Független Budapest, 1911 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1911-07-25 / 30. szám
VI. évfolyam 1911. Julius 25. 30. szám. Budapest székesfőváros egyetemes érdekeit felölelő város-politikai és társadalmi lap. □ A Budapesti függetlenségi és 48-as párt, □ valamint az összes fővárosi függetlenségi pártszervezetek HIVATALOS LAPJA. Magjelenik minden hétfőn, a szükséghez képest többször is. Előfizetési ára : Egész évre ... ... ........................ 10 korona. Fé l évre ... ................. 5 Fő szerkesztő: Dr. SOMOGYI LAJOS. Felelős szerkesztő: B. VIRAGH GÉZA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Wesselényi-utcza 41. Mindennemű levelek és előfizetési pénzek a laptulajdonos B. Virágh Géza czimére küldendők VII., Wesselényi-utcza 41. Szerkesztőség és kiadóhivatalt telefon 88—98. Hús és hazafiság. Az osztrák kormány — mely nem nagyon szerencsés csillagzat alatt született — már létének első idejében igen nehéz és kényes kérdéssel kénytelen megbirkózni. Arról van szó, hogy elődje az argentiniai húsbehozatalt — amelynek mennyiségére nézve a magyar kormánynyal megállapodást létesített volt — teljesen beszüntette, ami Bécsben és Ausztriában a húsáraknak további emelkedését vonta maga után. Minthogy pedig odaát a fogyasztók nem oly türelmesek és gyámoltalanok mint nálunk, ez a kormányintézkedés valóságos felzúdulást vont maga után, és az osztrák közvélemény erélyesen követeli a további húsbehozatal megengedését. Bécs lakosságának ezt a felbúzdulását a tények nem indokolják, mert hiszen eddig az argentiniai fogyasztott hús annyira nem kellett a bécsieknek, hogy az importált mennyiségek el sem Jpgytak, hanem egy része ismét külföldre szállíttatott ki. Minthogy az argentiniai húsbehozatal beszüntetését Ausztriában a magyar kormány tiltakozásának tulajdonítják, természetes, hogy jó szomszédaink ismét bennünket átkoznak, mint akiknek érdekében állana az, hogv Ausztriában húsdrágaság legyen. Pedig mi magyarok épen annyira nyögünk a húsuzsora alatt mint az osztrákok, sőt az élelmiszerdrágaság Magyarországot összehasonlíthatatlanul jobban sújtja mint Ausztriát, mert fejletlen iparunk reá van utalva az olcsó munkaerőre, amelyet pedig a magas élelmiszer-árak teljesen kizárnak. Az osztrák iparnak épen ezért csakúgy érdeke az élelmiszerdrágaság Magyarországon, mint amennyire érdekük ez a magyar agráriusoknak. Ellenben teljes szolidaritás áll fenn a magyar és osztrák fogyasztók között abban a tekintetben, hogy az élelmiszer-drágaság ellen minden eszközt igénybe vegyünk. Tévednek az osztrákok, ha azt hiszik, hogy Magyarországnak érdeke a drága bús. Ez érdeke nehány magyarországi állattenyésztőnagybirtokosnak, de ugyanilyen érdeke az osztrák agráriusoknak is, akik ebben a dologban is egy csapáson haladnak magyar elvbarátaikkal. Az osztrák és a magyar húsdrá- gítóknak a szolidaritása az argentiniai húsbehozatal kérdésében is megnyilvánult, mert a Hohenblum lovag vezetése alatt álló osztrák agráriusok épen úgy küzdenek az argentiniai húsbehozatal ellen, mint a magyar Károlyi Mihály gróf tábora. Az osztrák nagyközönség ugyanannak a kapzsiságnak az áldozata, amely miatt a magyar fogyasztóközönség is szenved. A Lajtán innen és túl egyaránt az a főcélja az agráriusoknak, hogy magas vámokkal, az állat- és húsbehozatal nagymérvű korlátozásával és erőltetett állatkivitellel mentül magasabbra csigázzák fel a saját belföldjükön a hús árát. És a magyar agráriusok hazafisága korántsem riasztja vissza őket attól, hogy a közös zsebérdek javára egy követ fújjanak a magyarfaló osztrák nagybirtokosokkal, akik a magyar liszt ellen évtizedek óta irtóháhorút folytattak, amelynek a magyar malomipar jelenlegi pangása elsősorban tulajdonítandó. Az uzsorában, a húsdrágításban teljesen egyek a Lajtán innen és túl az agráriusok és ba az ő hazafiságuk megengedi, hogy szövetséges társakat keressenek és találjanak a gyűlölt szomszédnál, úgy a magyar fogyasztóközönséget sem gátolhatja meg semmi abban, hogy a közös szenvedés óráiban kezelfogjon az osztrák néppel a húsuzsora leküzdésére. Nagy tévedés tehát az osztrákoktól, ha azt hiszik, hogy Magyarországon szívesen látják az argentiniai husbehozatal beszüntetését. Mi magyarok és különösen Budapest székesfővárosa szívesen járulunk mindahhoz, ami a húsuzsora kiküszöbölésére vezethet és e tekintetben Bécs és Ausztria forrongó lakosságával egynek érezzük magunkat. Sem Ausztriában, sem Magyarországon nem lehet az a hazafiság, hogy a nagy fogyasztó tömegek kiéheztessenek és tudatában vagyunk annak, hogy a mi kapzsi agráriusaink nem kevésbbé ellenségeink, mint az osztrák hus- uzsorások és az a hatalmas osztrák ipar, amelynek érdeke, hogy Magyarországon az élelem drága legyen. Hogy ez igy van, azt Budapest székesfővárosa már beigazolta a husdrágaság ellen és a szerb halár megnyitása mellett a tavasz folyamán megindult erélyes mozgalmával, amely teljesén fedte az ezírányú bécsi akciónak céljait é,s törekvéseit. A baj csak az, hogy úgy Magyar- országon, mint Ausztriában az agráriusok kezében óriási politikai és társadalmi hatalom, befolyás és tekintély egyesül, amelyeket önző érdekeik javára tudnak fruktifikálni. A magyar agráriusok most is késhegyig menő harcot kezdenek a Montenegróval kötendő kereskedelmi szerződés ellen, amely bizonyos korlátolt mennyiségű állat behozatalát tenné lehetővé. A magyar fővárosnak nem kevésbbé válnék javára a húsimport — mint Béesnek, mert a lakosság Budapesten hovatovább kénytelen lesz a húsfogyasztásról leszokni. Senkisem óhajtja tehát nálunk jobban, hogy a felhajtott húsárakat megfelelő húsbehozatallal ellensúlyozzák és ha az argentiniai import alkalmas volna arra, hogy mérsék- lőleg hasson a húsárakra, úgy mi volnánk az elsők, akik a magyar kormánynál sür- getnők az argentiniai húsbehozatal megengedését. Sajnos azonban — a tapasztalat úgy mutatta, hogy az argentiniai fagyasztott húst Bécs város gyomra sem veszi be, úgy hogy ennek a húsimportnak az ármérséklő hatása iránt jogos kételyek támadnak. Nézetünk szerint a remédiumot egészen másban kellene keresni. Még pedig abban, hogy a szerb húsbehozatal megengedett kontingensét a román kontingens terhére kipótoljuk. Ugyanis a Bomániával kötött kereskedelmi szerződésben ennek az országnak — részint — azért, mert akkoriban Szerbiával ellenséges viszonyban és vámháborúban állottunk, részint pedig agráriusaink tűrése folytán, akik jól tudták, hogy Románia tetemes húskivitelre nem képes, oly nagy meny- nyiségben állapítottuk meg a húsbehozatali kontingensét, hogy azt Románia kimeríteni és a kontingenst leszállítani teljesen képtelen. Minthogy pedig az agráriusok kedvéért az összes balkáni behozatal egy összegben kon- tingentáltatott: Szerbia számára a kereskedelmi szerződés megkötésekor márcsakcsekély behozatali kontingens állott rendelkezésre. A helyzet mármost ekként alakul: Románia nem tudja szállítani a neki engedett kontingenst. Szerbia pedig — amely képes volna nagy húsexportra — kontingensének csekélysége folytán ezt a kiviteli képességét nem fejtheti ki. Vagyis ahonnan szabadna húst behozni, onnan nem jön be hús, ahonnan pedig hozhatnánk be húst, onnan nem szabad behozni. Végeredményben tehát a balkáni behozatali kontingens csak papíroson van meg, de a gyakorlatban az onnan való hús_ Ivándi keseriiviz elsőrendű hashajtó-szer felnőttek ===== és gyermekek részére. 0.35,0.7 és 1 literes palaczkokban 36,44,48 fillér. Megrendelhető : a Magyar ásványvíz Forgalmi és Kiviteli r. t.-nál, Budapest. Telefon Ш2-84,
