Független Budapest, 1911 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1911-04-10 / 15. szám
VI. évfolyam 1911. április 11. 15. szám. Budapest székesfőváros egyetemes érdekeit felölelő város-politikai és társadalmi lap. U A Budapesti függetlenségi és 4S-as párt, U valamint az összes fővárosi függetlenségi pártszervezetek KE T VATAL О S LAPJA» M^jelenik minden hétfőn, a szükséghez képest tnhhször is. Előfizetési ára tikász évre !<> korona, ‘‘él évre ... . .. .. .............-- 5 Kő szerkesztő: Dr. SOMOGYI LAJOS Felelős szerkesztő: B. VIRÄGH GÉZA. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Budapest. VÍL, Rottenbiller-utcza 5/A. Mindennemű levelek és előfizetési pénzek a laptulajdonos B. Virágh Géza czimére küldendők VII.. Rottenbiller-utcza 5/A. Szerkesztőség és kiadóhivatali telefon 11:) —35 Ä főváros a parlamentben. A képviselőhöz most tárgyalta a belügyi költségvetést és ennek kapcsán lett volna helye annak, hogy a törvényhozás a főváros ügyeivel foglalkozzék. Ámde az ország fővárosának ügyei ezt a parlamentet — úgy látszik — nem érdeklik, mert Budapest székesfővárosa egyáltalán szóba sem került volna a Házban, ha Polónyi Géza — néppárti ugratásnak felülve — a szabadkőműves intézményről elmondott kritikájába bele nem szövi a főváros mai kormányzatának gyűlöletes és igaztalan bírálatát. Mi nem osztjuk azok nézetét, akik Polónyi vádjaival szemben a hallgatás kényelmes álláspontjára helyezkednek, mert bármennyire nincs is igaza Polónyi Gézának: kritikája az ország színe előtt hangzott el, nézeteit megindokolta, azokat érvekkel megerősíteni iparkodott és fejtegetéseit az egész Ház osztatlan figyelemmel kísérte és másnap a sajtó nagy részletességgel közhírré tette. Bármily könnyű legyen is Polónyi vádjait megcáfolni és támadásait visszaverni, ennek ugyanott kell megtörténnie, ahol a vádak elhangzottak és ha már a miniszterelnök nem talált egyetlenegy szót sem a megvádolt főváros védelmére, úgy ezt meg kellett volna tenniök azoknak a képviselőknek, akik Budapest kommunális életében vezető szerepet játszanak. Polónyi Gézáról ismeretes, hogy a főváros mai kormányzatával hadilábon áll. Az a nagy hatalom és befolyás, amelyet annakelőtte a községi éleiben gyakorolt, kisiklott a kezéből és efeletti keserűségében — bár emberileg érthető— teljesen igazságtalan és ferde világításba helyezi a fővárosi kormányzatot. Abszurdum azt állítani, hogy Budapest ügyeire a szabadkőműves-páholyok gyakorolnak döntő befolyást, csak azért, mert a közgyűlés tagjainak fele zsidó vallású. Egyáltalán nem tekinthető komoly és alapos bírálatnak az, amely felekezeti szemüvegen keresztül foglalkozik a főváros dolgaival. A klikkek garáz dálkodását nem valamely felekezethez való tartozandóság jellemzi, mert hiszen a Sasok semmivelsem voltak annakidején kevésbbé a klikkérdekek képviselői, mint máma az Ehr- lichisták, sőt a zsidó klikkemberek gyönyörűen megfértek keresztény törzsfőnökökkel, aminthogy a régi terézvárosi klikk — amelynél erőszakosabb és hatalmasabb még soha sem ült a város nyakán — csaknem kizárólag a keresztények vezetése alatt állott. DePolónyi- nak legkevesebb joga van a klikkuralom ellen a kereszténység szempontjából dörögni, mert hiszen 6 mindig Ehrlichékkel együtt dolgozott és amíg a hatalom birtokában volt, egyáltalán nem vetette meg a zsidо törzsfőnökök fegyver barátságát. Nem a zsidó uralom a baj tehát, hanem a klikkuralom, amely pedig felekezethez kötve nincsen, sőt ellenkezőleg, megható egyetértésben ölelkeznek a klikkeken belül: zsidók és kerestények. Nem szívesen követtük a felekezeti térre Polónyi Gézát, de megkellett vele szemben állapítani ezt az igazságot, amely megmaradt igazságnak akkor is, amikor Polónyi Géza leszorult az aktív nagyhatalmasságok mezejéről. A