Független Budapest, 1912 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1912-04-22 / 16. szám
2 FÜGGETLEN BUDAPEST Hgy lehetetlen terv. A „Magyar villamossági r. t.“ megváltása. A főváros egészen váratlanul és minden bevezetés nélkül egy újabb kommunalizálási tervvel lepte meg a világot. A közvilágítási ügyosztály előterjesztésére ugyanis a világítási bizottság elhatározta, hogy esetleges megváltás céljából szakértőkkel felbecsülteti a «Magyar villamossági részvénytársaság» telepét. Arról van szó tehát, hogy a főváros ezt a villamossági vállalatot várositsa. A terv nemcsak meglepetést, hanem szinte megdöbbenést keltett, mert hiszen mindenki azt hitte, hogy a székesfővárosi villamostelep létesítésével a magánvállalatok megváltásának gondolata egyszersmindenkorra le van tárgyalva. A székesfőváros tudvalevőleg azért határozta el magát a saját villamossági telepének a létesítésére, mert a két társasággal folytatott tárgyalásai során ezek lehetetlen igényeket támasztottak és a fennálló szerződések értelmében őket igényeik mérséklésére kényszeríteni nem lehetett. A főváros — ezt látván — igen helyesen azt a megoldási módot választotta, hogy saját költségén, a maga részére uj villamossági telepet építtet, amely a versenyt a magánvállalatokkal felveszi. Ez a telep eddig 10 milliójába kerül a fővárosnak. És ime most, amikor a kommunális villamossági művek már készülnek, ismét kipattan a föld alól a megváltási terv, amelyet legnagyobb ámulatunkra most azzal indokol az ügyosztály, hogy a székesfővárosnak gondoskodnia kell a magánfogyasztás olcsó ellátásáról is. Kiderül tehát, hogy a készülő városi villamossági telep csakis a főváros saját szükségletét lesz képes ellátni, mig a magán- fogyasztás továbbra is martaléka maradna a két magánvállalat uzsoráskodásának. Hát ez a dolog teljesen érthetetlen. Az uj villamossági telepet a székefőváros akként kontemplálta, hogy nemcsak a város saját szükségletét, de a magánfogyasztás áramszükségletét is szolgáltatni fogja, sőt a telep létesítésének egyik indoka éppen az volt, hogy általa a főváros közönsége olcsóbban fog villamos áramhoz jutni. A vonatkozó előterjesztésekben erre nézve számítások is foglaltattak és a közgyűlés — amikor megszavazta erre a telepre a sok milliót — ezt abban a tudatban tette, hogy vele a nagyközönség érdekeit szolgálja. Most egyszerre kiderül, hogy a 10 millió éppen csak arra elég, hogv a főváros az utcákat és a saját hivatalait világíthassa. Meg kell tehát állapítani, hogy az ügyosztály mai állásfoglalása ellentmondásban van a városi villamossági telep létesítésének alapjául szolgáló eredeti előterjesztéssel. Érdemben megbírálni azt a kérdést, RiDIKÜL ÉS FINOM BÖRÄRU gyári árban PAPEK JÓZSEF császári és kir. udv. szállító bórárugyártónál, Budapest, VIII., Rákóczl-ut 11 és 15. -- Telefon 65-39. financialiter miként alakulna a Magyar villamossági társaság megváltása: számszerűleg egyelőre nem lehet. Csak alapos becslés után lehet erről fogalmat alkotni, mert a részvény- társaság mérlegét erre nézve irányadónak elfogadni nem lehet. A legutolsó mérlegben az aktívumok értéke összesen 19 millió koronában van felvéve, mig a telep értéke 137г millió koronával szerepel. A tiszta nyereség körülbelül 30ü/o_a a 8 millió alaptőkének. Ez adatokat tekintve, a megváltás legalább is 20 millió koronát igényelne, de valószínű, hogy még ennél is többe kerülne. Holott pedig nyilvánvaló, hogy e régi kopott üzem, amelyet éppen a megváltásra való reménységben már hosszú idő óta nem javítottak és modernizáltak, mostani állapotában nem volna fenntartható, hanem rengeteg költséggel és beruházásokkal kellene a fővárosnak jókarba helyeznie. Ugyan micsoda üzlet az, amelynél rozoga, ócska gyártelepért 20 milliót fizet a főváros, hogy legalább is még 10 milliót verjen bele a telepbe, ha megfelelő, üzemképes állapotba akarja hozni ? Hiszen, ha e 30 milliónak csak egy részét fordítja arra, hogy a most létesülő városi villamostelepet nagyobb arányokban és nagyobb üzemképességgel építse meg, úgy olyan áramtermelésre rendezkedhetik be, amelylyel a magánfogyasztás igényeit is elláthatja. De nem szabad szem elől téveszteni azt sem, hogy ha ezt az egy vállalatot meg is szerzi a főváros, még mindig marad egy konkurrense, még pedig egy sokkal erősebb, modernebb üzem felett