Független Budapest, 1910 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1910-03-14 / 11. szám
FÜGGETLEN BUDAPEST 3 mozdítaná. Ugyancsak tárgyalni fogja a közgyűlés a »Budapesti közúti vaspálya társaság« kőbánya-rákosfalvai vasútvonala ügyében megkötött területhasználati pótszerződést. Ez a vonal Rákosfalva lakosságának régi óhaja és nagyban fellendítené különösen a Rákosfalva és a Zugló közötti vidék építkezését. A tanács a vasútvonal ügyében a terület- használati pótszerződést terjeszti a közgyűlés elé, annak elfogadását ajánlván. A közgyűlés végül tárgyalni fogja a Budapestről-Péczelre tervezett villamos helyiérdekű vasút engedé- lvezése ügyében érkezett kereskedelmi miniszteri leiratot. A tanács ellenzi a tervezet vasútnak helyi érdekű jeleggel való megépítését és azt, hogy a helyi érdekű vasút a főváros területére bevezetessék. Ez elvi álláspontjánál fogva csakis úgy hajlandó hozzájárulni a szükséges közterületeknek átengedését, ha a vasút egész vonalában, vagy legalább is a főváros határába eső részében, közüli vasúiként létesül. A két előbbi vasútvonal a közúti vasúttársaságot igen értékes, és bizonyára jövedelmező uj vonalakhoz juttatná és előre látható, hogy a társaság részvényeiben folyó örületes tőzsdei spekuláczió a közgyűlés állás- foglalását alaposan ki fogja ismét aknázni. APOLLÓ (Projectograph) Telefon: 68—39. A franczia alpesekben. — Herkules fürdő. (Saját felvétel). — A vigécz. — Kirándulás a Niagarához. — Tudomány a jövő században. — Matróz kiképzés. — Caesar és a királyieány. — Az ellopott óra. — Hogy figyelnek a hölgyek. Előadások hétköznapokon d. u. 5 órakor, vasár- és ünnepnapokon d. u. 3 órakor kezdődik. A jégkérdés megoldása helyes mederbe került. Első percztől kezdve az volt a véleményünk, hogy a jégkartell uzsoráskodásával szemben a fenyegető jéghiánynyal és jégdrágasággal szemben csakis a főváros által létesítendő jéggyárral lehet segíteni. A tanács erre a helyes alapra helyezkedvén, a vásárpénztár mintájára az érdekeltek bevonásával részvénytársasági alapon sürgősen felállítja az uj jéggyárat. A részvények túlnyomó része a főváros birtokában marad, másik részét az érdekelt fogyasztók jegyzik. Ez által biztosítva van az, hogy a jégdrágaság megszűnik, mert hiszen a részvényesek elsősorban mint fogyasztók vannak érdekelve és ezértajégyár mentül nagyobb jövedelmezősége háttérbe szorul. Nem kételkedünk benne, hogy a közgyűlés, mely szerdán tárgyalja e tanácsi javaslatot, ahhoz teljes mértékben hozzájárul. Most már csak arra kell vigyázni, hogy a városi jéggyár junius 1-én csakugyan üzembe helyezhető legyen. A tanácsnak gyors és erélyes eljárása ebben az ügyben, a mely a megszokott huza vonával örvendetes ellentétben áll, teljes elismerésre méltó annál is inkább, mert a belügyminisztérium — ugv látszik — nem tartja a jéghiányt a maga részéről oly veszedelmesnek, hogy azzal szemben erélyes és rendkívüli kormányhatósági beavatkozás volna szükséges. r?fIV IkdHpT által biztosan meg fog győződni,^ tyjf ludbllwl hogy legjobb a szabályozható I nyakböségü férfiing. Ajánlja Vértes és Sebestyén I Budapest, Muzeum-körut 15. Mi történt az angol kölcsönnel ? A főváros londoni kölcsönéről egyszerre elhallgatott a fáma. Napokon át azt olvastuk a bel- és külföldi lapokban, hogy a londoni jegyzés fiaskóval végződött. Hogy ez a fiaskó milyen volt, hogy a jegyzés mily körülmények között ment végbe, az nagyon érdekelné a nyilvánosságot, daczára annak, hogy a lővárosra nézve a megkötött kölcsön tekintetében e körülmények közömbösek lehetnek. De nem közömbös a londoni jegyzés sikere a főváros jövő hitele szempontjából, minthogy tudjuk, hogy eredetileg az a terv állott fenn, hogy a kölcsön további részleteit is Londonban ugyanannál a csoportnál fogja felvenni a főváros. A közvéleményt tehát igen érdekli az, vájjon ezt a lehetőséget a londoni jegyzés sikertelensége nem semmisítette-e meg és