Belváros egykori ura sohasem csinált titkot abból, hogy ellenséges indulattal viseltetik Bárczy István polgármesterrel szemben, akinek megválasztását annakidején minden erővel megakadályozni igyekezett. Ennek az antagonizmusnak minden lehelő alkalommal nyíltan kifejezést is ad a képviselőházban, ahol a fővárost a legkülönfélébb támadásokban részesíti. Az immunitás védelme alatt, képviselői minőségben birálja a fővárost, ahelyett, hogy a közgyűlésen szólalna fel és mondaná el kifogásait. És amily csökönyösen támadja Polónyi a Házban a fővárosi kormányzatot, oly csökönyösen hallgatnak azok, akiknek módjukban állana, de kötelességük is volna a támadásokat visszaverni. Ez egészen elhibázott taktika, amely a fővárosra nézve nem lehet hasznos. Az a nagyarányú szociális politika, amelyet Budapest az utóbbi időben inaugurált, amugyis szálka sokak szemében, és különösen a parlament az, melynek a fővárossal szemben táplált antipa- thiája régebbi keletű. Hogy az országos politika tényezőinek a főváros modern szociális kormányzata szálka a szemében, az kitűnik a kormányoknak viselkedéséből is. Tudvalevő, hogy például a főváros nvugdijszabályzatán a volt belügyminiszter különféle módosításokat tett abban az irányban, hogy a fővárosi alkalmazottak nyugdíjellátása megszoríttassék. A pénzügyminiszter pedig évek óta heverteti a székesfőváros községi takarékpénztárának ügyét. Most pedig a belügyminiszter a főváros költségvetésében kifogásolt különböző tételeket a takarékosság szempontjából. A főváros bérházépítkezési terveit annakidején szintén a belügyminiszter tette lehetetlenné. Nem lehet félreismerni, hogy a kormányhatósági jogkörnek ilyetén módon való kezelése összefüggésben áll a parlamentnek a fővárossal szemben tanúsított averziójával. Ha a miniszterek a képviselőházban mindig csak gáncsolni hallják a mai fővárosi gazdálkodást, amelyet közvetlen érintkezésből tulajdonképen nem is ismernek, úgy ne csodálkozzunk rajla, ha minden alkalommal szembehelyez- kednek a főváros óhajaival. E sajnálatos állapotokon csak akként lehetne változtatni, ha azok a képviselők, akik a főváros ügyeit saját tevéken} ségükből alaposan ismerik, nem restelnék azt a fáradságot, hogy a főváros igazáért a képviselőházban is síkra szállanának és az igaztalan támadásokat tények és érvek súlyával visszavernék. A képviselő urak általában egyik főfeíadatuknak ismerik a helyi érdekek érvényesítését. Miért éppen a főváros kerületének képviselői azok, akik a mandátumot nem hálálják meg azzal, hogy Budapest jogos igényeinek az ország színe előtt foganatot szerezzenek? A passzivitás e téren igen helytelennek bizonyult. Budapestnek nem használhat az a kényelmes álláspont, hogy a karaván tovább halad. Bármennyire igazunk is legyen, az igazunkat az ország csak úgy fogja felismerni, ha ezt hangosan belekiabáljuk a közvélemény tűiébe. A fővárosi kölcsön. Akölcsönügy hullámai a döntés bekövetkeztével elsimultak. Mindenfelől elismerik, hogy a francia ajánlat a fővárosra nézve nagv erkölcsi diadalt jelent és a külföldi mérvadó orgánumok — még olyanok is, amelyek nem viseltetnek irántunk barátságos indulattal — a Credit Lyonnais-val megkötött kölcsönt a magyar székesfőváros dicsősége gyanánt hirdetik. Székesfővárosunk a nagy francia világintézetek patronátusa alatt bevonul a francia pénzpiacra, amely hatalmas tőkeerejét idekölcsönzi a magyar metropolis felvirágoztatására. És, hogy semmi falánkja ne maradjon a kölcsönért való versengésnek: a francia bankok lojálisán és gavallérosan. a győzelem 93 S” Ivándi keserüviz elsőrendű hashajtó-szer felnőttek és gyermekek részére. 0.35, 0.7 és i literes palaczkokban 36,44,48 fillér. IViegrendelhető : a Magyar ásványvíz Forgalmi és Kiviteli r. t.-nál, Budapest. Telefon 162-84.
