Független Budapest, 1912 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1912-04-22 / 16. szám
Budapest székesfőváros egyetemes érdekeit felölelő város-politikai és társadalmi lap U Ä Budapesti függetlenségi és 48-as párt, и valamint az összes fővárosi függetlenségi pártszervezetek HIVATALOS LAPJA. Megjelenik minden hétfőn, a szükséghez képest többször is. Előfizetési ára : Egész évre _ _ .... — ... 10 korona. Fé l évre ... ... ................. ... ... 5 Fő szerkesztő: Dr. SOMOGYI LAJOS Felelős szerkesztő: B. VIRAGH GÉZA. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Budapest, V., Visegrádi-utcza 40. Mindennemű levelek és előfizetési pénzek a laptulajdonos B. Virágh Géza czimére küldendők V.. Visegrádi-utcza 40. Szerkesztőség és kiadéhivatali telefon 169—38. Az uj kormány és a főváros. Magyarországnak uj kormánya van. A fővárosnak nincs oka a távozó kormányt siratni. Bár végeredményben Kliuen-kormány a főváros kezdeményezéseit és terveit nem hiúsította meg, mégis köztudomású tény. hogy folytonos nehézségeket és akadályokat gőrditett fővárosunk nagy arányokban való modern fejlődése elé és alatta a belügyminisztérium a kerékkötő és késleltető szerepét játszotta. Vájjon az uj miniszterelnök: Lukács László, aki a belügyi tárcát magának tartotta fenn, fővárosi politikájában szintén Fábius Cunctator módszerét tartja-e célszerűnek, azt ma még nem tudhatjuk. Egy tünet van csupán, mely arra vall, hogy nála a főváros szempontjai nem elsőrendüek, és ez az, h°gy a. községi takarékpénztár létesítését— igen valószínű hírek szerint — ő hátráltatta. Így viszont, hogy amit pénzügy- miniszteri székében szükségesnek tartott Ijukúics László kizárólag hitelügyi szempontból, azt Lukáics Lászlónak,mint belügyminiszter nem okvetlenül kell folytatni. És igazságtalanság volna ezért már eleve úgy tekinteni az uj kormányelnököt, mintha a fővárosnak nem volna barátja. Az a körülmény, hogy egész pályáján igaz és őszinte hive volt az ipar- és a kereskedelem törekvéseinek, amelyeket a gyakorlati államférfim tetteivel támogatott - nem pedig csak a szónok frázisával — és hogy ezek szerint a produktiv foglalkozású polgárság benne barátját bírja: amellett szól, hogy Lukács László Budapest székesfőváros törekvését jóindulattal, polgárságának érdekeit jóakarattal fogja előmozdítani. Az uj kormánynak működése elé azonban még egy másik speciális szempontból néz érdeklődéssel a főváros közönsége. Lukács László kormánvprogrammja tudniillik a választójogi reform megalkotása, és a helyzet úgy hozza magával, hogy a választójog most már nemcsak ígéret a programúmban, hanem akut, ugymondhatnók legsürgősebb feladat. Szó sem lehet arról, hogy ezt a reformot tovább halogassák. A választójog gyökeres átalakítása pedig egyúttal a községi választói jognak, és elsősorban a székesfőváros kommunális választőjogána к radikális megváltoztatásit kell, hogy maga után vonja. Tisztában van vele mindenki, hogy kommunális életünknek rákfenéje: a klikkuralom, egyenes folyománya a mai elavult választási rendnek, amely tág teret enged a választási csalásoknak. A függetlenségi párt, csakúgy mint az egész polgárság — már évek óta sürgeti a községi választói jognak modern alapokra való fektetését, ez azonban folyton abba ütközött, hogy nálunk a községi választói jog szoros kapcsolatban van az országos választói joggal és meg- gyökeresedett az a felfogás, hogy a községi választói jog nem lehet tágabb, mint az országgyűlési választói jog. Igaz, hogy ez a felfogás teljességgel helytelen, mert hiszen a községi önkormányzat sokkal közelebb esik a polgárság- összességéhez, a község minden egyes lakosához, mint az országos nagy politika, és mert éppen a községi közigazgatás és kormányzat ügyes-bajos dolgai érintik legközvetlenebbül a polgárságot: ez a nézet annyira gyökeret vert, hogy ellene sikerrel érvelni nem lehetett, és általánosan elfogadott elvvé lón, hogy a községi választói jog gyökeres reformja csakis az országgyűlési választói jog reformja után következhetik el. Ennek a reformnak az órája most ütött. Az ország nemsokára megkapja az általános választói jogot és a fővárosnak követelnie kell, hogy ezzel kapcsolatban létrejöjjön a községi választói jog hatalmas kiterjesztése. Sőt bármilyen legyen is az országos választói jog, akár meghozza a legradikálisabb megoldást: az általános, egyenlő, titkos, községenkénti és közvetlen választói jogot, akár pedig ennek csak mérsékeltebb formáját, annyi bizonyos, hogy a fővárosban a községi választói jognak a legradikálisabbnak kell lennie. A titkosság- és egyenlőség ellen semmiféle aggály nem merülhet tel; e részben sem a nemzeti szempont, sem a demagógia felülkerekedése kérdésbe nem jöhet. A főváros lakosságában a magyarságnak olyan óriási túlsúlya van, másrészt pedig az analfabetizmus oly sztik korlátok közé van szorítva, hogy a legradikálisabb választói reformra is érettnek kell nyilvánítanunk a főváros lakosságát. Főképpen — ami a titkosságot illeti — egészen kétségtelen, hogy a polgárok választói függetlenségének ez a legfőbb kelléke és ha a konzervatívabb politikusok már koncedálják a választás titkosságát a városokban az országgyűlési választói jogra nézve, úgy igazán elképzelhetetlen, hogy komoly ellenzője akadjon a községi választások titkosságának. Ezek szerint az uj kormány érkezése elé nagy várakozással tekint a főváros is. Eta megcsinálja a választójogi reformot, nem mulaszthatja el, hogy vele egyidejűleg a községi választói rend legradikálisabb reformját is meg ne csinálja. És ha ezt a kötelességét teljesiti, a főváros körül elévülhetetlen érdemeket szerez magának, mert ő lesz az, aki megszabadítja a főváros polgárságát a nyakán élősködő klikkektől. Ha igaz barátja Lukács László Budapestnek, nemcsak az országos választói jog, hanem a főváros községi választói jogának a reformjával sem fog sokáig késni. Г ТП& /AT) C' ТТТЛТ a term^szetes szénsavdus ásványvizek királya! Elsőrendű gyógy- és üdítő viz ! — Megrendelhető: A magyar ásványvíz forgalmi és kiviteli r.-t.-nál. Telefon 162—84. Budapest, V., Teréz-körut 22,