vájjon a főváros ezáltal nem jut-e megint abba a kényszerhelyzetbe, hogy kiszolgáltassa magát a pesti bankok önkényének. A polgármester az egész kölcsön- ügyet elismerésremélló diszkréczióval kezelte, de ez a diszkréczió most már — befejezett tényekkel szemben — igazán felesleges. Ezért kívánatos volna, hogy a polgármester tájékoztassa a közvéleményt a londoni eseményekről, ne hogy továbbra is az az aggodalom álljon fenn, hogy fővárosunk hitele az angol kölcsön lebonyolítása folyamán csorbát szenvedett. Drágaság és könyvjegyzék. Minden czikkezés és szónoklás ellenére a drágaság egyre nő. Ha az ember figyelemmel olvassa végig a lapokat, napról-napra látja, hogy minden szükséges czikk ára felfelé megy. Az utóbbi időben több Ízben és lényegesen drágult a czukor, és most a pék urak kedveskednek a kenyér újabb drágításával, fittyet hányva a községi kenyérgyárnak, a mely a maga kicsi termelésével — mint előre megmondtuk — semmi hatással nem volt a kenyérdrágaságra. De drágább lett és lesz még a tej is, mert jég nélkül nincs tej, a jég pedig köztudomás szerint szintén drágább lett. A jégdrágulás maga után vonja persze a hus- és a zsir drágulást, a mi ismét az egész élelmezést fogja drágábbá tenni. Szorgalmas kezek vígan szövik a petroleum-kartell hálóját, úgy hogy május 1-től kezdve valószínűleg a szegény ember világítása is újból megdrágul. Közben az iparczikkek ára is drágább lesz, igy legutóbb a czipőgvárosok látták magukat indíttatva az árak újabb felsrófolá- sára. Szóval, az ár — miként borban a gyöngy — mindig lelteié megy és sohasem lefelé. Ha télen nagyon hideg van, a jég nem lesz olcsóbb, ellenben a szén lesz drágább. De ha télen nincs hideg, a jég feltétlenül drágább lesz, mint most is, de ki hallott róla, hogy a szén olcsóbb lelt? És igy vagyunk minden évszakkal. Nyáron drága a hús, a tej, a zsir — mert nagyon meleg van; de azért drága a főzelék, a liszt és minden egyébb, mert májusban hűvös volt. Minden drágaságnak meg van a maga indoka, és a szegény ember azzal vigasztalja magát, hogy nem ok nélkül nyúzzák meg, A székes- főváros bölcs eszközt talált ki a drágaság ellen, közzéteszi, hogy a fővárosi könyvtárban mindenki alapos szakmunkákat olvashat ingyen az aktuális napi kérdésekről különösen a bel- és külföldi drágaságról. E könyvek jegyzékét közzé is tétette és igen ötletes képekkel illusztrálta. Ezen a képen csupa jól meghízott alak van, a kik a drágaság okait ábrázolják: a gazda, a börze, a közös vámterület, a kartell, a munkás, valamenynyien jól kiöltözött poczakos férfiak. Egyedül a szegény fogyasztó busul magában agársoványra lefogyva. Most már boldog a magyar, mert vége a drágaságnak! A szegény pesti ember bemegy a fővárosi könyvtárba, kikeresi a most közzétett jegyzékből a neki tetsző könyvet a drágaságról, megtudja belőle a drágaság okait és ... és hogy ez mit használ vagy mit árt neki, azt fejtsék meg a főváros bölcsei, a kik a legújabb intézmény népszerűsítésén fáradoznak. Rossz nyelvek azt mondják, hogy a népnek, olcsó kenyér, nem pedig könyvjegyzék kell. MUSCH 0 N G»В ŰZI ASF Ü R DÖ IBÜZIASI PHÖNIX ÁSVÁNY víz UDIT-GYOGYIT. : R“ph“t(i : in i и (1 e ii ü 11. Bpesti főraktár: VI., Eötvös-u, 44, Telefon: 86-35. Telefon 39—47. Telefon 89-47. POLLÁK MIKSA CEMENT-, CSERÉP- ÉS GIPSZGYÁRI FŐRAKTÁRA Budapest, V . Kálmán-utcza 12. РйГЯкМгП? és pénzelöleget ad bútorra és^ Dől (midi UL mindennemű árura GOND A S. VII, Klauzál-(István)-tér 6. szám butorraktár. ЛИЛ/УУELFSZM: ЭикПЯНЗТ, /1906.-1907. ИЛ ROS kéménye: R ..OROSZ KÉMÉNYTOLPOT, MELY M1NPE.N FŐST VSSSZ AV MEGSZÜNTET. ÁRJEGYZÉK INGYEM ÉS BÉR КОСИ jELNŐ GYRRMBOL •^BUPMPEST, VI. SZOMPY- Ú . 53 . Gerenday A. és fia siremlékmű gyárosok Budapest, VII., Rákóczi-ut 90. KOVALD fest,tisztíts Gyár es foiizlet: Budapest, VII., Szövetség-utcza 37. Gyűjtőtelepek a székesfőváros minden részében — Képviseletek a vidék nagyobb városaiban. Telefon 58—45.
