Független Budapest, 1910 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1910-07-12 / 28. szám
У. évfolyam ______ _______________________________1910. jifiius 12.______________________________________ 28. szám. Budap est székesfőváros egyetemes érdekeit felölelő város-politikai és társadalmi lap. □ A Budapesti függetlenségi és 48-as párt, □ valamint az összes fővárosi függetlenségi pártszervezetek HIVATALOS LAPJA, Megjelenik minden hétfőn, a szükséghez képest többször is. Előfizetési ára : sgész évre _ ... 10 korona, él évre ............................................- ... 5 Fő szerkesztő : Dr. SOMOGYI LAJOS Felelős szerkesztő: B. VIRAGH GÉZA Szorkusztöség éb kiadóhivatal : Budapest, VII., Rottenbiller-utcza 5/A. Mindennemű levelek és előfizetési pénzek a laptulajdonos B. Virágh Géza czimére küldendők VII., Rotlenbiller-utcza 5/A. Szerkesztőség és kiadóhivatali telefon 119—35. Bárczy—Heltai. Az elvek és eszmék korszakában mindig felemelő látvány, ha a maga meggyőződéséért valaki teljes erejével és tudásával száll sikra. Az ellentétes nézetek összecsapásából győzedelmesen mindig az igazság kerül ki és ezért a fórumon megvivott nyílt harczok a köz érdekében sohasem meddők. A legutóbbi közgyűlésen ilyen éles párharcznak voltunk szemtanúi. A polgármester és a gázgyárak vezérigazgatója, kommunális életünk e két kiváló vezetője mérték össze fegyvereiket. A nézeteltérés köztük a városi villamossági telep kérdésében támadt. A tanács tudvalevőleg három irányban tett erre nézve előterjesztést a közgyűlésnek. Elsősorban azt javasolta, hogy a tanács hatal- maztassék fel a soroksári Duna-ág vizi- erejének felhasználásával létesítendő villamossági mü előkészítésének tanulmányozásával. Másodszor azt indítványozta a tanács, hogy a közgyűlés hatalmazza fel a gőzüzemű villamos-telep terveinek és költségszámításainak beszerzésére és erre vonatkozó pályázat kiírására. Végül a tanács a gázbizottság mintájára a villamosságikérdés megoldására szakbizottság kiküldését javasolta. A gázmüvek vezérigazgatója : Heltai Ferencz a tanács ez előterjesztéseivel szembehelyezkedett. A soroksári Duna- ág vizierejének felhasználásával létesítendő villamossági telep eszméjét szerencsétlennek tartja és azzal a leleplezéssel szolgált, hogy a földművelésügyi minisztérium ezen a czimen a fővároson két millió koronányi hozzájárulást akar bevasalni a soroksári Duna-ág szabályozási munkálataihoz. A gőzüzemű villamos-telep terveinek beszerzését pedig azért ellenzi, mert szerinte előbb kell megállapítani a programmot és csak azután lehet terveket és számításokat készíttetni. Ez alkalommal Heltai kifejtette azt az álláspontját, hogy a községi villamos-telepnek a gázüzem keretében kell létesülnie, mert a gázgyárak telke lehetővé teszi, hogy azon Európa legI nagyobb villamossági müve létesüljön, de általában a külön adminisztráczió mellett a villamos-telep kezelési költségei négyszer oly nagyok volnának. Heltai e meggyőződése alapján szembeszállt a tanácsi javaslattal, a mi a polgármestert szokatlanul éles replikára bírta. Bárczy István polgármester nagy szenvedélyességgel tört lándzsát a tanács javaslata mellett és a vita hevében nem szorítkozott a védekezésre, hanem személyes jellegű támadást intézett Heltai ellen, felhánytorgatván azt, hogy Bárczy a gázgyárak megváltása alkalmával a municzipalizmust vitte győzelemre a vállalkozás hiveivel szemben, a kik közé Heltai is tartozott. A személyes élű támadásra Heltai azzal válaszolt, hogy a jelen esetben nincs szó a magánvállalkozás és a kommunalizálás közti harcz- ról, hanem arról, hogy a fővárosi villamostelep mentül jobban és előnyösebben létesittessék. Kétségtelen, hogy Bárczy replikájában túllőtt a czélon, mert a múltak felpiszkálása Heltaival szemben csak akkor lett volna jogosult, ha ez a községi villamos-telep létesítése ellen foglalt volna állást, holott ez távolról sem történt. Heltai világos álláspontja az, hogy ilyen villamos-telepre, a mely egészen külön üzeme legyen a fővárosnak, szükség nincs, hanem hogy a villamostelep a gázgyárral egyetemben létesítendő. Ennek meg vannak az összes műszaki előfeltételei és a pénzügyi szempont is ezt a megoldást javasolja, a mit a polgár- mester sem czáfolt meg. Hogy ez igen objektiv álláspont higgadt megindokolása miért izgatta fel a polgármestert egészen a személyes támadásig, azt mi nem tudhatjuk. A kulisszák mögé nem látunk; mi csak azt láttuk, hogy a közgyűlés nagyobb része Heltai Ferencz álláspontját fogadta el, daczára annak, hogy a tanács javaslata 66 szavazattal 61 ellenében elfogadtatott. Bárczy pyrrhuszi győzelmet aratott és a csekély szótöbbséget is csak annak a megfontolásnak köszönhette, hogy a polgármestert ily körülmények közt leszavazni egyértelmű volna oly vereséggel, a melynek önérzetes ember, minő Bárczy, a konzekven- cziáit le szokta vonni. Örvendetes dolog, hogy a közgyűlés nem juttatta kenyértörésre a kérdést, bár általános volt a vélemény, hogy Bárczy ezúttal elgaloppozta magát. A polgármester maga volt az, a ki a legközelebb kínálkozott alkalommal férfiasán beismerte, hogy Heltaival szemben tanúsított magatartása igaztalan volt- Ugyanis a gázgyár építésére felügyelőbizottság ülésén a polgármester napirend előtt teljes elégtételt szolgáltatott Heltai- nak, a kit feltétlen és változatlan bizalmáról biztosított. Heltai loyálisan tudomásul vette a polgármester kijelentését és ezzel az inczidens közmegelégedésre befejeződött. Reméljük és elvárjuk, hogy a polgár- mester és a gázgyári vezérigazgató egymáshoz való viszonyában a régi összhang ismét helyreállott. A fővárosnak érdeke, hogy most, a mikor a városi gépművek építésének nagy munkája megindul, mindenki teljes erővel ott legyen a helyén és hogy titkos vagy burkolt ellenszenv avagy rivahtás ne veszélyeztesse a hatalmas mü sikerét; úgy is sokan vannak, a kik a főváros gazdálkodását azzal vádolják, hogy tulon túl tág teret enged a személyes érdekeknek és szempontoknak. Ne nyújtsanak tápot az alattomos sugdolózásokra személyes afférek támasztásával. Oly kiváló férfiaknak, mint a minők Bárczy és Heltai, igazán nincs szükségük arra, hogy érveiket a személyeskedés dicstelen arzenáljából merítsék. A lakásmizéria. A lakásnyomoruság Budapesten ismét forradalomszerü kitöréseket idézett fel. Most már napirenden van a kiuzsorázott szegény- sorsú lakók passzív ellenállása, a melyre tervszerűen szervezkedett egyes bérkaszár- nvák népe. A folytonos béremeléssel szemben a bérfizetés megtagadásának eszközéhez folyamodnak és egészen a bérharczok ismert módszerei szerint veszik fel a küzdelmet a kíméletlen bérbeadókkal szemben. Már eddig is szolidáris eljárással több helyen sikerül t
