Független Budapest, 1912 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1912-05-13 / 19. szám
VII. évfolyam 1912. május 13. 19. szám. Budapest székesfőváros egyetemes érdekeit felölelő város-politikai és társadalmi lap □ A Budapesti függetlenségi és 48-as párt, □ valamint az összes fővárosi függetlenségi pártszervezetek Megjelenik minden hétfőn, a szükséghez képest többször is Előfizetési ára : Egész évre ................................. ... 10 korona. Fé l évre ... ... .................................. 5 Fő szerkesztő : Dr. SOMOGYI LAJOS Felelős szerkesztő: B. VIRÄGH GÉZA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, V., Visegrádi-utcza 40. Mindennemű levelek és előfizetési pénzek a lap- tulajdonos B. Virágh Géza czimére küldendők V., Visegrádi-utcza 40. Szerkesztőség és kiadóhivatali telefon 169—38 A főváros gazdálkodása. A pénzügyi bizottság- legutóbbi ülésén több bizottsági tag kikelt a főváros pénzügyi gazdálkodása ellen, mely nézetük szerint a fővárost a deficit örvényébe sodorja. Erre a felfedezésre most hirtelen jött reá a pénzügyi bizottság, amelynek módjában áll a pénzügyi gazdálkodást ellenőrizni, reá befolyást gyakorolni, a feleslegesnek látszó tulkiadásokat megakadályozni és általában a főváros pénzügyi gazdálkodását irányítani. Ha tény tehát, hogy a főváros pénzügyi gazdálkodása rossz, hogy pazarlás és könnyelmű költekezés jellemzi, úgy ebben csakúgy hibás a pénzügyi bizottság, amely részese ennek a gazdálkodásnak. Az a mumficen- ciával határos áldozatkészség, amelynek segélyével jóakarattal és szociális érzékkel eltelt polgármesterünk és a tanács a főváros szükségleteit ellátni, uj alkotásokat létrehozni, modern intézményeket teremtem, Budapestből világvárost csinálni törekszenek: természetszerűleg óriási kiadásokat ró a község háztartására és emberileg érthető, ha a folyton előretörekvő polgármester és tanácsnokai elveszitik néha a szemmértéket az ügyek pénzügyi vonatkozásaiban és ha ceruzájuk a kétszer-kettő kiszámitásában néha egyet-egyet botlik. De épen erre való a pénzügyi bizottság, hogy vétójával megakadályozzon minden túlköltekezést és olyan kiadást, mely a községi háztartás nehezen megalapozott egyensúlyát megbillentheti. Ha tehát most ugyanaz a pénzügyi bizottság konstatálja, hogy a főváros rosszul, könnyelműen gondolkodik, úgy azt kell tőle kérdeznie minden elfogulatan polgárnak: miért nem tetszett akkor protestálni, amikor a pazarlás, a könnyelmű költekezés megtörtént ? A pénzügyi bizottság késő bánata a már megtörtént hibákat reparálni nem fogja. A drága iskolaépitkezések, a felesleges telekvásárlások és egyebek által felemésztett milliók többé helyre nem hozhatók, bármennyit sopánkodik most az a pénzügyi bizottság, amely e milliókat nagy lelkesedéssel és szakértői tekintélyének latbavetésével engedélyezte. A dolog érdemét tekintve: egészen kétségtelennek tartjuk, hogy a főváros pénzügyi gazdálkodása tényleg nem állja meg a komoly bírálatot. Már két évvel ezelőtt, amikor a beruházási programul teljes tisztaságában állott előttünk és még nem állottak be a programmon kivüli rengeteg tulkiadások: már volt alkalmunk kifejteni, hogy a beruházási kampány végrehajtása a fővárost okve- tetlenül deficitbe fogja kergetni. Ez a diagnózisunk ma még fokozottabban áll, amikor az előirányzott munkálatokon kívül már eddig is 36 milliós túllépés történt, amely a villamossági telep tervbe vett megváltása és a községi villamossági müvek előirányzaton felüli szükséglete folytán mintegy 60 millió koronára fog növekedni, nem is szólva a Közúti vasúttal tervezett tranzakcióról, amely 50—70 millió koronát fog igényelni s amelyet egyelőre még titkolnak, de amely a közeli jövőben sorra fog kerülni. Már a 450 millió korona beruházási összegkamatszolgálata és törlesztése legalább évi 25 millió koronát fog felemészteni, amelynek alig fele fog a jövedelmező beruházásokból (gázgyár, villamossági telep, villamos részvények osztaléka) megtérülni. Marad tehát 12—13 millió korona hiány, amelyet a főváros rendes bevételei nem fognak fedezni, mert a községi közszolgáltatásból eredő jövedelmek természetes növekedését teljesen abszorbeálják az uj beruházások fentartásával járó nagyobb személyi-'és dologi kiadások, valamint általában a községi kiadások rohamos növekedése. Úgy, hogy minimális számítással el lehetünk rá készülve, hogy a beruházási kampány beíejezté- vei Budapest háztartása 12—13 milliós deficitet fog felmutatni. Igaz, erre azt mondhatná valaki, hogy végre nem baj, ha Budapestből világvárost csináltunk évi 12 —13 millió deficit árán. Csakhogy ennek a valakinek nem volna igaza, mert a beruházások egy részének haszna már rég felemésztődik majd, maguk a beruházások értékcsökkenésük folytán megsemmisültek már, amikor utódaink még mindig nyögni fogják közadókban a deficit átkát. Az olyan beruházási poltika pedig,. mely az utánunk következő nemzedékeknek terheket rak a vállára megfelelő előnyök nyújtása nélkül, nagyon gyenge és keveset érő. De eltekintve a beruházásoktól, egyébként is bizonyos felületességet és bohémséget lehet tapasztalni a főváros gazdálkodásában. A székesfőváros mindenféle tekintetben tetszeleg magának a maecenás szerepében és bizonyos népszerűségi szempontokból kötélnek áll mindenkinek, aki nála kopogtat. Nem akarunk senkit sem megbántani és szívesen elismerjük a sport jelentőségét: de tessék például ceruzával kiszámítani, hogy mit ér az a két óriási telektömb, amelyet a főváros két sportpálya létesítésére átengedett és tessék utána járni, mennyit keresnek a vállalkozók — nem tudjuk, hogy kicsodák — e két pályán rendezett labdarugóversenyek tízezernyi belépti dijain. Ezt a példát csak azért hoztuk fel, mert szimptomatikus. Jó, támogatásra érdemes, helyes célokra áldoz a főváros, de teszi ezt túlságos adakozókészséggel, saját pénzügyi érdekének a term^szetes szénsavdus ásványvizek királya! fS\ / I\ w/á l m. 1 Elsőrendű gyógy- és üditőviz ! Megrendelhető: A magyar ásványvíz forgalmi és kiviteli r.-t.-nál. Telefon 162—84. Budapest, V., Teréz-körut 22.
