Független Budapest, 1911 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1911-04-10 / 15. szám
FÜGGETLEN BUDAPEST 3 CLUBSPECIALITÉ I doboz MzivnrkaliUvely. .. 70 filler 1 könyv papit;, 70 lap .. IS tillér 1 könyv papír. 12’© lap. .. SO fillér Minden lapocskában és hüvelyen, benne van a gyáros aláírása ■ „M О D 1 A N O“. Kapható minden jobb töasdében. A hétről. A főváros és hitközség. Az izraelita hitközség tanítói, akik úgy a községi, valamint az állami tanítókkal szemben anyagilag kedvezőtlenebb helyzetben vannak, vasárnap gyűlést tartottak, amelyben felpanaszolták azt a sérelmüket, hogy a hitközség fizetésüket méo most sem rendezte. A gyűlésen szóvá tették, hogy a hitközség szubvenciójának 40.000 koronával való felemelését eszközölte ki a fővárosnál, még pedig egyenesen arra való hivatkozással, hogy a tanítók fizetésrendezése nagymérvű fizetési többletet fog előidézni. A tanítók e panasza teljesen jogos, mert ha a hitközségnek sikerült fővárosi segélyét ily címen felemeltetni, úgy a hitközség köteles a felemelt segély összegét erre a célra fordítani. A főváros nyilván azzal a célzattal tanúsított ekkora áldozatkészséget, hogy a hitközség tanítótestületét a községi tanítókkal egyrangú helyzetbe hozza, a hitközségnek tehát nincsen joga arra, hogy továbbra is megvonja a tanitószemélvzettől a fizetésemelést. A fővárosi hatóságnak mindenesetre kötelessége lesz a zsidó tanítók eme sérelmét megvizsgálni és szükség esetén a hitközséget kötelességének teljesítésére reászorítani. A törvényhozás most foglalkozik a főváros 270 milliós kölcsönével. A pénzügy- miniszter tudvalevőleg törvényjavaslatot nyújtott be a képviselőháznak a nagy fővárosi beruházási kölcsön adó- es illetékmentessege, valamint pupillaritása iránt, melyet a képviselőház pénzügyi bizottsága most tárgyalt le és fogadott el egyhangúlag. Ennek következtében a sterlingkölcsön, valamint a most megkötött 100 millió koronás kölcsön címletei adó- és illetékmentesek, valamint pu- pillárisak, ami a kötvények elhelyezésének és árfolyamának nagy hasznára válik. A pénzügyi bizottság tárgyalása folyamán nehány fontos kommunális probléma vettetett fel. Így Szebeng Antal szóvá tette, hogy a székesfőváros a népjóléti intézmények és különösen a kórházak létesítése terén oly feladatokat teljesít igen nagy áldozatok árán, amelyeknek ellátása tulajdonképpen az állam kötelessége lenne, miért is azt óhajtja, hogy e terhek egy részét az állam vállalja magára. És tényleg, csak nálunk Magyarországon uralkodik az az elv, hogy a kórházügy községi feladat, dacára annak, hogy a közegészség- ügynek állami jellegét már nálunk is régen elismerték. Mindenütt a világon vannak nagy állami közkórházak, csak Budapesten áll fenn az a ’elszeg állapot, hogy az állam az egyetemi klinikákon kívül nem akar kórházakat létesíteni. Szóba került a pénzügyi bi/.ottságban továbbá a villamos közúti vasútoknak a megváltása is, amit azonban a pénzügyminiszter ma még időszerűtlennek jelzett. A tárgyalás során Bakonyi Samu isinél megkockáztatta a fővárosnak nálunk szokásos szembeállítását a vidékkel. Pedig végre megtanulhatnák a képviselők, hogy mily óriási különbség van a fővárosnak és a vidéki városoknak az államhoz való viszonya között. A főváros az állam adójövedelmének rengeteg kontingensét szolgáltatja és sok millió korona költséggel állami feladatokat lát el. Már csak azért is egyenesen fiskális érdek a főváros fejlődését minden lehető eszközzel előmozdítani. A gyors cselekvés dicséretes példáját látjuk a főváros legújabb kórházának elkészítésénél. Öt hóuap alatt elkészült teljes berendezésével együtt egy 310 betegnek szolgáló kórház. A sürgősséget megindokolni igazán felesleges lett volna, mert hisz a kórházhiány általánosan érzett baj. Ezúttal azonban még sürgősebbé vált a dolog azért, mert a kis Rókuskórház lebontásával sok beteg válik hajléktalanná, azonkívül pedig a koleraveszedelemmel szemben is gondoskodni kellett kórházról. A Szent-István kórház mögött épült ez az új kórház, amely most a kiküldött bizottság által át is vétetett. Az építkezés gyorsaságát az magyarázza, hogy nem téglából, hanem aerolith-kövekből épült, ami oly gyorsan megy, hogy összes szerkezetével és tetőzetével egyetemben három és fél hónap alatt elkészült a kórház, amelyet. Honig Dezső műépítész, városi mérnök tervezett. Úgy