Független Budapest, 1912 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1912-04-29 / 17. szám
2 FÜGETGLEN BUDAPEST ellenkezőleg, visszafejleszti az eddig nagy nehezen elért eredményeket A székesfőváros vezetői siessenek tehát sürgősen oly javaslattal a közgyűlés elé, mely szerint a fővárosi törvényhatóság a kormányhoz felír a szomszédos tarifák felemelése ellen és kéri az eddigi olcsó szomszédos utazási dijak változatlan fentartását. Ezzel tartozik nemcsak a már kitelepített lakosságnak, hanem a fővárosban lakó polgárságnak is, melynek lakásviszonyait az esetleges visszaözönlés újból lényegesen megrontaná. Az uj tarifa életbelépéséig még két hónapnyi idő van; ez alatt erélyes állásfoglalás és intervenczió még lehetséges. Ä Magyar Villamossági Részvény- társaság megváltásához. Irta Dr. Forbálh Imre mérnök, műegyetemi m. tanár. A székesfőváros a „Magyar Villamossági Részvénytársaság“ megváltását tervezi, és e tárgyban az előmunkálatok megindultak. Ez alkalomból közöljük az alábbi cikket,{amelyben szerző már 1910 ben kimutatta, hogy ha a meglévő két villamossági vállalat egyikének megváltását akarná a főváros, erre a célra a „Magyar villamossági rt “ kínálkozik alkalmasabbnak. Dr. Forbátli Imrének ezt a cikkét, amelynek az újabban felmerült megváltási terv akluálitást kölcsönöz, főbb részleteiben alább közöljük: Mielőtt a megváltási tárgyalásokhoz állást foglalhatnánk, ismernünk kell a Budapesten működő két villamos világítási vállalatnak a fővárossal szemben fennálló szerződéses viszonyát. E két vállalat és pedig a „Budapesti Általános Villamossági Részvény- társaság“ és a „Magyar Villamossági Részvénytársulat“ ugyanazon napon, 1893. szeptember 4-én kötötte szerződését a székes- fővárossal. A két szerződésnek a megváltást illetőleg teljesen egybehangzó főbb pontoza- tai a következők: Az engedély 45 évig, vagyis 1938-ig tart és privilégium jellegével nem bír, úgy hogy további villamos vállalatok létesülése kizárva nincsen. A 45 évi engedélyidő, lejártakor a fővárosnak jogában áll vagy az összes vezetékek és az azokhoz tartozó készülékek és felszerelések eltávolítását kívánni, vagy pedig ezeket tulajdonába és birtokába minden megtérítés nélkül ingyen és tehermentesen átvenni, mig az elektromos áram előállítására szolgálló fő- és fióktelepek az egyezségileg vagy bírói becslés útján megállapítandó becsáron mennek át a főváros tulajdonába. RIDIKÜL ÉS FINOM BŐRÁRU gyári árban PÄPEK JÓZSEF császári és kir. udv szállító börárugyártónál, Budapest, VIII., Rákóczl-ut 11 és 15- .■■ ■ ■ ■ Telelőn 65—39. — ■ ' ■ A szerződés megadja azonban a fővárosnak azt a jogot is, hogy a vállalatok elektromos telepeit és vezetékeit 19Ю. évi december hó 15-től fogva bármikor megválthassa, ha ezen szándékát kiét évvel előbb a vállalkozóval tudatja. Ez utóbbi esetben a beváltási ár, ha erre nézve a főváros és a vállalkozó között megegyezés nem jön létre, birói becsű utján állapittatik meg és pedig külön a vezetékek és azok tartozékaira nézve, melyek, mint láttuk, a szerződés lejártával ingyen mennek át a főváros tulajdonába, és külön a telepekre és azok tartozékaira nézve, melyek a szerződés lejártával is csak becsértékben válthatók meg. A szerződés végén ingyen háramló rész becsértékéből a már letelt szerződési időnek arányosan megfelelő rész levonatik és az e levonás után fenmaradó összeg hozzáadva a telepek és tartozékaik becsértékéhez, képezi a teljes becsösszeget, melynél azonban a főváros által fizetendő megváltási ár annyiszor 21/2°/0-kal nagyobb, ahány év a szerződés 45 évi tartamából a megváltás időpontjától számítva még le nem telt. Látjuk tehát, hogy a szerződés lejárta előtti beváltásnak feltételei e szerződések szerint a fővárosra nézve meglehetősen terhesek, amennyiben ha pl. az 1910. esztendőre határozta volna el a főváros a villamos vállalatok beváltását, úgy a tényleges becsértéken felül még e becsértéknek 28X272, vagyis 70°/0-át kellett volna a városnak a telepekért fizetni. A főváros ezideig nem tudatta az engedélyes társulatokkal, hogy müveiket a szerződés alapján már most megváltani akarná, de hogy ez időközben való megváltás pénzügyi jelentőségéről magának tájékozást szerezzen, előbb a számvevőséggel, majd