Almády Géza és dr. Déri Ferenc tanácsnokok nyújtották be kérvényeiket. Mindenesetre feltűnést keltő, hogy sem Rényi Dezső, sem Piperkovics Bátor tanácsnokok nem pályáztak. A közmunkatanács uj tagjai. A kerületközi bizottság a közmunkák tanácsában megüresedett három helyre dr. Bódy Tivadar alpolgármestert, Hűvös Józsefet és Platthy Györgyöt jelölte. A közgyűlés tehát, amely mindig respektálja a kerületközi bizottság jelölését, a bizottság példájára kihagyja a közmunkák tanácsából Quittner Zsigmondot, akinek a helyére Piatthyr György kerül. A kibuktatás oka hir szerint az, hogy amikor a főváros képviselői valamilyen kérdésben /ßm. Jf Л/Jf kötvények a legelőnyö- UÍJÜArc!Д sebbek élet-, tűs-, baleset, szavatossági-, betöréses- >pás elleni, üveg-, jég- és állat-biztositasoknal zlvilágosilásokkal, prospektusokkal jlLUJCÁRIlJ díjajánlattal szívesen szolgál a J*■—------- ft Vi ta Ián os Biztosító R.-T. igazgatósága udapest, IV. kér., Károly-körut 2. szám. un. 153-98,2—11. 2—12. Kartellen kívül társasáé képviselőségei Részvénytöke KOVALD fest,tisztitUyar es föüzlet: Budapest, VII., Szövetség-utcza 35-3? Gyűjlótelepek a székesfőváros minden részében —Képviseletek a vidék legtöbb városában. Teleion 5S—45 12S—15