látszik, ezzel a kór- házépítés terén fővárosunk új korszakba lépett és most már végre erélyesen hozzálátnak e rettenetes mizéria megszüntetéséhez. A tanács el van határozva, hogy az új kölcsönből a legsürgősebb munkálatok sorában megépítteti a nagy központi kórházat. Ennél sürgősebb feladat igazán el nem képzelhető és a főváros régi mulasztást fog pótolni az új kórház megteremtésével. A lizetésrendezés most már nem fog sokáig váratni magára. A pénzügyi bizottság tudvalevőleg egy albizottságot küldött ki a fizetésrendezés és a szervezési szabályzat tárgyalására és előkészítésére. Ez az albizottság most gőzerővel dolgozik és a szabályzat nemsokára keresztülmegy az összes retortákon. A szervezési szabályzat egy új alpolgármesteri és öt új tanácsnoki állás szervezését kontemplálja, ezzel szemben a főjegyzői állás eltöröltetik és a mérnöki hivatal is beolvad a tanács ügyosztályaiba. A fizetés- rendezésre szükségelt összeget 1 millió 300.000 koronában a közgyűlés már megszavazta és a tételt a belügyminiszter a szabályzat elfogadásától tette függővé. Ezek szerint a főváros tisztviselői előre láthatólag rövid idő múlva már a magasabb illetmények élvezetébe lépnek és véget fog érni az a bizton} talanság és nyugtalanság, melv a főváros tisztviselői karát eltöltötte. А VII. kerület polgársága a sarkára állott az adókiuetö-bizottságok körül megnyilvánult nepotizmussal szemben. Sok száz kisiparos és kiskereskedő vasárnap népgyűlést tartott, amelyen tiltakoztak Dr. Junker Pálnak, Ehrlich G. Gusztáv vejének bizottsági elnökké történt kinevezése ellen. A gyűlésen — amelyen a Jünker-féle bizottság hatáskörébe tartozó Chikágó polgárai vetlek részt — hangosan demonstráltak amiatt, hogy egy oly egyén vezesse az adókivetés munkálatait, aki nem ismeri a kerület polgárságának kereseti viszonyait és akinek minden kvalifikációja erre a nagy fontosságú tisztségre csak az, hogy Ehrlich Gusztáv leányát vette feleségül. Nagy megbotránkozással tárgyalták ezt a kétségtelen sérelmet és elhatározták, hogy küldöttséggel járulnak a pénzügy- miniszterhez a sérelem orvoslása végett és amennyiben ez lehetetlen volna, úgy — tekintettel a bizottságra háruló nagy munka- anyagra — nevezzen ki még egy újabb bizottságot az Ehrlich táborától független polgári elemekből. Rendkívül jellemző а VII. kerületi közhangulatra az az általános vélemény, hogy a tiltakozó gyűlés előkészítése és szervezése az Ehrlichék táborához tartozó elégedetlenektől indult ki. A tavaszi vásár kapui bezárultak és legközelebb nyilvánosságra kerülnek a vásár eredményei is. A vásár legérdekesebb jelenségét a Beilelheim Miksa és társa hazai díszműárú nagykereskedő cég nyújtotta; e céget ugyanis a kereskedelmi kormány már tíz évvel ezelőtt bízta meg a dRzműárú ipar fejlesztésének szervezésével. A cég vagy 500 iparost oktatott ki és míg iparfejlesztő tevékenységének első évében csak 100.000 koronát fizetett ki iparosainak, addig az utóbbi évben már 800.000 koronán felüli hazai iparcikket tudott elhelyezni az egész országban kereskedő vevőinél; ez iparfejlesztés munkájában nagy segítségére vannak a cégnek a vasúti állomásokon szervezett elárusító csarnokai, melyek a hazai iparnak mintegy élő reklámját képezik. Ez iparfejlesztési tevékenység irányító lelke a cég főnöke galgóci Heieés Mór keresk. tanácsos, akinek a tavaszi vásár körül is igen nagy érdemei vannak. Az utazási idény közeledtével felhívjuk olva sóink figyelmét Budapest egyik legnagyobb, legrégibb és legelőkelőbb cégére: Papek József bőröndös és finom bőráru-gyáros, udvari szállítóra. Budapest előkelő közönsége régtől fogva ismeri és szeretettel, bizalommal keresi fel a Papek József Rákóczi-űt 15. sz. alatt levő üzletét, ahol mindenfajta utazási cikkek a legjobb minőségben és a legszolidabb feltételek mellett kaphatók. A nagyközönség pártfogását most tetőzte be a királyi elismerés, amikor Papek Józsefnek, a kiváló cég tulajdonosának a császári és királyi udvari szállítói címet adományozta. 3 év muEva one a zongora, ha a Harmónia r, í.-nál bérli Budapest, IV., Váczi-utc?a 20, BACHRUCH A. ezüstárugyára cs.es kir. udv.es ka m arai s zállító Budapest, IV., Királyi Pál-u. 13. A gyári épület földszinti díszhelyiségében állandó eladás nagyban és kicsinyben legolcsóbban szabott eredeti gyári áron. fBÁRDI g AUTOMOBILOK В MOZSAR-U. 9~]
