Független Budapest, 1912 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1912-05-06 / 18. szám
VII. évfolyam 1912. május 6. IS. szám. Budapest székesfőváros egyetemes érdekeit felölelő város-politikai és társadalmi lap U A Budapesti függetlenségi és 48-as párt, и valamint az összes fővárosi függetlenségi pártszervezetek HIVATALOS LAPJA. Megjelenik minden hétfőn, a szükséghez képest többször is. Előfizetési ára : Egész évre _ _ _ -................ 10 korona. Fé l évre................................- ........... 5 „ Fő szerkesztő : Dr. SOMOGYI LAJOS Felelős szerkesztő; B. VIRAGH GÉZA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, V., Visegrádi-utcza 40. Mindennemű levelek és előfizetési pénzek a laptulajdonos B. Virágh Géza czimére küldendők V., Visegrádi-utcza 40. Szerkesztőség és kiadóhivatali telefon 169—38 Uj kölcsön előtt. (B.) A polgármester váratlan párisi utazását a sajtó kölcsöntárgyalásokkal hozza kapcsolatba és bármennyire tiltakozik is a polgármester, a közvélemény ezúttal jobban hisz a lapoknak, mint a cáfolatoknak. Valószínűvé teszi a kölcsön aktuálissá válását az a köztudomású tény, hogy a legutóbbi 100 milliós francia kölcsönből származott pénzkészletek íogytán vannak, hogy tehát a fővárosnak vagy terhes folyószámlakölcsönt kell felvennie, vagy a beruházási munkálatok menetét meg kellene lassítania —. vagy végül : uj kölcsönmüveletekhez kell folyamodnia. Az utóbbi expediens útjában csak az az egy akadály áll, hogy a francia kölcsön feltételei szerint a székesfőváros éz év végéig újabb kötvénykölcsönt nem köthet. E feltétel alól persze a másik szerződő tél: a Credit Lyonnais-csoport a fővárost feloldhaja, ha az uj kölcsönt ismét vele köti meg. Különben könnyen meglehet, hogy egy uj kötvénykölcsönt a főváros csak 1913- ban bocsásson ki, az átvevő csoport pedig addig is folyószámlakölcsön formájában bocsájtja rendelkezésre a fővárosnak, a beruházások zavartalan folytatásához szükséges öszszegeket. Az uj kölcsön tekintetében mindenek előtt az a szempont irányadó, hogy a pénzpiac jelenlegi kedvezőtlen viszonyai közepette, melyeknek megváltozása és javulása a jövőben várható, semmiesetre sem szabad nagy összegű kölcsönt felvenni. Legfeljebb annyiról lehet most szó, amennyi a legszűkebbre kimért beruházási szükséglet az év végéig. A beruházási programm 400 milliónyi összegét véve alapul és hozzáadva még ötven millió koronát a programmba fel nem vert tranzakciók fejében — 36 milliós túllépés már eddig is történt a Városi Villamos részvények, a Krausz Mayer-féle telkek és a Szücs-féle ház megvétele folytán: összesen mintegy 450 millió korona a szükséglet, amelyből 150 millió К-t a sterling-kölcsön és a francia kölcsön felemésztett. Hátra volna még tehát 300 millió korona beruházási szükséglet, amelyből a folyó és a jövő évre mintegy 100 millió korona szükségeltetik — ha ugyan újabb megváltások és tranzakciók be nem következnek, amiért senki se vállalna jótállást. Nézetünk szerint azonban nagy hiba volna a mostani konstellációk mellett egy 100 milliós kötvénykölcsönt felvenni. A befektetési értékek árfolyama jelenleg nagyon alacsony, a pénz drága és teljesen kizárt dolog, hogy előnyös feltételek mellett a mai viszonyok között Párisban olcsó kölcsönhöz jussanak. A 4%-os kötvények árfolyama általában 90-en alul mozog és bizonyos, hogy a főváros uj kibocsájtásu kötvényeiért legjobb esetben sem lehetne 89-nél magasabb átvételi árfolyamot elérni, sőt valószínűbb, hogy 1 — íV 2%-kal ezen alul maradna az eredmény. A főváros