Független Budapest, 1913 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1913-05-05 / 18. szám
1913, május 5. 17. szám. a „Független Budapest“ állandó melléklete Munkatársak: GELEY JÓZSEF, HEGEDŰS GYULA, PÁSZTOR MIHÁLY, POSSEL GUSZTÁV SALGO IGNÁC, TOMA SZILARD. VERBOI ÁRMIN, VUKOVÄRI ALBERT, ZÓLYOMI DEZSŐ. Előfizetési ára: EGESZ ÉVRE 12 K. Szerkesztöseg és kiadóhivatal: BUDAPEST, VISEGRÁDI UTCA 40 Milliókat a Magyar Banknak! Egy óriási telekspekuláció. Г. Székely Ferenc, a Magyar Bank elnöke az utóbbi hetekben gyakori vendége volt Bárczy polgármesternek. De nem a megkötendő kölcsön ügye vitte Székelyt a polgármester előszobájába, hanem egy nagy üzlet, még pedig nagyobb üzlet, mint rongyos milliókat kölcsön adni a városnak s azon proviziót, meg két esztendőre lekötött betéteket keresni. A Magyar Bank elérkezettnek látja az időt arra, hogy Váczi-köruti telkeit, amelyekkel igen rossz vásárt csinált, rásózza a fővárosra és ezenfelül még meg is szerezze magának a központi városháza telkét. Tisztázzuk mindenekelőtt, miről is van szó. Azóta, amióta a Magyar Bank megvette a Fürdő-utca s a Váci-körut sarkán lévő telket, aktuális lett az uj városháza építésének kérdése. Azóta egyszerre hire kelt, hogy a központi városháza szűk, sőt annyira szűk, hogy ha nem gondoskodnak idejében más épületről, akkor az udvaron barakkokban fogják elhelyezni a hivatalokat. A városépítési ügyosztály az Erzsébet- sugárut ügyében kapcsolatba is akarta hozni az uj városháza felépítését, de a középitési bizottság nem látta a kapcsolatot és kimondotta, hogy a városháza maradjon meg a mai helyén. Ez két esztendeje történt. Azóta nem hallottuk, hogy szűk a központi városháza. Most azonban egyszerre megint szűk. A Magyar Bank és Székely Ferenc bizonyítja, hogy nagyon szűk. II. A Magyar Bank tehát ajánlatot tett a fővárosnak, még pedig a következőt: Vegye meg a főváros a Fürdő-utca s a Szent István-tér között elterülő telektömböt ölenkint 6000 koronáért, a saroktelkeket pedig 8000 koronáért és építse ide az uj központi városházát, viszont a Magyar Bank megveszi a központi városháza 9000 öles telkét ölenkint 1900 koronáért. Nem ismerjük az ajánlat részleteit, tehát pontos számításokat nem tehetünk. De hozzávetőlegesen igy áll a dolog: a középitési bizottságban megbukott terv szerint az uj városháza fölépítése az említett telektömbön harminc millió koronába kerülne. Ezzel szemben kapna a főváros a központi városháza telkéért tizenhét millió es százezer koronát. E szerint a nagyon kezdetleges számítás szerint tehát tizenhárom millió koronájába kerülne a fővárosnak a központi városháza. Hogy megéri-e ? Még csak nem is ez a kérdés a fontos. Hanem mindenekelőtt az, hogy a központi városháza telke nem 1900 koronát ér, hanem jóval többet. A legjobb helyeken megér 5000 és 4000 koronát, de a legrosszabb helyeken sem olcsóbb 1900 koronánál. Képzeljük csak el: 9000 öl a Belvárosban ! Ezzel szemben a Magyar Bank felajánlott telkei korántsem érik meg a drága árat, kivált központi városháza céljaira nem. Az igaz, hogy a Magyar Banknak sokba került a telek, de hol van az megírva, hogy a Magyar Bank rosszul sikerült üzleteit a fővárosnak az adófizetők pénzén kell kikorrigálnia? III. Mindezek után pedig egy szerény kérdést: — Kinek van szüksége uj városházára ? Kérdezzük csak meg az adófizető polgárt, hajlandó-e milliókat áldozni azért, hogy uj városházát építsenek ? Nem is a Bazilika mellett, hanem másutt? Vagy mit akar előbb: a kórházi mizériák megszüntetését, uj kórházak építését, tisztességes