Független Budapest, 1911 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1911-10-16 / 41. szám
HŰL. október 16. 41. szám. VI. évfolyam ÜGEETLEN BUDÁT Budapest székesfőváros egyetemes érdekeit felölelő város-politikai és társadalmi lap. U A Budapesti íü^getlense^i és 48-as part. U valamint az összes fővárosi függetlenségi pártszervezetek HIVATALOS bAPJA. Megjelenik minden hétfőn, a szükséghez képest többször is. Előfizetési ára : Egész évre ... ... ........................ 10 korona. Fé l évre ... ö Főszerkesztő : Dr. SOMOGYI LAJOS. Felelős szerkesztő: B. VIRAGH GÉZA Szerkesztősé« és kiadóhivatal : Budapest. VII., Wesselényi-utcza 41. Mindennemű levelek és előfizetési pénzek a la- tulajdonos B. Virágh Géza czimére küldendő VII.. Wesselényi-utcza 41. Szerkesztőség és kiadóhivatali telefon 88 — 98. Ä külföldi városépítők! Nagy szégyen érte Budapestet. Két külföldi szakember, akikel a polgármester meghívott, hogy tanácsot adjanak a tervbe vett városrendezés dolgában, igen becsmérlőleg nyilatkozott fővárosunkról. Nagy a megrökönyödés a városházán e kemény kritika miatt. Pedig mindazt, amit a külföldi »városépítők« — Németországban már ily foglalkozás is van — kifogásoltak : mi magunk már régen tudjuk és hibáztatjuk. Csak nem volt eddig foganatja. Ugylátszik, a városházán csak a külföldi városépítőknek hisznek. Hogy a magunk ízlése, felfogása kritikája is lehet helyes és jó, azt eleddig a városszabályozás és rendezés hivatalos matadorai nem akarták belátni. Már a verebek is csiripelik, hogy Budapesten szégyenletesen kevés, a nagyobb szabadtérség, hogy nincs elég parkunk, hogy a körutak keskenyek, hogy összevissza építkezünk, hogy nincs meg az egységes stylus és az ízlés bérkaszárnyáink tarka összevisszaságában, hogy városunkat nem az építőművészet követelményei szerint, hanem az épitó- spekuláció igényeihez képest csinálták meg. Mindezekről a régi és folyton megismételt, még ma is napról-napra elkövetett bűneinkről minden jó Ízlésű pesti ember már időtlenidők óta tudomással bir, Írunk, beszélünk is ellene szüntelenül de hasztalanul. Külföldi nagynevű »városépítőkétől kell a polgármesternek végre az igazságot meghallania, hogy elhigvje azt, ami kézenfekvő és olyan banális, hogy a legkisebb gyermek is tudja. A néphumor, miként a pesti szobrokat, úgy a pesti szűk utcákat és spanyolfalpalotákat versezetben éskuplékban számtalanszor megénekelte, minek hát ide Jansen és Sarrien urak a régi nóta felfedezésére De ■ gy kissé furcsának találjuk egyáltalán, hogy idegen urak — és legyenek bármi nagytekintélyei a városépítésnek és építőművészeinek — egy ilyen nagy városról Ítéletet mondjanak rövid néhány napos ittlét után. Hiszen ennek a városnak az alapos ismeretét sem egy nap, sem egy hét alatt nem lehet elsajátítani; ahoz, hogy valaki teljes képét ismerje Budapestnek és a jelen Budapestet képzeletben kialakítsa a jövő világvárossá, úgy kell ismerni minden részleteiben a város képét, hogy becsukott szemmel is mintha madártávlatból látná ezt a nagy háztengert. Feltehető-e, hogy a német és finn mérnökök Budapestet oly rövid idő alatt ennyire megismerhették? Egyébiránt kissé sajátszerü és exotikus, hogy egy német építőművészt a városrendezési csalhatatlanság hatalmával ruházzuk fel. Jansen ur lehet nagy művész, de végre is Berlin csakugyan nem lehet ideálja a monumentális művészi, szép nagyvárosnak, a maga nagy méreteivel de egyénieden, minden bájt nélkülöző házrengetegek Ha Jansen urnák Berlin a városideálja, akkor egyáltalán nem kérünk abból, hogy ideálját nálunk is megvalósítani segítsen. De ettől el is tekintve, nem lehet attól az érzéstől megszabadulni, hogy a germán tekintélyek meghívása, Ítéletük kikérése és a kritikájuk felett támadt megdöbbenés valósággal mucsai jellegit. Csak ebben a kis elrugaszkodott községben vágódnak hasra ekkora áhítattal az érkező idegen előtt, csak kis helyen ekkora szenzáció egy építész csupán azért, mert külföldi és nagynevű. Ezeket a városrendező professzorokat kon- zuliumba hívni a magyar székesfőváros betegágyához egészen felesleges volt, mert hálaisten van magunknak is elég jó doktorunk és mert a beteg állapota sem oly súlyos. Legfeljebb az a hasznunk lesz ebből a fontoskodó konzíliumból, hogy eldicsekedhetünk majd a világ előtt, mekkora honorárium fizetésére van szive ennek a városnak Magyarán mondva mennyi pénzt dobunk ki azért, hogy külföldi szaktekintélytől meghalljuk, amit már mi is régen tudtunk. Nem is az építőművészek és a magyar mérnökök okozták a város fejlődésében mutatkozó hibákat, hanem a hivatalos copf, a spiszbürger-szellem és a kicsinyes maradiság, mely városházánkat évtizedek óta hatalmába kerítette és amelyekből Bárczy István ki tudja szabadítani Budapestet a Jansenek segítsége nélkül is. Vannak csúnya utczák, elszabott terek Berlinben is és vannak szép útvonalak Budapesten is. A Jansenek sem istenek, és ahhoz, hogy megtudjuk hol szőrit a cipőnk, igazán nem kell a szomszédba mennünk. Hogy szép a Duna, regényes a Margitsziget, gyönyörűek a budai hegyek, szűk a körút, kevés a tér, és semmi a park: azt Bárczy István sokkal régebben tudja, mint Jansen és Sarrien városépítő urak. Miért csodálkozunk, miért lepel bizonyos bámulattal vegyes áhitat a külföldiek nagysága iránt, ha ezt a ré; i igazságot ők is észreveszik? A községi gázművek. A naiv budapesti közönség azt hitte, hogy a gázmüveknek a főváros kezelésébe való átvételével egyszerre meg fognak szűnni azok a bajok, amelyek a gázszolgáltatás körül Budapesten állandóak voltak. Ez a várakozás természetszerűleg meg nem valósulhatott, mert hiszen a főváros kezelésében is mindaddig, amig az uj gázmüvek el nem készülnek, a régi gázgyárak szolgáltatják a világítás anyagát. Mindamellett a községi gázművek vezetését tették felelőssé a tagadhatatlanul létező bajokért, mintha a kommunális kezelés a régi ócska műveket máról-halnapra átvarázsolhatná modern, minden igényt kielégítő gázgyárrá. Emberileg és lélektanilag érthető, hogy a gázművek vezetősége, melynek minden erejét, ambícióját, munkáját leköti az uj gázművek létesítésének óriási feladata, a folytonos panaszok hallatára végre a maga felelősségének tudatában leplezetlenül reámutat arra, hogy a régi gáztársaság, — amelytől a gázmüveket a főváros átvette, — hibás a mai állapotokban és hogy ezeken a bajokon pillanatnyilag segiteni nem lehet, mert a gáztársaság az üzemet oly elhanyagolt és rossz állapotban adta át a fővárosnak, hogv a községi üzem sem képes a fogyasztás igényeinek .ezzel az ócska művel megfelelni. Heltai Eerencz, a községi gázművek vezér- igazgatója a gáztársaság e bűnét leplezetlenül feltárta a nyilvánosság színe előtt és most a főváros megfontolás tárgyává teszi, vájjon ne inditson-e kártéritési pert a gáztársaság ellen, mely a gázgyárakat neki üzemre alig képes állapotban adta át. Itt-ott az az ellenvetés hallható a gázművek vezetőjének e leleplezésével szemben, hogy hiszen Heltai a felelős mindenért, ami a gyárak átvétele körül történt, és igy az ő hibája, ha a főváros a gázgyárakat abban a rossz állapotukban átvette. Ám ez a szemre. „MARS” Ivándi keserüviz elsőrendű hashajtó-szer felnőttek = és gyermekek részére. 0.35, 0.7 és 1 literes palaczkokban 36,44,48 fillér. Megrendelhető: a Magyar ásványvíz Forgalmi és Kiviteli r. t.-nál, Budapest. Telefon 162-84.
