Független Budapest, 1912 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1912-05-06 / 18. szám

2 FÜGETGLEN BUDAPEST beruházási programúi keretén kívül ujabbi, igen nagy tőkéket log igénybe venni. Ezek­nek sorában legaktuálisabb a Magyar Villa­mossági részvénytársaság megváltása, amelyre nézve az előkészítő munkálatok már meg­történtek. A villamvilágitás kommunalizálására az első lépés: a községi villamossági telep létesítése megtétetett, de a főváros vezető­sége abban a nézetben van, hogy a nagy fogyasztás szükségletének ellátása céljából a már létező magánvállalatok telepének egyi­két meg kell szerezni. Ez a megváltás néme­lyek szerint 15—1G millió koronát, a mi néze­tünk szerint azonban legalább 20 millió koro­nát venne igénybe és épen ez okból hatá­rozottan ellenezni kell, mert hiszen ekkora összegű beruházással a városi villamossági telep oly nagy méretekben volna létesíthető, hogv teljesítő" képessége felülmúlná a Magyar Villamossági részvénytársaság ócska müvei­nek teljesítő képességét. Akár megtörténik azonban a megváltás, akár nem: annyi bizonyos, hogy a székesfőváros villamos- áramszolgáltató telepekbe 25—30 millió koro­nát fog befektetni. A villamosvilágitás és erőáram termelésének kommunalizálását, mint amely alkalmas arra, hogy a fogyasz­tás igényeit megfelelőbben és méltányosan kielégítse és a magánvállalatoknál e téren észlelhető uzsoráskodását megtörje — helyes­nek és megvalósitandónak kell tartanunk. Nagyarányú várositási tervek lógnak a levegőben a közélelmezés terén is. Mindenek­előtt arról van szó, hogy a lakosságnak tej­jel való ellátása valami uíon-módon a fővá­ros ingerenciája alá kerüljön és erre nézve több terv merült fel; köztük a legradikáli­sabb megoldás volna : egy a város tulajdo­nában álló nagy tejüzlet létesítése, amely egyesítené a mostan létező magánvállalato­kat. Van olyan terv is, amely a meglevő nagy vállalatok egyike-másikának kommunalizá- lása utján óhajtaná a városi tejüzletet meg­valósítani. Az alapgondolat itt is egészséges. A tej oly fontos nép táplálék és közegészség- ügyi szempontból oly nagy érdekek fűződnek hozzá, hogy a folytonos és kiküszöbölhetetien- nek bizonyuló tejhamisitás mellett a tejfo­gyasztás hatósági ellátása kínálkozik egyedüli eszköznek a bajok gyökeres orvoslására. A közélelmezés terén egy másik terv; egy nagy városi hütőháznak a létesítése, egy meglevő vállalatnak a megváltása utján. A terv üzleti, részének sok ellenzője akadt, maga az alap- gondolat azonban kétségtelenül egészséges, mert a modern közélelmezésnek a megfelelő nagy üzemii hűtőházi berendezések nélkülöz­hetetlen feltételei. És ha már elfogadjuk azt az elvet, hogy a közélelmezés helyesen csakis hatósági utón szabályozható és látható el, úgy a hűtőházi intézmény kommunális keze­lése csak e helyes elv gyakorlati megvaló­sítása. Ugyancsak várositási tervek lógnak a levegőben a közlekedési politika terén is, amelyen az első lépést a székesfőváros a Városi villamosvasúti részvények megvásár­lásával tette meg. Szóban van a Fogaskerekü- vasut és az omnibusz-vállalat megváltása. Ezek között az utóbbinak kommunalizálása feltétlenül szükséges, mert a társaskocsi­közlekedés minden kritikán aluli és a magán- vállalkozás kezében nem lehet arra számítani, hogy modern közlekedési eszközzé váljon a mai rozoga omnibusz, még kevésbbé pedig: hogy átalakuljon autóbusz-közlekedéssé. Min­deneknél fontosabb azonban a Közúti vasat kérdése, amelynek kommunalizálása még nem öltött ugyan határozott alakot, de amely