tehát 11—-13%-os árfolyam veszteséget szenvedne már csak a tőkében, ami a kölcsönt egyenesen uzsorajellegüvé bé- lyegezné. Az pedig, hogy a székesfőváros pénzét magasabb kamatozású, például 472%-os kötvényeket bocsásson ki, nem ajánlatos. Ugyan önmagában véve semmi bajt nem látnánk abban, ha a ; székesfőváros kötvényei typusának megállapításában a tényleges kamatviszo- j I nyokhoz alkalmazkodnék és ez a főváros hitelére nézve semmiféle káros következtetéseket nem indokolhatna meg, mint ezt sokan tévesen hiszik: de a magasabb kötvénytypus azért kerülendő el, mert a 41/2%-os obligációk megjelenése a régi 4%/os kötvények árfolyamát erősen nyomná és ezzel tényleg megromlana kommunális hitelünk standardja; eltekintve attól, hogy a régi kötvények árfolyamdepressziója kihatna az uj 41/2-os kötvényekre is és ezt is rontaná. Nézetünk szerint tehát a fővárosnak tartózkodnia kell attól, hogy nagyobb összegű kötvénykölcsönt vegyen fel a mai rossz pénzviszonyok között, mert most csakis drága kölcsönt kaphat. Még célszerűbb rövid lejáratú folyó- számlakölcsönnel fedezni a legközelebbi okvetetlen szükségletet, mert egy csekélyebb összegű ily kölcsön bármily drága legyen is, nem soká terheli a főváros háztartását és a viszonyok jobbra fordultával felveendő kötvénykölcsönből kiegyenlíthető. Ellenben, ha most például egy 100 milliós kötvénykölcsön műveletet hajtunk végre és 88°/0-ért adjuk ( da a kötvényeinket: a 12 millió korona árfolyam vesztességtől többé semmi szin alatt nem szabadulhatunk. A fővárosnak tehát egyelőre nem lehet más a kölcsönpolitikája, mint az, hogy máról holnapra tengődve, a legszükségesebbre szorítkozzék és tartózkodjék attól, hogy a mai rossz pénzviszonyok közt nagyobb kötvénykölcsönt véglegesítsen, mert ma csak drága és terhes kölcsön lehetséges. Igaz, hogy senki sem garantálhatja a pénzviszonyok jobbra fordulását. De a pénzügyi szakkörök felfogása szerint a befektetési piac helyzete már alig rosszabbodhatik. Az államok nagy erőfeszítéseket tesznek, hogy járadékaik árfolyamát megjavítsák és máris észlelhető e téren a javulás. A járadékok árfolyamjavulása pedig a befektetési értékek egész piacára üdvös hatással lesz és az összes fix kamatozású papirok értékemelkedésére fog vezetni. A mai pillanat mindenesetre nagyon alkalmatlan egy nagyobb kölcsöntranz- akció keresztülvitelére. Várjuk meg a jobb időket és segítsünk magunkon addig apróbb függő kölcsönökkel. Inkább egy évre 20—30 millió drága pénzt, mint 65 évre 100 millió uzsorakölcsönt. Várositási tervek. Budapest kommunális politikája a közüzemek várositását tűzte ki vezérlő elvéül, és ez az elv számos irányban gyakorlatilag meg is valósult. Maga a kommunalizálás elve többé nem vitás és minden javaslat, amely az elv keresztülvitelét célozta, megnyerte a közgyűlésnek hozzájárulását és a közvéleménynek tetszését. Sőt, elkövetkezett az az idő, amidőn a főváros intéző tényezői egyenesen a községi szociálizmus útjára kívántak térni, amikor a polgárság neveben és érdekében ellenzéke támadt ennek az irányzatnak : mint nemrég a hatósági élelmiszeráru- sítás ügyében. A várositási elv keresztülvitele és megvalósításának egyes fázisai tekintetében áll fenn ma még némely nézet- eltérés. A közel jövő e téren ismét nehány nagy problémát vett fel, melyeknek megoldása a T~^ /Л|\ Ot F M |T у a természetes szénsavdus ásványvize; királya; X3 'к/' iLá L JuL. X Elsőrendű gyógy- és iiditőviz ! Megrendelhető: A magyar ásványvíz forgalmi és kiviteli r.-t.-nál. Telefon I62—84. Budapest, V., Teréz-körut 22.
