Független Budapest, 1913 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1913-07-07 / 27. szám
Nyolcadik évfolyam НПЗ. Julius 7. 27. s/áiil Budapest székesfőváros egyetemes erdekeit felölelő város-politikai és társadalmi lap □ A Budapesti függetlenségi és 48-as párt, □ valamint az összes fővárosi függetlenségi pártszervezetek ЕЕ I VATAL OS LAPJA. Megjelenik minden hétfőn, a szükséghez képest többször is. Előfizetési ára : Egész évre ... _ ......................... 10 korona Fé l évre ... ... ................................ 5 Fősz erkesztő: Dr. SOMOGYI LAJOS Felelős szerkesztő: B. VIRÁGH GÉZA. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Budapest, V., Visegrádi-utcza 40. Mindennemű levelek és előfizetési pénzek a laptulajdonos B. Virágh Géza czimére küldendők : V., Visegrádi-utcza 40. Szerkesztőség és kiadóhivatali telefon 169—38 A nyári szünet alatt lapunkhoz mellékletet nem adunk, A „Nagy Budapest“-et szeptember hó elejétől kezdve ismét rendesen mellékeljük lapunkhoz. Az Erzsébet-sugárut és az értékemelkedési adó. Az utolsó közgyűlés az oly régen vajúdó Erzsébet-sugárut ügyében fontos elvi határozatot hozott. A közgyűlés egyhangúlag megállapította az Erzsébet- sugárut vonalirányát, de kimondotta, hogy a szabályozási munkálatok végrehajtása csak akkor kezdhető meg, ha egyrészt a betterment kérdése, másrészt a 30 esztendős adómentesség kérdése törvény - hozásilag biztosítva lesz. Ezzel tehát a főváros közgyűlése az értékemelkedési adó szükségességét elvileg deklarálta. A határozat a konkrét esetben idő- és alkalomszerű volt, mert tény, hogy a fővárosnak az uj Sugárút a szabályozási- és egyéb közmunkákból kifolyólag sok millióra rugó kiadásokat fog okozni, melyek viszont az uj útvonal mentén fekvő telkek értékét rohamosan és igen nagy mértékben emelni fogják. Teljesen jogos és méltányos tehát, hogy a telektulajdonosok a közpénz révén élvezett nagy vagyonemel- kedés egy részét visszaadják a köznek. Minthogy pedig a fővárosban az érték- emelkedést a főváros áldozatkészsége és pénze idézi elő, elvileg az értéknövekedés ing-adóztatása is a főváros bevételeit kell, hogy szaporítsa. Az elvi állásfoglalást ebben az irányban annál nagyobb megelégedéssel kell fogadni, mert néhány évvel ezelőtt a közgyűlés a virilista és ingatlan tulajdonos — felfogás és érzület túlsúlya következtében - egy, a betterment meghonosítására vonatkozó javaslatot elutasított, ami akkoriban a községi demokratapárt nevezete alatt működött városházi kompakt többség- bomlására vezetett. Szociális érzék dolgában tehát a közgyűlés határozottan javult és mi vagyunk az utolsók, akik ezért a javulásért szemrehányást teszünk neki. Az adómentesség kérdésében való döntés is csak helyeselhető, mert hiszen ilyen rengeteg, költséges és nagy útvonalat igen nag-y adókedvezmény nélkül létesíteni nem lehet és kétségtelen, hogy a kormány és a törvényhozás az Erzsébet-sugárutnak ezt az adómentességét meg is fogja adni. Ellenben a bettermentre vonatkozó határozatban nélkülözünk egy igen fontos mozzanatot, amely nélkül pedig az ügyet szőnyegre hozni a főváros szempontjából veszedelmesnek tartjuk. Az értékemelkedési adó a főváros pénzügyei szempontjából elsőrendű fontosságú, mert egészen bizonyos, hogy a kommunális háztartás rengetegül növekedő kiadásai mellett uj bevételi források nélkül sokáig már nem lehet boldogulni. Ilyen uj bevételi forrás gyanánt pedig kiválóan alkalmasnak kínálkozik az értéknövekedési adó, mint amelynek tárgya — a telkek értékgyarapodása — a kommunális tevékenység- eredménye. Ámde attól kell tartani, hogy az állam erre az adónemre reá teszi a kezét, mihelyest tisztába jön a nagy financiális horderejével. Négy évvel ezelőtt talán még átengedte volna az állam ezt az adót egy speciális fővárosi adónemül a községnek. Ma azonban, amikor a hs- cus is a legnagyobb figyelemmel és mohósággal fürkész uj adózási bevételek után, már alig lehet remény arra, hogy az állam az értékemelkedés megadózását meghagyja a községi adózás objektumáld. Nem pesszimisztikus jóslás ez, hanem a logika természetes folyománya. Ily körülmények között legyen elkészülve a főváros már most is arra, hogy amikor az Erzsébet-sugárút kérdésével junktimban sürgeti a betterment törvényhozás elintézését; az állam az alkalommal és a biztatással élve, megcsinálja majd az értékemelkedési adót, — önmagának. Ezt megakadályozni persze sem a fővárosnak, sem a többi magyar városnak nem áll módjában. Épen ezért gondoskodnia kell a fővárosnak a kormánnyal való tárgyalások során arról, hogy az államkincstár legalább nagyobb városszabályozások eseteiben, aminő például az uj Sugár-út, a Tabán, az Angyalföldi nagy komplexum szabályozása, amidőn a főváros által teljesített közmunkák idézik elő az adóalap létezését vagyis az értékemelkedést, ennek a megadóztatásából a főváros (és ennek analógiájára a vidéki városok is) megfelelő részesedést kapjon. A megoldást úgy képzeljük, hogy ha már az állam részt követel magának ebből az uj adóból, úgy valamelyes felosztási kvótában történjék megállapodás az állam és a község között. Az értékemelkedés adókulcsából egy bizonyos percentuáció illesse meg az államot, a többi maradjon meg a községé. így történt ez legutóbb a németbirodalmi értékemelkedési adó szabályozása alkalmával is, amikor a birodalom az eddig autonom adózás tárgyát képezett betterment egy részét magának lefoglalta. Már most nyomatékosan figyelmeztetjük a főváros intéző köreit, hogy az értékemelkedési adóra vonatkozó igényét a fővárosnak nyomatékkai és hangosan jelentsék be a kormánynak, nehogy a törvényhozási szabályozás alkalmával a főváros üres kézzel álljon itt és az általa megpendített és jog szerint valamint a dolog természete szerint őt megillető uj adót az állam teljesen magáEltörtietetlen :: 75'Vo áramot takarít meg. Csak az Osram felírás az üvegen szavatol az Osram drótlámpa eredetiségéért Deutsche Glasglühlicht A.-G. Képviselet és raktár Magyarország részére : FINGER ÉS FIA, Budapest, VI. kér., Hajós-utca 41. szám. I I I 1 i, * 3 I i i