dr. Hoór Tempis Mór műegyetemi tanárral mindkét villamos telepre nézve megbecsültette a szerződés szerint a a megváltás esetében fizetendő megváltási árt. E megváltási ár az 1910. év végére számítva kitett a főszámvevő szerint a Budapesti Általános Villamossági Részvény- társaság művei számára 31,817.000 koronát, a Magyar Villamossági Részvénytársulat számára pedig 15,317.430 koronát. (Rövidség kedvéért a megnevezett két villamos telepet a következőkben a társaság vezérigazgatójának neve után Fodor-féle és Fischer-féle társaságnak fogjuk nevezni.) Ezzel szemben dr. Hoór Mór ur szerint a Fodor-féle társaság о műveinek megváltási ára 1910. év végén 26 547.800 korona, a Fischer-féle társaság műveinek beváltási ára pedig 13,855.425 korona volna. Nézzük már most, hogyan alakulna a két villamos világítási társaság jövedelmezősége abban az esetben, ha a főváros e műveket vagy azoknak egyikét a szerződés értelmében 1910 re megváltotta volna. Ennek kiszámí tására biztos alapot nyújtanak a társaságok évi zárszámadásai és mérlegei, melyekből megtudjuk az általuk kimutatott nyers üzleti feleslegeket. Ez a nyers üzleti felesleg, melv az összes bevételek és az összes üzemi és üzleti kiadások különbsége gyanánt adódik ki, a Fodor-féle társulatnál 1909-ben kitett 2,193.369-61 koronát. Városi kezelésben a jelenleg a társulat által a városnak fizetett részesedés a ny ers felesleget szaporította volna. Tekintetbe véve azonkívül a természetes szaporodást, az 1910-iki nyers felesleget 2'5 millió koronára tehetjük. Ebből a nyers feleslegből azonban megváltás esetén levonandó volna elsősorban a beváltási összegnek annuitása, mely 5’2°/o-al számitva, a főszámvevő becslése szerint 1,654‘480, dr. Hoór becslése szerint 1,380.485 koronát tenne ki évente. Az annuitáson kívül gondoskodnunk kellene egy javítási és fentartási tartalékalapról, melyből a törlesztési időn belül végzendő újítási és fentartási munkák volnának fedezendők. Ennek az összegnek a nagyságai dr. Hoór becslési műveletében évi 540.500 koronával állapította meg, ami eléggé szerény dotációnak tekinthető, ha látjuk, hogy a részvénytársaság az 1909. évben jelentése szerint kb. 1,400.000 koronát könyvelt el különböző értékcsökkenési és tartalékalapjai számlájára. Az annuitás és a tartalékalap dotációja együtt kitelt volna 1910-ben a főszámvevő becslésének alapul vétele mellett 2,194.980 koronát, dr. Hoór becslésének alapul vétele mellett pedig 1,920.985 koronát. Ha tehát a főszámvevő szerint vesz- szük a megváltási árt, úgy a fővárosnak tiszta nyeresége a Fodor-féle műből kerek 300.000 korona lett volna, ami a megváltási árnak kb. 1%-a, mig ha a Hoór-féle kisebb megváltási árat vesszük tekintetbe, úgy a fővárosnak a Fodor-féle villamos mű megváltásából évi 570.000 К tiszta haszna maradna, ami a megváltási ár kb. 2-2°/0-ának felelne meg. Eredmény gyanánt tehát megállapíthatjuk, hogy a főváros a Fodor-féle telep megváltásának esetén a megváltási összeg fedezésére felveendő к ölesönének kamatait és törlesztését az üzletből ugyan fedezni tudna, ezenfelül azonban csak minimális, 1 és 2% közt ingadozó nyereségre számíthatna. Ezen nincs is mit csodálkoznunk, mert hiszen a szerződés szerint a városnak a villamos telepet a becsárnál 70%-kal nagyobb áron, tehát oly tulkapitálizálással kellene megszerezni, amelyet a műnek jövedelmezősége el nem bir. Nézzük, hogy milyen eredményeket szolgáltat az analog számítás a Fischer-féle telep megvásárlására nézve. E vállalat nyers üzleti feleslege az utolsó évi mérlegszerint 1,723.987 K. Hasonló alapon számitva, mint előbb a Fodorféle társaságnál, az 1910. évi nyers felesleg ennél a társaságnál házi kezelésben kitett volna 1,925.000 К-t. A megváltási ár 5 2%-os annuitása a főszámvevő becslése szerint 796.500 K, dr. Hoór becslése szerint 720.482 K. A javítási és fentartási alapot dr. Hoór ennél ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Budapest, V., Károiy-körut 2. szám, a Kossuth Lajos-utca sarkán. Részvénytőke: 6.000,000 K. Elnök : Gróf Károlyi Imre Igazgatósági kiküldött: Báró Fejérváry Imre Tűz-, baleset-, szavatossági, élet- és népbiztositás, betörés-, jég-, üveg- és állatbiztosítás Olcsó dijak ! Modernfeltételek ! Kurtellen kívül !