kövezést, csatornázást vagy pedig uj városházát? A felelet nem lehet kétséges. Sokkal, de sokkal fontosabb elintézni valók vannak itt, mint az uj városháza kérdése. Mert a központi városháza egyelőre csak a Magyar Banknak szűk, ellenben a hivataloknak nem. Hogy bérházakban is vannak elhelyezve egyes hivatalok? Hát a mentők nem hagyják a kórházak előtt a betegeket, mert csak kényszerítéssel fogadják be őket? A kettő közül melyiket kell előbb megszüntetni? A felelet nem lehet kétséges, viszont igy a Magyar Bank nem keresne milliókat. A pesti komp.. A botrányos propeller. A modern tengerjáró gőzösök és repülőgépek korában Budapest székesfővárosa területén a Duna folyó hullámait egy komp szeli át. Ne higyjük. hogy lutajos tótok, fuvarosok avagy halászok járnak ezen a kompon, dehogy : a kitűnő vízi járművön pesti közlekedést bonyolítanak le. Egy interpellációból tudtuk meg, hogy a csavargőzös-vállalat akként bonyolítja le a nagy átkelési forgalmat Óbuda és a Yáci-ut között, hogy a Dunán közlekedő kis rozoga propellerhez egv dereglyét kötnek, amely a propellerre el nem férő személyeket viszi a Vácí-utról Óbudára és vissza, esetleg ha pechjük van : a hullám- siros másvilágba! Bennünket a leleplezés egyáltalán nem lep meg. A budapesti propeller-társaság igazán nem kényezteti el a közönséget. Evről-évre panaszolják a városházán és a közgyűlésen is a csavargőzös rettenetes állapotát, az ázsiai elmaradottságot, melyben e vállalat járművei leledzenek. Soha segítség nem akadt. A birkatürelmű budai lakosság, amely a propellert használja, már úgy megszokta a piszkos törékeny járműveket, hogy eszébe se jut a csavargőzös ellen revoltálni. És még tíz év múlva is ott fognak ektelenkedni a pesti közöny e kiáltó bizonyítékai a Duna tükrén, pont olyan rozoga állapotban, mint - a minőnek kicsi gyermefekorunk óia ismerjük ezt a pesti szégyenfoltot. De azért engedtessék meg nekünk, hogy most, a fővárosi komp vizrebocsátása alkalmából ismét egy kissé kimérgelődjük magunkat a gyalázatos propeller közlekedésen és Isten tudja hányadszor felsoroljuk ennek a javíthatatlan kis piszkosnak a bünlajstromát. Használni nem fog ugyan, de hadd legyen 1913-ban is mint harminc esztendő óta évente mindig leszögezve a pesti propeller közismert hibáinak a ténye. És ezért kérdés formájában meginterpelláljuk azokat a fővárosi hatóságokat, a kiket illet, a következőkről: Miért oly rozoga és piszkos még ma is a propeller? Miért szűnik meg még nyáron is a Dunán esti 9 órakor az átkelési forgalom ? Miért kell életveszélyes hidacskákon leszaladni vagy felkuszni a propellerbe és magas vízállás esetén miért kell nedves lábbal a propellerekre vergődni? Miért füstöl a propeller oly rettenetesen, hogy a gyönyörű Dunakorzó állandóan kormos és füstös? Miért nem használ a propeller jobb szenet avagy füstemésztőt ? Miért oly ostoba a járatok beosztása, hogy a pesti oldalról Budára csak felfelé és a budai oldalról Pestre csak lefelé lehet a Dunán átkelni? Talán csak nem azért van mindez a gyalázatosság és szégyen, mert a csavargőzös vállalat legfőbb érdekeltje befolyásos városatya és kerületi klikkhatalmasság. Ajánlunk egy igen hathatós receptet a fővárosnak. Parancsoljon rá a vállalatra, hogy nyáron 11 óráig járassa a hajókat. I zenje meg, hogy a tűrhetetlen füstnek legyen vége. A kompot pedig rögtön szüntettesse be. Ha mindezt erélyesen csinálja a főváros, és követeléseiből nem enged, a propellervállalat biztosan megteszi a kívánt intézkedéseket, mert becsületes közlekedés mellett is még mindig igen jó üzlet maradna.
