Független Budapest, 1911 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1911-07-25 / 30. szám
2 független Budapest behozatal a megengedett mértéken alul marad. Ezen a legegyszerűbb módon lehetne segíteni. A két kormány engedje meg Szerbiának, hogy a román kontingensnek azt a részét, melyet Románia leszállítani képtelen, Szei- biából hozhassuk be. Ez sem oly nagy meny- nyiség, hogy a húsdrágaságnak egyszerre véget vetne, de mindenesetre hatályosabb intézkedés volna, mint annak az argentiniai húsnak az importja, mely Ausztriában nem kell senkinek sem. Ebben az irányban kell vállvetve dolgoznunk Bécscsel és Bécsnek mivelünk. A montenegrói szerződési pedig mindenképen törvényerőre kell emelni, hogy a mesterségesen előidézett húsinséget ezzel az élőállatbehozatallal is némileg enyhítsük. Tisztában vagyunk vele, hogy ez is csak egy csepp volna a tengerben, de azért a kevés még mindig több, mint a — semmi. Végnéiküli péksztrájk. Tizenhat nap óta tart már a péksztrájk, vagy —bogy a munkaadókkal beszéljünk; a kizárás és a felek egyáltalán nem mulatnak közeledést. Igaz, meg vagyunk valahogyan zsemlye és kifli nélkül, amiképen nagyapáink is megvoltak villamos vasút és telefon nélkül. Ámde az igényeknek ez a lefokozása nagyon gyenge vigasz, mert egy megszokott szükségleti cikkről kell lemondanunk, ami végre is bizonyos fokú nélkülözést jelent — ha nem is halunk bele. A közönség nem kutatja — nem is tartozik reá — hogy a harcoló felek közül melyik részen van az igazság. Csak azt látja, hogy nincsen fehér sütemény és megbotránkozik azon az indolencián, amelyet a hatóság tanúsít ezzel a sztrájkkal szemben. Máskor ha közszükségletet képező üzemekben differenciák támadtak a munkások és munkaadók között, nyomban előállott a hatóság : akár a kereskedelmi minisztérium, akár az államrendőrség főkapitánya, vagy a polgármester és békét teremtett a harcoló felek között. Most ez a békéltetés teljesen elmaradt és nem akadt hatóság, amely csak megkísérelte volna, hogy az ellenfeleket közös tanácskozásra bírja reá. Elvégre az nem megoldás, hogy a pékmesterek megélnek a kenyérsütésből és a közönség sem hal éhen fehér sütemény híján. Legalább ezer életerős, többnyire fiatal munkabíró férfi kenyeréről van szó, amelyet szó nélkül nem hagyhatunk elveszni. A pékmunkások sztrájkoló tábora végre is a kivándorlók számát fogja szaporítani és a pékmesterek e szomorú diadala a közérdek szempontjából; pyrrhusi győzelem volna még akkor is, ha a mestereknek ezerszeresen igazuk is volna. Még egy körülmény tűnik fel a sztrájk folyamán, amely a hatóság nemtörődömségét urcsa színben állítja elénk. Tény az, hogy a hatósági kenyérgyár ezekben a nehéz napokban feladata magaslatán áll és egyedül neki köszönhető, ha a sztrájk idejére nem állott be a fővárosban a legrettenetesebb kenyérszükség. Ily körülmények között önként felmerül a kérdés, hogy a hatósági kenyérgyár a sztrájk idején mért nem látott hozzá a finom sütemények gyártásához? Hiszen a fővárosban ezrével vannak oly betegek, sőt a főváros kórházaiban is nagy ezeknek a száma, akiknek egészségi szempontból is csak finom süteményt szabad enniök. Ezeknek a sürgős szükségletét legalább elláthatná a hatósági kenvérgvár. Illetékes helyen érdeklődtünk ennek lehetősége iránt, és azt a felvilágosítást szereztük, hogy kisarányú gépüzemi berendezkedéssel a községi kenyérgyár abba a helyzetbe volna hozható, hogy nagyobb meny- nyiségű fehér süteményt állítson elő. Legalább annyit, mint amily nagy saját kórházainak a szükséglete, amelyet most a szerződéses vállalkozók a sztrájk miatt nem szállítanak le. Ha a pékmesterek látnák, hogy a községi gyár nemcsak a kenyérgyártás terén, hanem a finom sütemények dolgában is konkurrálhat velük, ez nagyban lelohasztaná harci kedvüket, és rábírná őket arra, hogy sztrájkoló munkásaikkal méltányos egyezséget kössenek. Valósággal felháborító a kormány