Független Budapest, 1911 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1911-10-16 / 41. szám
2 FÜGGETLEN BUDAPEST hányás nem jogosult azért, mert köztudomású, hogy Heltai Ferencz már az átvétel alkalmával előre és a közgyűlés szine előtt nyiltan beszámolt e bajokról és jelezte, hogy az üzem zavartalan folytatása roppant feladatot fog a községi gázmüvekre róni. Azokért a mulasztásokért pedig, amelyek a gáztársaságot terhelik az üzemnek a legutóbbi időben való elhanyagolásáért, Heltai Ferencz személyében azért nem vonható felelősségre, mert akkoriban már ő megvált volt a gáztársaságtól és a községi gázműveknél foglalta el állását. A községi gázművek vezetője valóban nem szorult reá a védelemre. De a méltatlan vádaskodással szemben ezt az igazságot le kellett szögezni. Rekriminálás és jajveszéklés azonban most már nem segíthet. Az átmenet nehézségein és bajain át kell esnünk, és csak természetes, hogy oly radikális változásnál, mint aminő ennél az óriási üzemnél végbement, nem mehet minden simán és kifogástalanul. A kétségtelenül fennforgó bajok megszüntetésére a lehetőség határain belül minden megtörténik, de azért legyünk elkészülve arra, hogy a gázszolgáltatás körül a zavarok teljesen ki nem küszöbölhetők mindaddig, amíg a székesfőváros a régi apparátussal kénytelen lebonyolítani a gáz- világitást. Megnyugtató és vigasztaló azonban, hogy uj gázművek építése rohamos gyorsasággal folyik, és hogy az emberileg lehető legközelebbi határidőben az uj művek el is készülnek, amikor pedig évtizedekre, a legnagyobb fejlődés előfeltételezésével. Ne tévessze meg ítéletünket az, hogy a községi üzem ellenségei, akik még mindig nem kapituláltak teljesen, és rejtekhelyeikből minduntalan elobujnak, a gázszolgáltatás régibajait ezúttal is arra használják fel, hogy a kommunális üzem káros voltát feszegessék. Ezzel is csak úgy vagyunk, hogy az Ítéletet nem szabad elhamarkodni. Várjuk be a tizenkét- ■órás vonatot. Majd ha az uj gázmüvek elkészülnek és üzemben lesznek, akkor vonjunk párhuzamot a modern, tisztára a közérdek szerint igazodó községi üzem és a régi magán- vállalkozás között, amely bebizonyultan rablógazdálkodást folytatott és csak a részvényesek zsebét hizlalta, de a közönség igényével szemben vak és süket volt mindig. „Nagy-Budapest“ felé. A kormány által az országgyűlés elé most beterjesztett állami költségvetésben szerényen húzódik meg két tétel, melyek a főváros jövő fejlődése szempontjából kiváló fontossággal bírhatnak. A belügyi költségvetés szerint ugyanis az államrendőrség létszámát Budapesten 158 rendőrrel fogják szaporítani. A budget ^ezenkívül még egy fontos rendőrségi reform költségeit irányozza elő. Ugyanis az államrendőrség hatáskörét kiterjeszti Kispestre, Szenflőrincre, Erzsébet fa Ívára,Kossu th- falváraésLónyaytelepre. Kispesten és Erzsébet- falván egy-egy uj kapitányság állittatik fel, melyeknek költségeire a budget 460.000 kor.-t vett fel. A rendőrlegénység szaporítása már régen érzett szükségnek felel meg. Igaz, hogy igen csekély a szaporítás, különösan ha az uj 158 emberből még a két uj kapitányság létszámának is ki kell telnie, ami nem tűnik ki egész világosan az expozéból.Remélhetőleg a rendőrlegénység évről-évre való szaporításáról a kormány minden költségvetésben gondoskodni fog, mert a főváros közbiztonsági állapotai csakugyan nem rózsásak és a rendőrség nem tud a mostani létszám mellett a város rohamos fejlődésével lépést tartani. Az említett szomszéd községeknek köz- biztonsági szolgálat szempontjából való becsatolása fontos lépésnek jelezhető, mert ez előreláthatólag az első étápja a környékbeli helységeknek a fővárosba való bekebelezésének. A kormány felismerte, hogy e községeknek a fővárossal való igen sűrű érintkezése mellett magának a fővárosnak a közbiztonsága is megkívánja, hogy az államrendőrségnek a hatásköre reájuk is kiterjeszkedjen. E reform keresztülvitele után az egész környék a pesti oldalon a fővárosi rendőrség gondozása alá kerül, mert Újpest, Rákospalota és Megyei tudvalevőleg már évek óta az államrendőrség hatáskörébe tartozik. Ezek után Nagy-Budapest megalkotása már nem sokáig várathat magára. Lehetetlen, hogy a fővárossal már összeépített területek a legvegyesebb hatáskörök tarka összevisszaságát mutatják. Például nem abszurdum-e, hogy Bákospalota Váczon állít újoncot, hogy Kispest járásbírósága Ócsán van, hogy Újpest — Gödöllőn, Kispest — Monoron, Erzsébetfalva — Ráckevén választ képviselőt ? Ennek az egészségtelen állapotnak csakis a teljes bekapcsolás vethet véget, amely mostan indul meg a rendőrség hatáskörének kiterjesztésével. Ezek a községek oly népesek, hogy a bennük létesítendő beruházások terheit ők maguk tudnák viselni, a főváros pénzügyi helyzetét tehát a bekapcsolás nem rontaná. Budapest székesfővárosa ezzel egy csapással negyedmillió lakossal szaporodnék és egyszeribe a milliós városok sorába emelkednék. A hétről. — A fizetésrendezéssel kapcsolatos státusrendezés még mindig nem vihető keresztül, mert a belügyminiszter a vonatkozó szabályzatot nem hagyta jóvá. A „Függ. Búd.