Független Budapest, 1910 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1910-03-14 / 11. szám

2 FÜGGETLEN BUDAPEST Lueger. ßdc? város polgármestere, a császár után legnépszerűbb embere, harczos élet után örökre lezárta pilláit. Otthon imádásig szerették és halálosan gyűlölték. Nekünk magyaroknak és székes fővárosunknak Buda­pestnek mindvégig gyilkos ellenségünk ma­radt és mégis lehetetlen meg nem hajtanunk a halott férfin előtt az elismerés zaszlajal. Hű fia volt városának. Annak a császárvá­rosnak, melynek szeretete odaát Ausztriában . egy a hazaszeretettel. Politikája igaztalan. Szenvedélyes, gyűlölködő természete híján volt a felebaráti szeretetnek. Harczmodora kíméletlen. És mégis nagy emberi erények ékesítették ezt a férfiút. Tudott akarni és akaratát semminek alá'nem rendelte. Egy czél lebegett szemei előtt. Imádott császár- városát nagygyá, hatalmassá, széppé tenni. És e czél felé rohant vakon, sokszor őrjöngve, nem törődvén azzal, ha rohantában exiszten- cziákat tett tönkre és mindent, a mi elébe állott, fellökött. Lueger mellett a leghatal­masabb érv beszél: a siker. A sok évszázados, fejedelmektől beczézett, az udvar gazdag­ságától és pompájától nagyrahizlalt Bécs soha oly nagy, szép és hires nem volt, mint most. Nagyszerű közintézményei, világítása, közlekedése, közegészségügyi berendezései, jótékony intézetei, kórházai, csudás parkjai, monumentális útvonalai és terei: valameny- nyien Lueger meg nem alkuvó akaratának köszönik létüket. Ez a férfiú a nagy méretek embere volt, ki minden emberi gyengéi, hiúsága, gyűlöl­ködése, mérhetetlen ambicziója és az ellen­féllel szemben való kíméletlensége mellett tele volt rajongással minden iránt, a mi bécsi. Szerette a helyet, a hol született és felnevel­kedett, szerette az ő mindig jókedvű, derűs bécsi kispolgárságát és egész kommunális politikája a kispolgárság boldogitásának szol­gálatában állott. Es mert a nagyvárosi lét mindenütt a polgárság vállain nvugszik; mert az ipar és kereskedelem gazdagságával egybe van forrva a város fellendülése: ezért lett nagygyá és hatalmassá ■ Lueger alatt a császárváros. A kommunalizálásnak lelkesebb hive nála nem volt. Vaskövetkezetességgel törekedett arra, hogy minden fontosabb üzemel a város kezére juttasson. Gáz, villa­mosság, közlekedés, élelmezés egymásután a város kezelésébe kerültek, és bár ellenségei váltik azt hangoztatják, hogy Bécs városá­nak adósságait hihetetlenül felszaporilotta : anynyibizonyos, hogy alkotásainak nyomában az üzleti élet és foigalom, az idegenek Bécsbe lódulása oly hatalmasan fellendült, hogy a lakosság e réven való gazdagodása jóval túlszárnyalja mindazt a pénzügyi hátrányt, a mely ellenségeinek jóslata szerint a város háztartását a jövőben fenyegeti. Nekünk, Budapestnek követendő példa­képpen szolgál Lueger kommunális politikája. !) volt az, a ki nekünk a közel szomszédban megmutatta, hogy miképpen lehet és kell elbánni mindazokkal, a kik a lakosság érdekei ellenére monopóliumot csinálnak egy-egy fontosabb közüzemből. Vajha ez a kommu- nalizáló irányzat, a melynek biztató jeleit látjuk nálunk is, Budapestet is elvezetné a a haladásnak és fejlődésnek arra az útjára^ a melyre Lueger politikája vitte a császár- várost! Bécs halottjának élete történetéből ezt a tanulságot merítsük, és ebben kövessük az ő példáját. A mi ellenségünk volt azért, mert féltette Budapest nagy fellendülésétől a maga városának fényét és egyeduralmát. De azért megmutatta nekünk is, hogy mily utón kell haladnunk, ha Bécset nagyságban, fényben és hatalomban el akarjuk érni És ezért az útmutatásért megérdemli, hogy a halott sírjára ne dobjunk követ. TÖRLEY, D С7СГ.