Független Budapest, 1912 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1912-03-11 / 10. szám
MI. évfolyam 1912. március 11. 10. szám. Budapest székesfőváros egyetemes érdekeit felölelő varos-politikai és társadalmi lap U A Budapesti függetlenségi és 48-as párt, и valamint az összes fővárosi függetlenségi pártszervezetek HIVATAL OS LAPJA. Megjelenik minden hétfőn, a szükséghez képest többször is. Előfizetési ára : Egész évre ... ._ ... 10 korona. Fél évre ... ................... 5 Fő szerkesztő : Dr. SOMOGYI LAJOS Felelős szerkesztő: B. VIRAGH GÉZA. Szerkesztősé? és kiadóinvatnl : líudapest, V., Visegrádi-utcza 40. Mindennemű levelek és előfizetési pénzek a i tulajdonos B. Virágh Géza czimére küldetni V.. Visegrádi-utcza 40. Szerkesztőség és kiadóhivatali telelőn 169 38 A megtelt népszálló. Alig néhány hete nyílt meg a székes- főváros egyik legáldásosabb szociális alkotása: az Aréna-uti népszálló, és máris ki kellett akasztani a kapujára a megtelt táblát. Semmi nem bizonyíthatná ékesebben a népszálló szükségességét, mint ez a tény. Bécsben három esztendő múlt el, amig a népszálló megtelt. Nálunk három hét alatt elfoglalta a legutolsó helyecskét is benne a hajléktalanság és szegénység. Az uj intézmény jogcíme tehát teljes igazolást nyert. Kellett, szükséges volt, mert íme igénybe vették. A mi egyúttal azt is mutatja, hogy a lakásnyomor ebben a városban a roppant nagy építkezés ellenére is még mindig borzasztóan nagy, és hogy különösen a családnélküli legényemberek, a fiatal munkások, a tanulók és alkalmazottak, szóval mindazok, akik szegénységük és keresményük szerénysége miatt önálló lakást nem tudnak tartani, nagyon reászorultak arra, hogy emberséges hajlékhoz jussanak. Talán egy nagyvárosban sem oly nagy az albérlők és ágyrajárók száma, mint nálunk. Éppen ez az »ágyra- járás« speciálisan pesti intézménynyé nőtte ki magát. »Nachtasyl«-ok, »Her- berg«-ek vannak egyebütt is, minden nagy városban, ahol néhány fillérért éjjeli szállást kap a lakásnélküli szegény ember, nehogy csavargóvá váljék: de az, hogy alsóbb osztályokban, sót a kispolgárság sorában is minden család a maga hajlékát, sót gyakran ágyát megossza idegenekkel csekély ellenérték fejében, az sehol annyira el nem terjedt, mint Budapesten: a szobaurak és ágyrajárók székesfővárosában. Ennek a nyomorjelző ténynek pedig roppant nagy szociális és erkölcsi hord- ereje van. Mindaz a bensőség, ami a családi élet melegét adja, csorbát szenved az idegen jelenléte által, aki néhány krajcárért vagy koronáért jogott váltott arra, hogy a családhoz tartozónak tekintessék. Mennyi erkölcstelen kapcsolat, mennyi lelki züllés, mennyi becstelenség fakad a szegénységnek ebből az átkából! Hány csendes tragédia, családi boldogság szétíoszlása, romlás és baj támadt a lakásprobléma oly megoldásából, hogy a család idegeneket kénytelen a maga körébe beengedni, akik megosztják vele a roppant drága lakásbér terhét! Nagyszerű gondolat volt hát a szegény emberek számára, akiknek családi tűzhelyük nincsen, egy közintézményt létesíteni, ahol emberséges, barátságos, meleg, egészséges hajlékot nyernek. Persze igazi szociális jelentőséget gyökeres segítséget és jótékony hatást csak úgy várhatunk, ha a népszállók akkora számban lesznek, hogy a reászoruló szegények bennük mind, vagy legalább nagy számban hajlékot találjanak. Az uj népszálló a maga 440 szobájával és fülkéjével áldás és jótétemény mindazokra nézve, akik benne elférnek és hajlékot nyertek. De az a sok tizezer, aki már nem talál üres kuckót a maga számára a barátságos népszállóban, továbbra is nyomorban tengeti életét és éjszakáját. A székesfővárosnak éppen a népszálló üdvös és eredményes volta miatt kötelessége mentői több ilyen intézményt létesíteni, és e célból a legsürgősebben meg kell tennie a kezdő lépéseket. Valószínű, hogy az első szálló áldásos működése felkeltette mindenkiben az ilyen intézmény szükségességének tudatát, és alig tévedünk, ha feltesszük, hogy a közgyűlés is szives örömmel járulna hozzá az ilyen hasznos és szociális intézmény kiépítéséhez. Minden kerületben kellene egy ilyen népszállót építeni, ha gyökeresen segíteni akarunk a lakásnélküliek nyomorúságán és hajléktalanságán. Pénzügyi szempontból csak a tőkebefektetés kérdése jöhet szóba, mert alig kétséges, hogy kellően takarékos kezelés mellett bármily olcsó árak is busásan fedezik a népszálló fenntartásának a költségeit. Tiz népszálló jobban megoldaná a lakásnyomor súlyos problémáját, mint bármely más lakáspolitikai : intézkedés. Nagy elégtétellel és örömmel látjuk a hatóság szociális ténykedésének üdvös eredményét, de éppen ez a siker szolgáljon buzdításul arra, hogy a székesfőváros ebben az irányban céltudatosan és áldozatokra készen haladjon előre! A városi ruhaszállitások rejtelmei. Hogyan jutalmaz a törzsfőnök kortesszolgálatot. • A fővárosi altisztek és szolgák egven- ruházatáról tudvalevőleg maga a főváros gondoskodik. A gazdasági hivatal a törvénynek megfelelőien pályázat utján biztosilja mindenkor a szükségletet, ami közfelfogás szerint annyit jelent, hogy a pályázók közül az kapja a megfázást, akinek az ajánlata a főváros szempontjából a legelőnyösebb. Ez azonban — sajnos — a fővárosi ruha- szállitásoknál már vagy egy évtized óta nem igy történik. Eszünk ágában sincs ezért a nyilvánvaló helytelenségért a tanácsot megvádolni, mert a tanácsot ezért megvádolni nem is lehet. 0 csaknem minden esetben szankcionálja csupán azt a határozatot, amelyet a városatyákból rekrutált bizottságok hoznak, ámde ennek a határozatnak a meghozatalára a tanácsnak semmiféle ingeren- ciája nincs. A főváros tényleg károsodik az idők folyamán rengeteg összeggel csupán azért, mert a bizottságokban a nagyhatalmú klikkvezérek engedelmes kreatúrái foglalnak betget, akik — mint azt alább részletesen kifejtjük — most is döntöttek egy közel félmilliós ruhaszállitási ügyben. Döntésükben azonban nem a főváros érdekeire voltak tekintettel, hanem a ,,kéz kezet mos“ klikk ÉJ T a természetes szénsavdus ásványvizek királya! Elsőrendű gyógy- és üditőviz ! ■ Megrendelhető : A magyar ásványvíz forgalmi és kiviteli r.-t.-nál. Telefon 162—84. Budapest, V., Teréz-körut 22.