“ közlése e tárgyban, amely megírta, hogy a kormány a jóváhagyás ellenében a törvény- hatóságtól bizalmat és az obstrukció elitélését követeli, a tények által megerősítést nyert. A közlés óta lefolyt héten sem jött meg a jóváhagyás, viszont határozott értesülésünk szerint valamelyik legközelebbi közgyűlés napirendjére a verseczi átirat ki lesz tűzve. A kormány e késlekedése annál kellemetlenebb, mert a státusrendezés a főváros zavartalan közigazgatása érdekében nagyon sürgős. Egy csomó személyi kérdés marad ezáltal függőben, ami igazán nem válik hasznára az adminisztráiónak. Több főhivatalnok ment nyugdíjba; most F'aller tanácsnok is nvug- dijaztatik, állásaik betöltése iránt azonban nem történik mindaddig intézkedés, amig a státusrendezés dolga el nem dől. A belügyminiszter késlekedésével tehát zavart okoz a városházán és a tanács kötelessége volna a kormányhatóságnál az elintézést erélyesen megsürgetni. — Az uj városházáról közöl szenzációs értesülést a N. P. J. fővárosi rovata. E szerint feltétlenül eldöntött dolog, hogy a városháza palotája annak a telektömbnek a helyére kerül, amely a Bazilika, FArdő-utca, Váci-körut és Nagykorona-utca közé esik. Ami az értesülés plauzibilitósát nyomban lerontja az, hogy a vonatkozó közlemény szerint az uj városháza középső traktusa posszázsszerü kiképzéssel az Andrássy-ut tengelyébe esnék. Ez pedig lehetetlen, mert az Andrássy-ut tengelyének meghosszabbítása az Erzsébet-téren rézsut vezet át, a jelzett telektömb pedig jobbra esik ettől a tengelytől. Azt is Írja az idézett lap, hogy az uj városháza mögötti háztömbök egészen a Bálvány-utczáig ki fognak sajáttitatni. Ez is abszurdum. A Bálvány-, Sas- és Zrinyi-utcák, valamint a Sas-, Nagykorona és Zrínyi utcák közt fekvő két telektömb értéke legalább is 40 millió korona. Szó sincs róla, hogy bármily monumentális városháza kedvéért a főváros ily őrült pazarlásra kapható legyen. A munkásmozgalmakról a fővárosi államrendőrség évről-évre jelentést szokott közzétenni, amely az 1910. évre vonatkozólag most jelent meg. A mostani jelentés sokkal terjedelmesebbelódeinél és 1024oldalasvaskos kötetet tesz ki. Aki azonban meg akarja ismerni a munkásmozgalmat és eredményeit rövid áttekinthető előadásból, az szépen tegye félre ezt a rendőrségi munkát, mely nem egyéb, mint a szocialista párt jelentéseinek és a bérharcok irományainak minden összefüggés nélkül, tarka összevisszaságban való reprodukálása. Maga a párt kongresszusának tárgyalásai és évi jelentése 260 oldalt vesz igénybe. Szószerint leközöltetnek továbbá azok a munkabérszerződések, amelyeket a sztrájkok befejeztével a munkások és munkaadók egymással kötöttek. Van e munkaszerződések, tarifák és mühelyrer.dek között olyan, melynek reprodukálása 100 oldalnál többet vesz igénybe. Egész kötetre terjed például a könyvkötő munkások munkabérszabályzata. Hogy mire jó mindezeknek az állam pénzén való kinyo- matása, azt igazán nehéz eltalálni. Semmiesetre sem mondható a rendőri munkálat olyannak, amely világot vetne az ország munkásmozgalmaira. Anyaggyüjteménynek e jelentés becses lehet valamikor a kutatónak, de arról szó sem lehet, hogy a munkásmozgalom pragmatikus megismerését e jelentésből remélni lehessen. A villamos ívlámpa-világítás a főváros nagy útvonalain elkészült és üzembe helyeztetett. Amily örvendetes ez a tény, annyira sajnálni való, hogy az uj világításról nem sok jót lehet mondani. A körút egyes szakaszain a hatalmas ivlámpák éjjeli sötétséget árasztanak — ha szabad ezzel a frivol képpel élni. De ettől eltekintve, akárhányszor ki sem gyulnak a gömbök. A Lipótköruton vasárnap este 9-kor koromsötétség volt. Talán KOVALD fest,tisztit! Gyár es föüziet: Budapest, ТЦ., Szövetség-utcza 3?. Gyűjtőtelepek a székesfőváros minden részében — Képviseletek a vidék nagyobb városaiban. Telefon 58—Ab.