П n A hétről. A Gregersen-pör. A jogügyi bizottság legutóbbi ülésén az ismert Gregersen-féle telekügyben az a felfogás jutott túlsúlyra, hogy a főváros a telkek visszaváltására nézve szüntesse be a tárgyalásokat Gregersenékkel és indítsa meg a pert Gregersenék ellen a telkek visszabocsájtása iránt szerződésszegés czimén. A fővárosi tiszti ügyészség tudva­levőleg azon a jogi állásponton van, hogy a Gregersennel annak idején kötött szer­ződés, — mely nem határozta meg a fameg- munkáltatótelep létesítésének határidejét, — a fővárosnak nem ad jogot a lelkek visszakö­vetelésére. Minthogy e jogi véleményével a tiszti ügyészség a per megindítása ellen fog­lalt állást, a budapesti ügyvédi kamara ügyésze dr. Barncs Marczell felvetette azt az eszmét, hogy a megindítandó perben ne a tiszti ügyészség, hanem valamely hírnevesebb ügyvéd képviselje a fővárost. A magunk részéről ugyan nem osztjuk azt az aggályt, hogy a tiszti ügyészség, melynek működése közismerten mintaszerű, ebben a pörben is ne tudná a főváros érdekeit a legmesszebb- menően megvédelmezni. Viszont azonban tény, hogy saját eddigi jogi állásfoglalásával szemben némileg furcsa volna ha a fővárosi tiszti ügyészség most az ellenkező jogi állás­pont képviseletére kényszeritlelnék. Ezért a dr. Barncs által ajánlott expediens czél- szerünek látszik. Azonban egy dolog bizonyos, és ez az, hogy oly ügyvédre, aki városatya, a pör vitelét rábízni nem szabad. A közvé­leményben úgyis az a felfogás, hogv a város­atyák igen szívesen keresnek a fővároson. A bizottsági tagok nagy kontingense fiskális és nemszogálnaa közgyűlés tekintélyének eme­lésére, ha terel engednének annak a vádnak, hogy a közgyűlés bármely ügyben azért döntött vagy az amúgy, hogy e döntésével valamely fiskális-tagját friss porhoz juttassa. A városatyákon kívül is van Budapesten elég tekintélyes és kiváló ügyvéd, tessék ezek közül valamelyikre rábízni a per megindí­tását és vitelét. A közgyűlésen a Gregersen- ügy tárgyalásánál majdnem kizárólag csak ügyvédek szólaltak fel. Ne engedjük, hogy a közönségben az a meggyőződés keletkezzen hogy ezek az urak mind hazabeszéltek. Itt említjük meg, hogy a közgyűlés határozata értelmében a Gregersen fele telekügy aktái a „Fővárosi Közlöny* legutóbbi számában közzétételiek, úgy hogy most már minden bizottsági tagnak módjában van az ügy összes előzményeit alaposan áttanulmánvozni. A Gregersen-ügyben a telekeladó-albizottság a jogügyi bizottság javaslatával szemben fenn­tartja eredeti javaslatát, mely a pénzügvi ügyosztály és a tanács előterjesztését pártolja. Láz és egyéb gyengítő betegségek után a teljes egészség gyors visszanyerésére a Scoít-féle csukamájolaj EmutSiÓ biztosan kipróbált szer. Kellemes izü és könnyen emészthető és ennélfogva sokan vehetik, a kik más szereket nem tudnak bevenni. A SCOTT-féle EMULSIÓ azonfelül sokkal hatásosabb is. A tisztaság ideálja. A SCOTT-féle EMULSIÓ a legkiválóbb Egy eredeti üveg ára 2 К 60 fill. Kapható minden gyógytárban. Vasutiigyek a közgyűlésen. A főváros legközelebbi közgyűlésén több vasutügyet fognak tárgyalni. így a budapesti helyiérdekű vasutak kérvényét arra nézve, hogy buda- pest-kerepesi vonalát Mogyoród község hatá­rán át Gödöllőig meghosszabitsa és ott a magyar királyi államvasutakkal összekösse. Ennek az előnye az volna, hogy a főváros egyik legkedvesebb nyaralóhelye: Gödöllő, sűrűn járó, gyors és modern közlekedés esz­közhöz jutna, és minthogy számos községet érintene, ezáltal a főváros közélelmezését a különféle élelmiszerek gyors szállításával elő­AzEriiuisió vásár­lásánál a SCOTT- féle módszer véd­jegyét — a halászt — kérjük figye­lembe venni. X ERDÉLYI ÉS TÁRSA X poroszszén- és koksz nagykereskedők Budapest, Jíyugati pályaudvar. TELEFON : OS—52. Berketz István utóda Czégtulajdonos: KOVÁCS ENDRE. kelme-, selyemfestö és vegytísztitó-gyára Budapest, Kinizsi-utcza 14. szám. Vidéki megbízásokat pontosan teljesít. Telefon 63—36. Telefon 63-36. Gyűjtőt elepek VI , Váczi-utcza 51 V. , Lipót-körut 16. VI. , Izaöel la-utcza 66. VI., Gyár-utcza 23. VI. , Andrássy-ut 50. VII. , Rákóczi-ut 78. Vili., Üllöi-ut 30. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents