Független Budapest, 1911 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1911-04-10 / 15. szám
9 FÜGGETLEN BUDAPEST után megosztozkodnak az üzleten a budapesti versenytársakkal. A Credit Lyonnais az egyesült fővárosi intézeteknek, valamint a Magyar Banknak 25 millió korona részese- sedést ajánlott fel a 100 milliós kölcsönből, amelyet ezek el is fogadtak. A kölcsönszerződésen a Magyar Általános Hitelbank vezetése alatt álló konzorcium mint szerződő fél szerepel a négy francia bank mellett. Ennek a mindenkit kielégítő megoldásnak az elő idézésében nagy része van Bárczy István polgármesternek és Dr. Bócly Tivadar tanácsnoknak, akik a magyar pénzintézetek készségét a főváros hiteligényeinek a kielégítésére megfelelő részesedés kieszközlésével óhaj tóttá к honorálni. A belföldi piac tehát legfeljebb 25 millió korona új fővárosi kötvénnyel fog megterheltetni, ami a kötvények árfolyamalakulására, bizonyára jótékony hatással lesz. De a francia bankok által átvett kötvény- mennyiség elhelyezése is az óriási intézetek ügyfeleinél egészen biztosra vehető és ki van zárva az az eshetőség, hogy az átvett kötvényeket a francia csoport tárcájában tartsa. Ugyanis a francia mobil-bankok csak rendkívül csekély értékpapír-készletet tartanak tárcáikban: így a Credit Lyonnais mult évi mérlege szerint a 2400 millió frank vagyonból csak 11 millió frank volt az értékpapír. Ily pénzügyi politika mellett teljesen kizárt dolog, hogy a főváros kötvényeit a francia bankok befektetés gyanánt hevertessék. A kötvények piacra kerülnek és a francia pénzes kamatviszonyok mellett biztosra vehető, hogy a 4%-os fővárosi kötvények legalább 96%^ de valószínűleg még magasabb árfolyamon fognak elkelni, ami a fővárosi kötvény árfolyamát igen lényegesen és előnyösen fogja befolyásolni. Nézetünk szerint ez épen a francia kölcsön legfontosabb momentuma. Minthogy a székesfőváros a kölcsön egész összegét kézhez veszi, gondoskodnia kell a pénzfelesleg gyümölcsöző elhelvezéséről. Erre nézve az eddigi gyakorlat az volt, hogy a nagy fővárosi pénzintézeteknél kamatozó betéteket helyezett el a főváros. Most is erre a térre fog lépni, de hir szerint be akarja vonni a nagy vidéki pénzintézeteket is, amelyek abban a helyzetben vannak, hogv nagyobb kamatlábat juttassanak a betétek után. E betétek elnyeréséért bizonyára versengés fog szintén megindulni, úgy hogy a főváros ezúttal is élvezni fogja a konkurren- cia előnyét. \ alamelyes kamatvesztesség a betétek után kapott és a kölcsön után fizetett kamat közötti különbözetből mindenesetre elő fog állani, ezt azonban teljesen feléri az az előny, hogy a székesfőváros hosszabb időre biztosította magának a tőkeszükségletet és bei uházási programmját most már fennakadás nélkül hajthatja végre. p _______'. ........... £t lV kísérlet fltal l)iztosan meg fog győződni W 1K-' hogy le£.i°bb a szabályozható nyakbosegu férfiing. Ajánlja Vértes és Sebestyér Budapest, Muzeum-körut 15. A belügyminiszter és a költség- vetés. A főváros 1911. évi költségvetését a belügyminiszter felülbírálta és az erről szóló leirat a múlt héten érkezett a fővároshoz. A kormányhatóság ezúttal is a már megszokott aggályokat támasztja a főváros háztartásával szemben. Messzemenő takarékosságot ajánl; a beruházások közül különösen a népjóléti intézmények azok, amelyek szemet szúrnak; nem jó szemmel nézi a személyzet illetményének rendezését; kifogásolja a beruházások túlnagy mértékét és általában úgy óhajt szerepelni, mint a főváros rohamos haladásának a fékezője. Eormai okokat s ürügyeket talál egyes kiadási tételek jóváhagyásának függőben tartására. így az alkalmazottak illetményrendezésére felvett L3 millió jóváhagyását függőben tartja mindaddig, míg külön közgyűlési határozat az illetmények felemeléséről nem rendelkezik, holott e tételt a költségvetésben a közgyűlés megszavazta. Ugyanígy a kölcsönpénzekből fedezendő kiadások mindazon tételét —- amelyek kor- mányhatóságilag kifejezetten még jóvá nem hagyattak — függőben tartja mindaddig, míg érdemben nem intézkedik a miniszter ezen kérdésekben és ezzel a fővárost sújtja a saját késedelmeskedéseért. Azonkívül