állan­dóan, a legkülönbözőbb tervek formájában kisért közöttünk. A Városi villamosvasul pél­dája megmutatta, hogy a székesfőváros inge­renciája mily üdvös eredményeket tud pro­dukálni a közúti közlekedés terén és ez a példa buzdításul szolgál arra, hogy a főváros ne álljon meg a megkezdett utón, hanem iparkodjék megszerezni ugyanezt a befolyást a sokkal nagyobb Közúti vasútra nézve is. Ez persze egy óriási, minden eddiginél nagyobb tranzakció volna, melynek méretei azonban ne riasszák vissza a fővárost, mert hiszen a nagy tőkebefektetéssel szemben nagy jöve­delemre is tesz szert a községi háztartás. Nagy tervek, nagyszerű alkotások előtt áll tehát ismét Budapest. A vezetők erélyes- sége és okossága hatalmas lépéssel viheti előre városunkat, amelynek világvárossá fej­lődése a mai rezsim alatt indult meg és fog remélhetőleg teljesen végbemenni. A hétről. Az a sok nyomorúság, amely meg­vonul a sötét odúkban, napfényre kívánkozik május elsején. Ez az a nap, amelyen egy kicsit fölfedi magát ez a város, mint egy szemérmetlen asszony, akinek merészségén azoknak kell pirulniok, akik látják. A nyo­morúságos lakások üresen talán visszataszi- tóbbak és rémesebbek, mintha bennük álla­nak a szegényes bútorok s az utcán, a kocsira egy csomóba rakva szomorúbbak és borzasz­tóbbak a bútorok, mint benn a lakásokban. Úgy együtt mintha kiegészítenék egymást, mintha koldusok volnának, akik az egymás nyomorúságát takargatják. De külön-külön valóban lehangoló látvány. A zörgő csonlu lovak, amint egykedvűen húzzák a kocsit, piszkos és elrongyoiódott díványok, össze­vissza vert székek, mozgó lábú asztalok, kopott varrógépek állanak egymás tetején: ez valóban pesti kép, még pedig május elsei. Túlságosan sok ilyen képben volt részünk az idén is, ami azt mutatja, hogv még nagyon messze vagyunk attól, hogy bármilyen befe­jezett lakásakcióról beszéljünk. Ezeknek a szo­morú hurcolkodási képeknek emlékeztetőknek kell lenniök: még sok minden van hátra, amin kitartóan és becsülettel kell dolgozni. AFürdő-utcakiszélesitése megint aktu­ális lesz azzal, hogy a középitési bizottság elvetette azt a tervet, hogy az uj városháza a Vácí-körutra épüljön, újra előtérbe nyomult a Fürdő-utca szabályozása. Bizonyos, hogy a közhangulat ellenére van annak, hogy az uj városháza máshova épüljön, mint a régi helyére, mert ez a megoldás a legolcsóbb és a legpraktikusabb, de az is bizonyos, hogy az Andrássy-ut torkolatát végre valahára méltóan kell megoldani. A közmunkatanács már hat esztendővel ezelőtt hozzáfogott a munkához s az a vegyes bizottság, amely a közmunkatanács s a főváros képviselőiből állott, el is fogadta azt a tervet, hogy a Ma- rokkai-utca elejét a közepéig az Andrássy- utnak megfelelő szélességben térszerűen ala­kítsák át, a többi részét pedig a Fürdő-utcával együtt tizenhárom ölre szélesítsék ki. A terv kivitele összesen 2.800,000 koronába kerül. De hiába határozták el ezt a jónak látszó megoldást, föl merült az uj városháza el­helyezésének kérdése s addig, mig arról nem döntöttek, nem lehetett hozzáfogni a mun­kához. Most azonban, hogy ezt , a kérdést végleg elintézettnek tekinthetjük, végre meg kell valósítani ezt a várva-várt és régóta szükséges szabályozást. Es éppen ezért még fontosabb, hogy a pénzügyi osztály végre terjessze elő a hettermeniről szóló javaslatot. Valószínű, hogy sem a tanácsnak, sem a közgyűlésnek nem az a célja, hogy nemzeti ajándékhoz juttassa az érdekelt háztulajdo­nosokat, tehát kétszeresen sürgős, hogv a bettermentről szóló javaslatot elfogadják. Enél- kül egyetlen nagyobb szabályozást sem lehet végrehajtani, már pedig az Andrássy-ut tor­kolatának rendezése az az ügy, amely igy lehet mondani — a fővárosnak becsület­beli kötelessége. Véres hét volt az elmúlt hét. A villa­mosok sohasem okoztak annyi kegvetlen és megrázó szerencsétlenséget, mint a múlt héten s most már csakugyan mindenkinek meg kell mozdulnia, aki nem akarja azt, hogy folyto­nosan mészárlások folyjanak le az utcán. Szomorú, hogy nincsenek mentókészülékeink s hogy egyelőre nincs is kilátás arra, hogy valóban jó mentőkészülék legyen, de még más mód is van arra, hogy ezeknek a borzal­mas tragédiáknak elejüket vegyük. Az utcai forgalom sehol sem annyira rendszertelen, mint nálunk s ez egyik oka annak, hogy ilyen tömeges szerencsétlenségek történhetnek. A közgyűlés előtt már volt is indítvány az utcai forgalom s a közlekedés szabályzásáról, de ezt az indítványt kiadták a tanácsnak s a tanács az indítványok nagy temetője. Pedig éppen ez az, amiről érdemes beszélni. Most, hogy véres aktualitást adott az utcai for­galom s a közlekedés szabályozásának a villamosok tömeges gyilkossága, a közgyűlés van hivatva arra, hogy sürgős intézkedéseket követeljen. Végre is nem nézhetjük türelem­mel ezeket a tömeggyílkosságokat. A közönség körében óriási az elkeseredés s ha semmi sem fog történni, akkor a közönség úgy fog a villamos társaságokon bosszút állani, ahogy az tud. Pedig ezeknek a sajnálatos jeleneteknek elejüket lehetne venni. Fogjanak már egyszer komolyan hozzá az utcai forgalom szabá­lyozásához s ne merüljön ki a hatóság tény­kedése abban, hogy a közönséget szidja. Szidalmakkal még sohasem gátoltak meg katasztrófákat s különösen nem a hatóság, amely azért van, hogy cselekedjék és példát mutasson. Nálunk azonban megfordítva van. A közönség szidja a hatóságot, amire a ható­ság erélyesen és bátran visszaszidja a közön­séget. A hiteltullépések veszedelmesen növe­kedtek a főváros háztartásában. A pénzügyi bizottság egyik legutóbbi ülésén Márkus József erélyes szavakkal mutatott rá az egyre fenye- getőbbé váló bajra, de a tanácsnak köte­lessége, hogy végre szigorú intézkedéseket tegyen a hiteltullépők ellen, ki kellene mon­dani, hogy az olyan építész, aki túllépi az az engedélyezett hitelt, ne kaphasson többé munkát s bizonyos, hogy ez az intézkedés segítene a bajon. De addig is, amig ez az intézkedés meg nem történik, a bizottsági tagoknak nagyobb figyelemmel kell lenniök a túllépésekre. Érdekes, hogy amig a költség- vetésnél nagy vitákat provokálnak, addig a záró­számadásokat szó nélkül elfogadják s itt, ebben az eljárásban is keresnünk kell a hiteltul- lépések okát. Akkor amikor ilyen nagy hitel­tullépések történhetnek s az ellenőrzés ilyen lanyha, addig az egész költségvetés illuzórius s az építészek egyenesen a saját érdekük ellen foglalnának állást, ha takarékoskodná­nak annak a fővárosnak, amely nem kívánja ALTALANOS IZTOSITÖ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Budapest, V., Károiy-köruf 2. szám, a Kossuth Lajos-utca sarkán. Részvénytőke : 6.000,000 K. Elnök: Gróf Károlyi Imre Igazgatósági kiküldött: Báró Fejérváry Imre Tűz-, baleset-, szavatossági, élet- és népbiztositás, betörés-, jég-, üveg- és állatbiztosítás Olcsó díjak ! iModernfeltételek ! Kartellen kívül ! KOVALD fest,tisztit* Gyár es föüzlet: Budapest, VII., Szövetség-utcza 35-3? Gyűjtőtelepek a székesfőváros minden részében — Képviseletek a vidék legtöbb városában. Telefon 5S-45 12S-13

Next

/
Thumbnails
Contents