Független Budapest, 1910 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1910-07-19 / 29. szám
У. évfolyam 1910. jiilius 19. 29. szám. Budapest székesfőváros egyetemes érdekeit felölelő város-politikai és társadalmi lap. □ Ä Budapesti függetlenségi és 48-as párt, □ valamint az összes fővárosi függetlenségi pártszervezetek HIVATALOS LAPJA. Megjelenik minden hétfőn, a szükséghez képest többször is. Előfizetési ára: Egész évre .... .... „............................... Ю korona. Fé l évre .... ....................................................... 5 » Fő szerkesztő : Dr. SOMOGYI LAJOS Felelős szerkesztő: B. VIRÁGH GÉZA Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Rottenbiller-utcza 5/A. Mindennemű levelek és előfizetési pénzek a laptulajdonos B. Virágh Géza czimére küldendők VII., Rottenbiller-utcza 5/A. Szerkesztőség és kiadóhivatal! telefon 119—85. Visszapillantás. A székesfőváros törvényhatósága megkezdette nyári szünetét és a munka csak szeptemberben indul meg újra. Mozgalmas, helyenként lázas tevékenységre tekinthet vissza a székesfőváros, a mely igazolja azt a felfogást, hogy forrongás és átalakulás korszakát éljük. A lefolyt cziklus alatt nagy alkotások, intézmények alapjait rakták le és igen fontos elhatározások fogantak meg. Talán a legfontosabb határozata a közgyűlésnek a nagy beruházó-kölcsön első részének foganatba vétele volt. Székes- fővárosunk fináncziái szempontjából, de általában a magyar közhiteire nézve ez a kölcsön mértföldjelzőnek mondható. Ez volt az első magyar közkölcsön, a mely teljes összegben a külföldön talált elhelyezést és a mely megnyitotta hazánknak a londoni pénzpiaczot. Nem kicsiny- lendö eredmény ez, ha tekintetbe vesz- szük, hogy addig a főváros a budapesti intézetek képében megjelenő bécsi pénzpiacznak volt teljesen kiszolgáltatva. Az angol kölcsön létrejötte bizonyára jótékony hatással lesz a nagy kölcsön további részeinek finalizálásánál, mert most már a budapesti nagy pénzintézetek számíthatnak mindenkor az olcsóbb és kulán- sabb külföldi tőke versenyére. Igaz, hogy a kölcsönt átvevő angol pénzcsoport különböző hibák folytán nem volt képes a budapesti kölcsönt könnyen elhelyezni, ámde ez a körülmény korántsem magyarázandó székesfővárosunk hitelképességének rovására. Az a tény, hogy angol pénzcsoport akadt a főváros kölcsön- kötvényeinek átvételére, már magában véve óriási haladást jelent a múltakkal szemben. Az imént lezárult cziklusban hatalmas lépésekkel haladt a főváros várositási akcziója. Az uj községi gázgyár a megvalósulás stádiumába jutott és az elkészült tervek kivitele nemsokára megkezdődik. A villamosvilágitás ügyében szintén nagy horderejű döntés történt. A magánvállalatokkal való sikertelen tárgyalás után a főváros számára nem maradt egyébb ut mint az, hogy maga létesítsen uj villamostelepet, a mire nézve a legutolsó közgyűlés határozott is. A kommunalizálás terén nagyfontos- ságu annak a meggyőződésnek a kialakulása is, hogy a fővárosnak a közúti közlekedésre is befolyást kell szereznie. E tekintetben a Közúti vasút igazgatósága tudvalevőleg konkrét ajánlattal járult a főváros elé, a melyet azonban a tárgyalás alapjául nem lehetett elfogadni. Benfen- tesek úgy tudják, hogy egy újabb ajánlat készül, a mely a főváros szempontjából sokalta előnyösebb, A másik közlekedési vállalat: a Városi villamos vasutat, a mely hálózatát imponáló módon gyarapítja, szintén készül a főváros valamelyes módon a maga érdekszférájába bevonni, habár az erre vonatkozó eszme még egyáltalán ki nem alakult. Egyelőre csak embrionális állapotban vannak ezek a kérdések, lényeges azonban az mindebből, hogy elérkezett már az az idő, hogy komolyan gondolkoznak a közlekedésnek a székesfőváros ingerencziájába való bekapcsolásáról. Hatalmas arányokban folytak és folynak a székesfőváros építkezései. A fővárosi kislakások és bérházak igen nagy száma épült fel és várja legközelebb uj lakóit. Iskolaépítések is folyamatban vannak és a Rókus-kórház régen vajúdó ügye is a közel jövőben dűlőre jut. A budai városrészek nagyarányú rendezése elhatározott dolog, és a hatalmas városi fürdők építése is részint folyamatban van, részint küszöbön áll. A tekintélyes városi építkezéssel lépést tart a magánépitési tevékenység, a mely olyan arányokat öltött, aminőre a kilenczvenes évek eleje óta nem volt példa. A legújabban kitört munkásmozgalmak ez építkezések gyors lebonyolítását veszélyeztetik ugyan, de remélhető, hogy az ellenséges táborokban a józan belátás győzedelmeskedni fog. A szocziális kérdések már teljesen áthatják nemcsak a közvéleményt, de a városatyák gyülekezetét is. Sok fejtörést okoz a lakásnyomoruság, a tűrhetetlen élelmiszerdrágaság, a különféle ragályos betegségek elleni küzdelem. Valamennyi kérdéssel arra hivatott tényezők szakszerűen foglalkoznak, a minthogy egyáltalán meg van a jóakarat és a készség arra, hogy fővárosunkat hatósági gondozással és beavatkozással a szocziális haladás útjára tereljék. E tekintetben minden elismerésre méltó a polgármester és a tanács nagy buzgósága és bár az eddig elért eredmények nem szüntetik meg a bajokat: tagadhatatlan, hogy az utóbbi időben a legszélesebb néprétegek sorsának javitása érdekében a székes- főváros többet tett, mint a megelőző évtizedekben együttvéve. Az egészséges községi szocziálpolitika minden hívét örömmel tölti el a székesfőváros új kis- lakásos- és bérházépitéseinek a látása, és ha egy csapásra nem is sikerült a lakásnyomort máról-holnapra kiküszöbölni : mindezeknek az egészséges és olcsó lakásoknak lakói — tehát pár ezer család — hálával fogják emlegetni azokat, a kiknek szivében és elméjében a hatósági építkezések eszméje támadt és a kik ezt az eszmét — minden kicsinyeskedéssel és gáncsoskodással szemben — valóra is váltották. Hatalmas alkotások mellett különösen örvendetes tény székesfővárosunk pénzügyeinek egészséges mederbe való visszatérése. Budapest fináncziái — ezt bátran lehet mondani — teljesen rendben vannak. A községi háztartás feleslegeket nyújt és ez az üdvös eredmény még csak fokozódni fog előreláthatólag a nagy községi művek üzemeinek a fölvétele után, a melyek minden kétséget kizárólag, tekintélyes jövedelmet fognak szolgáltatni. Azok az aggodalmaskodók, a kik a mai rendszer nagy konczepczióját pénzügyi szempontból elitélték, már most is kénytelenek belátni, hogy aggodalmaik alaptalanok voltak és valóban nem vall sem jóizlésre sem igazságszeretetre, hogy a tények ellenére, még folyton könnyelmű gazdálkodással vádolják meg a fővárost. Ha ez a gazdálkodás tényleg oly könnyelmű lenne, mint a milyennek ezt a főváros kormányzatának egynémely hivatásos ellensége feltüntetni szeretné; hogy van az, hogy daczára a nagy-
