Független Budapest, 1913 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1913-06-30 / 26. szám
1915. junius 50. 26. szám. NAGY BUDAPEST a „Független Budapest“ állandó melléklete Munkatársak: GELEY JÓZSEF, HEGEDŰS GYUbá, PASZTOk MIHÁLY, POSSEL GUSZTÁV SALGO IGNÁC, ТОМА SZILÁRD, VERBOl ÁRMIN, VURGVÄRI ALBERT, ZÓLYOMI BE2SÓ. Előfizetési ára : EGÉSZ ÉVRE 12 K. Szer kbS2töseg és kiadóhivatal: BUDAPEST, VISEGRÁDI UTCA 40 Községi közvélemény. Azok a gyűlések, amelyeket szombaton este budapesti polgárok az autóbusz-közlekedés sürgős megvalósítása érdekében rendeztek, egy szempontból érdekelnek különösen bennünket. Ez a szempont a községi közvéleményé, amelyet sajnosán nélkülöztünk mindezideig, de amelynek ébredését, lassú alakulását már jelzik ezek a polgárgyülések. Eddig a polgárok egyáltalán keveset törődtek a községi ügyekkel; ha szót kértek vagy hallatták a szavukat, rendesen partikuláris érdekek vezették őket s a szavuk nem is a közönség szavának, hanem legnagyobbrészt érdekelt háztulajdonosok szavának hangzott. Az autóbusz kérdése az első, melyben a legkülönbözőbb kerületek polgárai megnyilatkoztak s melyben általános érdeket védtek: Budapest egész lakosságáét. Éppen ezért nevezetes dátum a szombati. A polgárok érdeklődését jelenti a községi ügyek iránt s azzal biztat, hogy kialakul a fővárosban egy hatalmas községi közvélemény, amelynek nem állhatnak ellent az érdekcsoportok, mert ez a közvélemény lesz ur élet és halál felett. Megszűnnek a legfontosabb ügyeknek suba alatt való elintézései, megszűnnek a közönség érdeke ellen való halogatások, mert a községi közvélemény mindenkit el fog söpörni, aki a közönségnek ellene szegül. A törvény- hatóság nem lesz többé a hatalmas érdekszövetkezetek expoziturája, amelyben csak kegyelemből lehet szót emelni a nagyközönség érdekében, hanem valódi és igaz kifejezője a fővárosi polgárságnak. Ez a megindult érdeklődés a községi ügyek iránt nőni fog s hamarabb nő hatalmasra, mintsem azok az urak sejtik, akik most nyugodtan és következetesen dolgoznak a közönség érkekei ellen. Csak el kellett dobni az első követ, hogy magára borítsa és magával vigye az óriási hegy szunyadó havát: mint a lavina, úgy fog megnőni a közönség érdeklődése. Ma bátran, ma vakmerőén intézik el a legfontosabb kérdéseket, de vájjon a hatalmas községi közvélemény nyomása alatt mernek-e majd ilyen hangon beszélni a közönség érdekeiről ? A kerületekből szombaton hangzott ki az első szó és — mint Hecht Ernő megállapította — a hetedik kerületi függetlenségi köré az érdem, hogy megindított egy ilyen mozgalmat. Es ez a mozgalom:. a közönség fel- ébresztése, felvilágosítása és saját erejének tudtára hozása: egy községi közvélemény megteremtése nem lehet sikertelen. a természetes fejlődés következése, hogy egyszer vége szakad annak a rendszernek, amely jogtalan magánérdekeket szolgál a jogos közérdekkel szemben. Ez nem mehet így tovább: ezt csak az nem látja, akinek a tekintete merően rá van szögezve az abrakoló zsákra. Most forr, most kavarog az érzés a polgárok lelkében s ennek a forrongásnak nem lehet más leszürődése, mint egy községi közvélemény impozáns kialakulása. A budapesti övcsatorna. — A legújabb terv. — Érdekes, okos és életrevaló tervet dol- zozott ki a budapesti övcsatorna dolgában Sándor Lajos kereskedelmi minisztériumi műszaki tanácsos. A régi problémának, a budapesti hajózható övcsatornának uj megoldása az övé s az első pillanatra konstatálhatjuk, hogy a megoldás