indolenciája. Talán a főváros közönségén akar bosszút állani a belügyminiszter és a kereskedelemügyi miniszter — akiknek hatáskörébe tartoznék a beleavatkozás — a nagy obstruk- cióért? Mi nem polemizálunk és nem feszegetjük a kormány passzivitásának helyes vagy helytelen voltát. De hogy a péksztrájkkal szemben tanúsított passzivitása nincsen helyén, azt a múlt idők bérmozgalmai mutatják, amelyek mindig a kormány beavatkozása révén értek véget: többnyire a küzdő munkások megelégedésével. így volt ez a malómmun- kások sztrájkjánál, az épitőmunkások nagy bérharcánál, a fuvarosok sztrájkjánál, a közúti vasúti alkalmazottak sztrájkjánál. A kormánynak csak akarni kellene és kezébe vehetné a sikeres békéltetés ügyét. Éppen elég volt a tizenhat napos sztrájkból. Azok, akiket a felelősség terhel: ébredjenek fel végre lethar- giájukból. A hétről. A nagy hőség és a vízművek. A kánikula — mely Amerikában százszámra szedte áldozatait — maga pusztító és megsemmisítő hatásával már Budapestet is fenyegeti. Noha emberéletet szerencsére még nem követelt, de rosszúllétet és megbetegedést már számtalan esetben idézett elő nálunk is az elviselhetetlen hőség. Arról is hallottunk, hogy a nagy hőség következtében a vízfogyasztás is olyan rendkívüli mérveket öltött Budapesten, hogy a vízművek igazgatósága attól tart, hogy a termelés nem fog tudni lépést tartani az abnormisan nagy szükséglettel, miért is — nagyobb bajok elhárítása végett egyes ipar- vállalatoknak, melyek nagymennyiségű vizet fog} osztanak a vízszolgáltatást ezidőszerint megtagadta. Utána jártunk a dolognak és megállapítottuk, bogy ez a hír megfelel a valóságnak. A vízműigazgatóság többek között megtagadta a gázgyárnak is a Lipótvárosi gáztarló részére szükséges 28.000 köbméter víz szolgáltatását, és a gázgyárak úgy segített a baján, hogy a Dunából centrifugál-szivattyúk segélyével maga gondoskodott a gáztarló részére szükséges vízmennyiség ellátásáról. A gázgyáraknál ez a körülmény sem üzemi zavarokat, sem anyagi károsodást elő nem idézett. Nagyobb iparvállalatok azonban, melyek nincsenek a Duna közelségében __ sú lyosabban érezhetik a vízhiány kellemetlen következményeit és ez a körülmény teszi ismét időszerűvé a vízművek kibővítésének évek óta vajúdó kérdését. Mikor fogja magát a tanács e kérdésben radikális intézkedésre rászcánni ? CLUBSPECIALITÉ í doboz Nzlvnrkahüvely. .. 70 fillér I könyv papír, TO lap 12 fillér I Vöiiyv papír. 12V) lap. .. 20 fillér Minden lapocskában és hüvelyen, benne van a gyáros aláírása - „MODI AUTO“. Kapható minden jobb tőzsdében. EtAO^RUGH A. ezüstárugyára cs.és kir. udv.es kamarai szállító Budapest, IV., Királyi Pál-u. 15. A gyári épület földszinti díszhelyiségében állandó eladás nagyban és kicsinyben legolcsóbban szabott eredeti gyári áron. Eladó birtokok! Pestmegyében, Budapesttől 2'/2 órányira, kb. 1200 m. hold csinos belsőséggel, jó karban lévő gazdasági épületekkel, termő erőben lévő fekete homoktalajjal. Hevesmegyében, l’/2 órányira Budapesttől 1S00 m. hold. Nögrádmegyében, kb. 900 m. hold, rendkívül csinos belsőséggel és egyéb jófekvésü és minőségű birtokok eladásra előjegyezve Röjtöki BAUER ANTAL földbirtokközvetito irodájában Budapest, Vili., Baross-utcza 4. TELEFON 166-66. V--------------------------------------------—-----------------У 3 éw múlva öné a zongora, ha a Harmónia r, t.-nál bérli Budapest, IV,, Váczi-utcza 20, Első magyar borotva-köszörűidé! Az összes finom aczéláruk. Szolingeni borotva 3 K., Svéd 4 K., Angol 5 K., használatra kész. jótállás mellett, haj- és szakállvágógépek, ollók, zsebkések, konyha- és mészáros kések és kertészeti czikkek nagyraktára. Árjegyzék ingyen. Oreszmann Károly, Budapest, VII., Erzsébet-körut 24. sz. FEST.TíSZTITs Gyűjtőtelepek a székesfőváros minden részében Gyár es foüzlet: Budapest, VII., Szövetség-utcza 3?. Képviseletek a vidék nagyobb városaiban. Telefon 5S—45.
