Független Budapest, 1913 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1913-01-27 / 4. szám
Nyolcadik évfolyam 1913. január 27. 4 szám. FU66ETIEN BUDAPEST Budapest székesfőváros egyetemes erdekeit felölelő város-politikai és társadalmi lap □ A Budapesti függetlenségi és 48-as párt, □ valamint az összes fővárosi függetlenségi pártszervezetek HIVATALOS JLm Jb-F* Megjelenik minden hétfon, a szükséghez képest többször is, Előfizetési ára : Egész évre ... .. ................ ... 10 korona Fé l évre .......... ... ... ... ... 5 Fősz erkesztő : Dr. SOMOGYI LAJOS Felelős szerkesztő; B. VIRAGH GÉZA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, V., Visegrádi-utcza 40. Mindennemű levelek és előfizetési pénzek a laj- tulajdonos B. Virágh Géza czimére küldendőt : V., Visegrádi-utcza 40. Szerkesztőség és kiadóhivatali telefon 169—38 Ä polgárság ereje. Ma már kétségtelen, hogy a nagy adóháborút a polgárság győzedelmesen vívta meg. A vezérek minden igyekezete, lelkes munkája, hatalmas agitációja nem tudott volna célra vezetni, ha nem állott volna mögöttük a polgárok ezreinek elszánt serege. A kormány lépésről-lépésre hátrált és most már teljesen beszorult a fenntartások és ürügyek fellegvárába. Még egy elszánt ostrom és a nagy adó- csata végleg eldőlt; eldőlt akként, hogy a polgárságra nézve oly ártalmas adótörvények elpusztulnak a törvénytárból, hogy helyükbe becsületes, az igazságos és méltányos adózás elveinek és a polgárság teherviselő képességének megfelelő adórendszer lépjen. Mióta a főváros nagygyá lett, nem emlékezünk hasonló esetre, amelyben a polgárság szolidaritása a hatalom minden erőszakossága és mesterkedése fölött igy tudott volna győzedelmeskedni. Ez a diadal mutatja, mekkora erő lakozik a főváros lakosságának összetartásában és mire képes a polgári önérzet a jogos érdekek megvédésében. De ennek a ténynek tanúságul kell szolgálni a jövőben is. Az adócsata körül szerzett tapasztalatokat hasznosan kell gyümölcsöztetni. És ebből a tanulságból egy szebb és jobb jövő csiráit^ látjuk kisarjadni. Ha sikerül a polgárságot a maga jól felfo- j gott érdekei védelmében egyesíteni, ha ennek a nagy városnak sok százezernyi lakossága csatasorba állítható a nagy közérdekek védelmére : úgy nincs erő, amely vele szemben sikerrel vehetné fel a harcot. Itt van tehát az ideje, hogy Budapest polgárai a kerületi, társadalmi, politikai, foglalkozásbeli válaszfalak teljes ledöntésével egy nagy táborba egyesüljenek, amelynek egyetlen célja, a polgárok gazdasági jólétének munkálása. Meg kell csinálni a fővárosi polgárság nagy és egységes polgári pártját, amely döntő befolyást szerezzen elsősorban a kommunális ügyekre; De ennek az egységes községi pártnak akarata érvényesüljön az országos politikában is azáltal, hogy párt- és politikai nézeteltérést mellőzve, az ö kiválasztóttáit küldjék a főváros kerületei a parlamentbe, nehogy tovább fennállhasson az a szégyenteljes állapot, hogy az országos politikát lelkiismeretlen kormányférfiak szembeállítsák a főváros érdekeivel, hogy hatalmi célokból a vidéket szembehelyezzék a fővárossal, és az ország földmivelő népét reáuszitsák a városi polgárságra. Ha ez az egységes községi párt meg lesz, és érintkezési pontokat talál a nagy vidéki városok hasonlóképen szervezendő polgárságával, úgy ez az egész magyar politika gyökeres megváltoztatására fog vezetni, mert a párturalom helyébe a polgárság uralmát fogja tenni. Azét a polgárságét, amely felöleli a dolgozó emberek összeségét: akár munkás, akár munkaadó. Ennek az egészséges és feltétlenül szükséges alakulásnak körvonalai a nagy adóharc során kibontakoztak. Ennek a harcnak győzedelmes befejeztével azonban megpihenni nem szabad, és jönnie kell a még nagyobb csatának. Annak, amely a demokratikus választójogért folyik. Nemigaz, hogy a mentül szélesebb választójog csak a proletárság érdeke. Az egész dolgozó Magyarországnak, a városi középosztálynak is csak úgy szüksége van a megfelelő parlamenti képviseletre, mint a proletárságnak, mert hiszen egy törvényhozás — amelyben kereskedők, iparosok és az értelmiségi középosztály megfelelő számban helyetfoglalnak — sohasem csinált volna például olyan adótörvényeket, aminők ellen most erejük teljes megfeszítésével harcolni kénytelenek. A választójog nagy egyesitő ereje máris megnyilvánul, amikor látjuk nap-nap után azt a szimpátiát, amelyet a munkásság élethalálharca kivállott a polgárságból olyannyira, hogy a munkaadók szervezetei egymásután helyeslő és támogató manifesztációkat produkálnak a munkásság végső eszköze: az általános sztrájk mellett. Elkövetkezett végre az az üdvös megértés, amely közös harcra készteti a polgárságot és a munkásságot egy közös cél érdekében. Szemeink előtt lebegő nagy, egységes, községi polgári párt eszméje már kezd érlelődni az agyakban és szivekben. Már látjuk, hogy a politikai válaszfalak miként hullnak le és miként fognak kezet különféle politikai és közjogi pártállásu vezérek és polgárok: közös érdekek kivívásáért. A IX. kerületben kormánypárti iparosok és kereskedők teljes odaadással álltak csatasorba az adósróf ellen. A VII. kerületben nagyszerű manifesztáció készül a polgárság szolidaritása mellett, amelynek ereje még a kommunális élet terén eddig fennállott határokat is elsöpri. Nincs tehát semmi akadálya annak, hogy a közös érintkezési pontok feltalálásával minden rangú és rendű polgárok egy pártba sorakozzanak és megcsinálják azt, amire oly régen szükség van Budapesten, ami nélkül a polgárság, az igazi dolgozó nép uralma elképzelhetetlen : a demokratikus, egységes községi polgári pártot! Ennek megalkotása legyen a közeli jövő legsürgősebb feladata. A kötelesség most a vezérekre hárul. A polgárság lelkesen várja az intésüket, hogy az első jelre e párt zászlaja alá sorakozzék. A kórházak kritikája. A költségvetés általános vitája egynéhány kritikát mondatott el a főváros kórházi politikájáról. A kritikát meglehetősen szigorúak s a tájékozatlan ember bizonyára azt hinné, hogy e sok súlyos szónak meglesz a maga üdvös eredménye. Sajnos, mi esztendők óta pártoljuk ezeket a szomorú állapotokat, ezeket a megdöbbentő statisztikai adatokat s mégsem I tapasztaljuk, hogy valami nevezetes reform történt volna ezen a téren. A közgyűlés megállapított és elfogadott egy nagyszabású kórház- építési programmot, de hol van ennek a programúinak a végrehajtása? Igaz, ez idő szerint nincsen pénze a fővárosnak, de egészen bizo- nyosak vagyunk abban, hogy amikorra lesz pénz, akkor nem a kórházi programm végre-