minden kölcsönpénzekből tervezett beruházásra nézve a jövőben oly kimutatást kíván a költségvetés mellé, amely kitünteti, hogy az illető intézménynek milyen lesz a jövedelmezősége. A belügyminiszter tehát nem elégszik meg azzal, hogy felülbírálja a beruházásokra vonatkozó érdemleges közgyűlési határozatot, azután pedig az illető tételt a költségvetés vizsgálata alkalmával újból megvizsgálja, hanem még harmadízben is követel erre nézve külön kimutatást a fővárostól. De a belügyminiszter még tovább megy a nehézségek támasztásában és a gázgyárak alkalmazottainak illetményei tekintetében is akadékoskodik. A gázművek üzemi kiadásait csak abban a »feltevés«-ben hagyja jóvá, hogy úgy az alkalmazottak létszáma, mint az illetmények nagysága tekintetében ugyanazon keretben irányoztattak elő a költségek, mint azok a gázgyárak előbbi tulajdonosának kezelése alatt fennállottak. Elárulhatjuk már most is a belügyminiszter úrnak, hogy ebben a Meltevés«-ében csalódik, mert hiszen a vezér- igazgatónak és a vezérigazgató-helyettesnek illetményei a régi tulajdonos kezelésében teljesen hiányzottak. A miniszteri kijelentés komolyságához tehát szó fér, aminthogy általában nincs semmi értelme jogilag az ily »feltevés« melletti jóváhagyásnak, Mert mi lesz akkor, ha a »feltevés« nem teljesül? ugyebár a belügyminiszter azért nem lógja a jóváhagyását visszavonni? Az egész dolog tehát csak arra való, hogy a miniszter valamiképp odamondogassa a fővárosnak, hogy a gázművek személyi kiadásai ugyanazon keretekben mozogj nak mint eddig, ami pedig abszurdum, mert evidens, hogy az üzem megnövekedésével a személyi kiadások is szaporodni fognak. Még furcsább a miniszter ama kijelentése, hogy nem hagyja jóvá »ezidőszerint« a gázgyárak alkalmazottainak illetmény táblázatát, mivel a gázgyárak szervezéséről szóló szabályrendelet szerint az összes alkalmazottak ellátására vonatkozó szabályzat megállapítása az igazgatóság hatáskörébe tartozik. Hiszen az ezévre felvett illetményekre nézve a tanács javaslata alapján a közgyűlés döntött és az igazgatóság hatáskörének megállapítása a jövőre vonatkozik. Ettől eltekintve pedig a közgyűlés végső fórum, amely az igazgatóság határozatai fölött dönt. A gázművek általában mostohagyermeke a belügyminiszternek, aki különös leleményességet fejt ki abban, hogy a főváros ez új üzemének költségvetését minden lehető és lehetetlen módon kifogásolja. így azt kívánja a miniszter, hogy a központi gázgyár építésére felvett 7Ü2 millió koronát hozza »összhangba« a gázüzem új beruházásaira engedélyezett 13.534.850 koronával, holott nyilvánvaló, hogy ez utóbbi összeg a gázgyár építésén kívül eső szükségletre vonatkozik. Helyes dolog és a miniszter kötelessége, hogy a főváros anyagi ügyei fölött szigorúan őrködjék. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a jóváhagyási jogkör teljesítése közben nyilvánvalóan akadékoskodjék és ezzel a főváros háztartásának rendes és zavartalan menetét megakassza és akadályozza. A miniszter úr közegei evidenter nem informálják megfelelően a belügyminisztert és hatalmi tullengésbői jobban akarnak érteni a főváros pénzügyeihez, mint a tanács és a közgyűlés, amely pedig napról-napra és állandóan foglalkozik ezekkel az ügyekkel. A kommunális autonómia ily módon való bürokratikus megszorítása nem válhatik fővárosunk előnyére, mert végre is a kormány Jóváhagyási jogát nem azért állapítják meg törvényeink, hogy egyes túlbuzgó miniszteri referensek ujjhúzásra és köteke- désekre használják fel. A belügyminiszteri ürügyekből nagyon is kilátszik a lóláb, mert a miniszternek vagy legyen igaza, vagy ne bíráljon. Első magyar borotva-köszörűidé I Az összes finom aczéláruk. Szolingeni borotva 3 K., Svéd 4 K., Angol 5 K., használatra kész, jótállás mellett, haj- és szakállvágógépek, ollók, zsebkések, konyha- és mészáros kések és kertészeti czikkek nagyraktára. Árjegyzék ingyen. Oreszmann Károly, Budapest, ¥11., Erzsébet-körut 24. sz. FEST,TISZTÍTS Gyár es föüzlet: Budapest, VII., Szövetség-utcza 37 Gryűjlótelepek a székesfőváros minden részében — Képviseletek a vidék nagyobb városaiban. Telefon 5S—4:
