Független Budapest, 1911 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1911-03-13 / 11. szám
о FÜGGETLEN BUDAPEST elő, úgy komolyan kell a távvezeték kérdésével foglalkozni. Ennek a megállapításához pedig ötven-hatvan fúrás szükséges. Hogy Hellai e kijelentése után miképen lehet őt azzal gyanúsítani, hogy eleve meg akarja akadályozni a földgáznak Budapestre vraló vezetését, azt megérteni igazán bajos volna, ha nem látnok és nem tudnók, hogy nálunk mindig akadnak jobbantudók ésrossz- májúak, akik minden élő lényt meggyanúsítanak. Ez a magyar rágalmazó düh szugge- rálta azt a hazugságot, hogy Heliai herenc mindenáron megakarja akadályozni a kis- sármási földgáznak a gázvilágitás céljára való esetleges idevezetését. Mindebből egy szó sem igaz, sőt ellenkezőleg: Heltai Ferenc volt az, aki a kolozsvári földgázgyűlésen kikelt az erdélyiek partikuralizmusa ellen s hangoztatta a kissármási természeti kincsnek óriási jelentőségét az egész országra és Budapestre nézve. Valóban sivár kép tárul az ember szeme elé. Találunk egy felbecsülhetetlen természeti kincset, és ahelyett, hogy vállvetve iparkodnánk azt értékesiteni és a teremtő munka szolgálatába állítani: marjuk egymást, és egyfelől az irigység, másfelől a rágalom nyilait szórjuk egymás ellen. De a rosszakarat és irigység felett végre is diadalmaskodnia kell a józan belátásnak, és a hazaszeretetnek. Az erdélyiek ne féljenek: marad nekik elég a sármási földgázból, még ha el is vezetjük Budapestre. És a budapestiek se féljenek, mert ha a fővárosra nézve ez előnyös lesz, Heltni Ferenc lesz az első, aki a földgáz Budapestre vezetését sürgetni fogja. A kissármási földgáz kérdésről. Irta : Bernaaer Izidor, a székesfővárosi gázművek műszaki igazgatója. Az imént Kolozsvárott lezajlott íiókország- gyűiés felháborodással utasította vissza azt a merényletet, hogy a sármási földgázt Budapestre illetve, hogy azt egyáltalán Erdély- ország határán túl idegen földre (értsd Magyarországra) vigyék. Rablásról, árulásról beszéltek és kiáltoztak, ha valaki csak szóba is hozta, hogy a földgázát a Királyhágón túl is vihetnék. Abban a véleményben vannak, hogy a földgáznak föltárása egymagában elegendő, hogy a közgazdaság és általános kultúra minden terén oly végtelenül elmaradt Erdélyben egvcsapásra megváltozzanak a viszonyok. Azt hiszik, hogy a földgáz egymaga képes lesz Erdély sivár térségein virágzó ipart, jólétet gazdaságot teremteni, pedig nem kellene nagyon messzire menniök, hogy tévedésüket észrevegyék. Mi is hát a földgáz ? Tüzelőanyag ép úgy mint a fa, a szén vagy a petroleum. Igaz hogy tisztább, hamu- és salakmenles, tehát értékesebb tüzelő mint a szén, kisebb subánál fogva könnyebben is szállítható mint a szilárd vagy a cseppfolyós tüzelő, de csak addig, ameddig a csővezeték le van fektetve. Az ilyen csővezeték pedig igen drága szállító eszköz, nagy befektetést igényel kilométerenként kb. annyit mint egy sik pályán lefektetett vicinális vasút, inig azonban a vasút mindenféle árú- és személy- szállításra is alkalmas, addig az ilyen csővezeték csakis azon egy anyagot, a gázt, szállíthatja, Világos tehát, hogy nagyobb távolságokra csak olv esetben fizeti ki magát a csővezeték, ahol igen nagy és állandó a fogyasztás. A tapasztalat igazolja továbbá azt is, hogy a jó és olcsó tüzelőanyag előfordulása egymagában még nem elegendő virágzó ipar megteremtésére; az olcsó tüzelőn kívül, még a nyersanyagok előfordulása vagy olcsó be- szerezhetése, kellően képzelt intelligens munkás, olcsó tőke, a készítendő iparcikkre reflektáló fogyasztási piac, kifejlett közvetítő kereskedelem stb. stb. is szükséges, hogy valamely országban vagy országrészben ipar keletkezzék és megerősödjék; ahol ezen faktorok közül csak kevés van meg, az olcsó tüzelő dacára nem fog ipar fejlődni. tette ki, megreszkedelt lábunk alatt a talaj, agyunkba szökött a vér, azt hittük összedől a házikó. Csak bambán néztünk egymásra, lélekzelet visszafojtva és mindegyikünk arcára az iszony és a rettegés ült ki. Egy mozgófényképes, aki a házikón kívül akarta a jelenetet megrögzíteni, ijedtében eleresztette a készüléket és ezt a képet nem is örökítette meg Most aztán csudás dolgot mutatott be Bőlnn mérnök. Elzárta a kürtőbe vezető szelepet is, hogy visszaszorítsa a gázt a föld mélyébe. Kilépünk a házikóból. Csodát látunk. Megelevenedett körülöttünk a föld és amerre a szem ellát, fel-feltöró bugyborékoló kis szökőkutakat látunk. Egy kis dombemelkedésre szököm, mert attól tartok, megnyílik alattam a föld. Mi ez? A gáz kikivánkozik a földből és ha a kút kürtőjén nem eresztik, kibúvik milliónyi apró likacson. S amint kilöki magával a homokot, a talajvizet, az néhol méter magasra szökik. Gyönyörű, bámulatos látvány, felségesen imponáló. Ha meggyuj- tanánk egyetlen egy ilyen kis likacsból ki- szökellő gázt, lángtengerré válna körülöttünk a föld. Szeretnők a gázt égni látni, de Bőbm mérnök szigorú tilalma ennek a kívánságunknak a teljesítését ott a helyszínén lehetetlenné teszi. Zúg a fülünk és nem vesszük észre, hogy mialatt a gázt visszaszorították, alábbhagy,ott a kitódulógáz irtózatos bömbölése; csak amikor megnyitják megint a szelepet s a kürtőn szabad utat nyer a gáz félelmetes zaja: kisér bennünket a kút szomszédságában lévő Vesz- prémy-féle birtokra. Négyszáz méter hosszú, öt centiméteres vascső köti össze a tanyát a gázkultal. Itt a kis vascsövön kiömlő gázt meggMijtolták és láttuk a földgáz narancssárga, tiszta lángját. A kis nyíláson kicsapó gázláng métermagasságra csap fel és olyan borzasztó hőt fejleszt, hogy alig tudunk közelében megmaradni. Hat-nyolc méternyire kell a lángtól eltávolodnunk, hogy a hőséget kibírjuk. A Veszprémy-féle birtokon téglaégetésre használják e gáztüzet. Ez az első és eddig egyetlen ipari üzem, melyre a kissármási földgázt felhasználják. Mélységes megilletődéssel, a természet e fenséges jelensége fölött érzett lelki gyönyörűséggel szállun к ismét vonatra és már nem sajnáljuk az ezer kilométeres utazást, és a vele járó fáradságot. Erős érzés ver gyökeret lelkűnkben, mely sejteti velünk, hogy a kissármási földgáz Magyarország megújhodását jelenti. De egyszersmind keserűség tölti el szívünket: mert hogy az isteni adomány olyanok kezére jutott, kik véle bánni nem tudnak, azt a nagy köz érdekében felhasz nálni képtelenek. Világos példa, erre igen sok szénbánya vidéke és a petroleumforrások vidéke, Galíciában, Oroszországban, Romániában évtizedek óta ontják a petroleumkutak az ugyancsak értékes olcsó és igen sok mellék- termék előállítására alkalmas kőolajat, mégsem keletkeztek azok vidékén említésremélló ipartelepek; még azon vegyi termékeket is, melyeket a kőolaj egyszerű lepárlása, destillá- liója által lehet előállítani, jórészt a forrásoktól messze eső vidékeken gyártják, hová a nyersolajat drága pénzen vasúton kell sok száz kilométernyi távolságra szállítani. Hasonló dolgot tapasztaltunk a szénnel is. így Budapest vidékein. Esztergom, Komárom, Xógrád és Pest megyében nagy kőszéntelepek vannak, melyek termékeiket jórészt a fővárosba, de az ország egyéb részeibe is elszállítják az ipartelepekhez, az ipartelepek azonban csak elvétve találhatók a szénbányák helyein. Az ilyen általános tapasztalat nem lehet a véletlen szüleménye, ennek okvetlen alapos tárgyi okai vannak, amint azt fentebb említettem. Ezek után várhatjuk-e, hogy egymaga az a téli)', hogy a mezőségen földgázra akadtak, elégséges lesz-e, hogy Erdélyben oly nagyarányú ipar fejlődjék, mely a jelek szerint itt várható óriási tüzelő anyagot konzumálni is fogja: nem észszerűbb e ezen kitűnő és aránylag olcsó tüzelőt odaszállítani, ahol a szükséglet, a piac már készen megvan, mintsem az Isten ajándékát használatlanul a levegőbe ereszteni és várni míg talán évtizedek során valamelyes ipar keletkezzék és fejledjék ott, hol egyébként az ipar fejlődésének minden más tényezője hiányzik. De Galíciának, sem Oroszországnak, sem Romániának nem jutott eszébe kiviteli tilalom alá vetni a petróleumot, sőt ellenkezőleg mind a három ország kormánya azon van, hogy szállítási kedvezmények által és minden egyéb rendelkezésre álló úton és módon elősegítse ezen cikk kivitelét. A tüzelő is, legyen az szilárd cseppfolyós vagy gázalakú, csak árú, melynek csak úgy van értéke, ha piaca van, ha eladható. Eladni pedig csak ott vagy oda lehet, ahol vevő van. Nagyon oktalan dolgot művelnek, tehát erdélyi testvéreink, ha tilalom fát állítanak a Királyhágón a gáz számára. Tartott tőle, hogy maguk nem fogják kihasználhatni gázukat, ellenben megkárosítják az országot ha sikerülend nekik megakadályozni azt, hogy a földgáz oda vezetessék, ahol annak értéke, ahol annak piaca van. Hiszen mi sem állja útját annak, hogy a Sármástól Budapestig vezető 450 kilométernyi vonal mentén és az ezen vonalból létesíthető elágazásokon kívül, magába Erdélyben és Sármástól a szélrózsa minden irányában létesíttessenek gázvezetékek mihelvt a megejtendő számítások azt igazolják, hogy a lefektetendő vezeték által érintett területen, akkor piaca van a gáznak, hogy a vezeték költségének kamatja megtérül. Mindezek előtt azonban lehető sietséggel kell megállapítani azt, hogy a Sármáson kívül is van-e elegendő bőségű gázforrás, hogy megnyugvással lehessen akár ott ipart alapítani, akár a nagy távolságra való vezetéshez megkívánt sok milliót a csővezetékekbe belefektetni. CN>( bicftflof által biztosan meg fog győződni, i Cjjy Mwvl Iwl hogy legjobb a szabályozható I nyakböségii férfiing. Ajánlja Vértes és Sebestyén Budapest, Muzeum-körut 15.