igen jó. A csatornát a Rákos-patak medrében vezetné egészen a Paskal-malomig, aztán a Kis- és Nagv-Zugló között. Rákosfalvátói nyugatra, a Ligettelki düllőn át, a kőbányai sertéshizlaló érintésével, a Wekerle-telep és Erzsé- betfalva északnyugati házsorait érintő Határútig s ennek fölhasználásával a soroksári Dunaágban létesítendő kikötőbe. A vasúti- és vizi-ut kölcsönös átrakodása céljára a Tömöri-téren, Rákos-téren, Bosnyák-téren, a Külső Kerepesi-utnál, Kőbányai-útnál, az Üllői-utnál és végre a Mester-utcánál belső kikötőket fognak létesíteni, melyek mindegyike a közeli vasúti vágányokkal is összeköttetéssel bírna, hogy igy a vasút és vizi ut közötti forgalmi csere, a közvetlen átrakodás lehetősége is előállhasson. Az övcsatorna és tartozékainak összes költsége 35 millió koronában van feltüntetve. A befektetendő töke jövedelmezőségére csupán a közel 22'5 kilométer rakodópart bérletéből és a csatorna-illetékből befolyó jövedelmet számítva, a mintegy 165.000 korona fenntartási- és üzemköltségnek teljes fedezetén kívül 3 százalék állana az amortizáció céljára, megjegyezvén, hogy e mellett az a jövedelemtöbblet, mely például a kisajátított területek értékesítése, valamint az a közvetett haszon is, mely az övcsatorna létesítésével a fuvar és szállítás költségét csökkentené, lényegesen fogja az övcsatorna jövedelmezőségét elősegíteni. Igen érdekes és megszivlelésre méltó a szerződésnek a szállítás költségében elérhető megtakarításra vonatkozó tanulságos adata, valamint a Majna-frankfurti uj kikötő létesítésénél követett s utánzásra ajánlott telekértékesitéssel elért eredményről közölt részlet. Befejezésül vére rámutat a tervező ama tervmódozatra is, mely az övcsatornának teljes egészében való kiépithetését egyelőre gátló körülmények el nem hárítása esetén volna követendő, midőn tudniillik a Rákospatak medre nemcsak a Paskal-malomig, de folytatólag Rákos faludig lenne a fővárosi hajózó-csatorna céljára fölhasználva és innen kezdve egy a Dunát a Tiszával összekötő hajózó-csatornának alkotná egyik részletét. Ez utóbbi létesítés esetén azt is ajánlja Sándor tanácsos, hogy a késő jövőben, midőn a Tiszáról a Duna felé- gravitáló forgalom olyan mértéket öltene, hogy a tranzitó-, valamint a budapesti piacra irányított helyi forgalom egy részétől a hajózó nagy csatornának előbb jelzett, a székesfőváros belterületén átvonuló részlete mentesítendő volna, ugv ez esetben a főcsatornából Feri- hegv-puszta tájékán elágazóan Szentlőrincen, Péterin áí Soroksárig vezetendő, mintegy 10 kilométer hosszú elágazást kellene csupán létesíteni, hogy aztán a Tisza felől jövő, fent- emlitett forgalom egy része közvetlenül a jelenleg tervezés alatt álló kereskedelmi kikötőbe juthasson. Nagyjában vázolva ez Nándor Lajos terve, amelv annál is figyelemreméltó, mert az övcsatorna létesítése elsőrangú városi feladat. Igen jó volna, ha a főváros illetékes körei komolyan foglalkoznának ezzel a tervvel, mert ma még aránylag kevés költséggel lehetne megcsinálni ezt az igen nagyjelentőségű reformot. Felülmúlhatatlan szilárdság! :: Absolut térfogatállandóság! :: Könnyű litersuly! védjegyű tatai portland cement speciális minőség vasbetonmunkák, asbestpala- és cementáru-gyártás céljaira. Szilárdsága a szabványokat 3 nap múlva is már 100%-kal, 28 nap múlva pedig 200%-kal múlja felül. Magyar általános kőszénbánya r.-t. cementosztálya Budapest, V., Zoltán-utca 2. Magas tiomlokfelvevökép'sség! Rendkívüli betonszilárdságok!