rendelkező magánvállalatban. Vájjon ezt is megállja majd a főváros 30 millió koronával? Úgy, hogy egyedül villamossági telepekre: 30-f-30 —(— 10 = összesen tehát 70 millió koronát költ majd ? Ez teljességgel lehetetlen. Így gazdálkodni nem szabad, Nem szabad különösen akkor, amikor már úgyis rengeteg milliókat költött el oly kiadásokra, amelyek eredetileg nem voltak a beruházási programmba felvéve. Legyen vége egyszer ennek az ész nélkül való gazdálkodásnak, amely fejjel rohan a falnak, amely nem számol és amely mindent fel akar falni azzal az érvvel, hogy „jó üzlet“. A fővárosra nézve nem lehet irányadó az csupán, hogy mi a jó üzlet, mert hiszen akkor minden „jól menő“ üzletet várositani kellene. A fővárosra nézve a kommunalizálás egyáltalán nem lehet „üzlet,“ hanem csak az üdvös kommunális politika egyik eszköze. Nagyobb anyagi kötelezettségekbe belemenni, mint amilyent a főváros teherviselési képessége megbir, nem szabad, és semmi esetre sem szabad ócskavasért és rothadt kábelekért 20 milliókat odadobálnia. Ennek a rossz üzletnek nem szabad létrejönnie és igazán sajnáljuk a közvilágítási ügyosztályt, hogy reputációját az efféle javaslatokkal kockára teszi. Feltesszük a teljes jóhiszeműséget eljárásában, de bizonyos, hogy ezúttal kitűnő szaktudása és alapossága cserben hagyta. Nem hisszük, hogy akadjon közgyűlés, mely ehhez az esztelenséghez segédkezet nyújtana. Ä hetedik tavaszi vásár. Uj keretben nyitotta meg csütörtökön a főváros polgármestere, dr. Bárczy István, a hetedik tavaszi vásárt, melyet a rendezőség az idén szerencsés ötlettel a fővárosi Vigadó kényelmesebb helyiségeibe helyezett át. Igv a vásár a közönségre nézve hozzáférhetőbb lett. A vásáron örömmel lehel látni a magyar ipar immárom magasabb kivánalmaknak és finomabb igényeknek is megfelelő fejlődését és szolgáltató képességét s az Ízlést, ami a sokféle holmi elrendezésében megnyilatkozik. A tavaszi vásáron háromszáz- nyolczvan budapesti és vidéki magyar czég vett részt s ott vannak a vidéki háziipar termékei is. A vásár vezetősége azzal a tervvel foglalkozik, hogy a vásárt lipcsei mintára nemzetközi áruminta vásárrá szervezze át a főváros égisze alatt. A kiállítók közül élénk feltűnést keltett a Bettelheim Miksa és Társa nagykereskedők gyönyörű kiállítása. Ez a czég mindenütt ott van, ahol a magyar iparról van szó. És ahol megjelenik, mindenütt az övé a pálma, az elismerés koszorúja, melyet kiérdemel hazafias és lankadatlan munkássága: támogatni, előbbre vinni és szolgálni a magyar ipart. Hét vásár volt eddigelé és mind a hét tavaszi vásáron nagy sikereket aratott a czég gyönyörű árumintáival. Minden elképzelhető iparterméket itt találtunk ez évben is Ízléses elrendezésben és pedig kulacsokot, bőröndöket, játékárukat, anyagárukat és sok háziipari terméket. Bárczy István polgármester a megnyitási ünnepen huzamosabb időt szentelt a czég kiállításának és több ízben meleg elismerésének adott kifejezést a látottak felett, megjegyezve, hogy a czég érdemeit a magyar ipar és kereskedelem körül hosszú idők óta ismeri és méltányolja. A hétről. Sok beszéd, sok indítvány hangzott el a közgyűlésen, de a pénzügyi bizottságban is akkor, amikor arról volt szó, hogy az állami munkáskórház részére telket engedjenek át. Mindenféle kikötéseket akartak tenni az államnak, ahelyett, hogy örvendeztek volna azon: végre rászánta magát az állam, hogy kórházat épit Budapesten. Ilyenkor egyetlen szónak sem volna szabad elhangoznia, legfeljebb helyeslőnek és dicsérőnek, mert nem jó megijeszteni azt, aki amugyis nagyon ijedős. Bezzeg, amikor arról van szó, hogy ne kórház céljaira engedjenek át telket, hanem ideigleneseknek mondott s valóban örök életre szánt bódéknak, akkor nem olyan beszédesek 9 ÁLTALÁNOS [fUDGAIM biztosító m f RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Budapest, V., Károiy-körut 2. szám, a Kossuth Lajos-utca sarkán. Részvénytőke: 6.000,000 K. Elnök: Gróf Károlyi Imre Igazgatósági kiküldött: Báró Fejérváry Imre Tűz-, baleset-, szavatossági, élet- és népbiztositás, betörés-, jég-, üveg- és állatbiztosítás Olcsó díjak! Modernfeltételek! Kartellen kívüli KOVALD fest,tisztit! Gyűjtőtelepek a székesfőváros minden részében Gyár és főüzlet: Budapest, VII., Szövetség-utcza 35-37 Képviseletek a vidék legtöbb városában. Telelőn 58—45 128—13
