Független Budapest, 1910 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1910-06-13 / 24. szám
2 független Budapest Kétségtelen, hogy a nagy husdrágaság egyik főoka a Balkán-államokból való husbe- hozatal szünetelése. Tudjuk, hogy Szerbiával szerződés nélküli állapotban vagyunk, mig Romániával meg van ugyan kötve a kereskedelmi szerződés, de a parlament még nem hagyta jóvá, s igy az nem is léptethető életbe. Ennélfogva a Balkán-államokból bus be nem jöhet, úgy hogy teljesen a saját termelésünkre vagyunk utalva^ a mely ugyan bőségesen fedezhetné a belső fogyasztást, ha nem volna Ausztriába és részben Németországba tetemes állatkivitelünk. így azonban a legjobb hizóállatokat kiviszik és a belfo- gyasztást azáltal rengetegül megdrágítják. Az állattenyésztés érdekének ürügye alatt az agrárius körök — melyeknek a husdrágaság előnyére van — a Balkán-államokkal való kereskedelmi szerződések megkötését ellenzik. Az állategészségügy szempontjának hangoztatásával sikerült a kapzsi nagy birtokosoknak azt az elvet keresztülvinniök, hogy élő állat behozatala a Keletről egyáltalán nem engedtetik meg, hanem csakis a husbehozatalt konczedáljuk Szerbiának és Romániának. Ezt is azonban csak bizonyos csekély mennyiségben kontigentálva. E csekély mennyiségű bus behozatala magában nem volna képes mérséklőleg hatni a magas húsárakra, de azért agrárius uraink mégis ellenzik még ezt is. Ily körülmények között a székesfőváros közélelmezési ügyosztálya — a mely dicséretes módon nagy figyelmet fordít a hus- drágaságra — most azzal az előterjesztéssel fordul a tanácshoz, hogy ez utóbbi intézzen feliratot a kormányhoz a Balkán-államokkal való kereskedelmi szerződés dolgában, a mely feliratban az a követelés foglaltassák, hogy ne csak husbehozatal, hanem élő állatok importja is tétessék lehetővé a megkötendő kereskedelmi szerződésekben. Bár kétségtelen, hogy a kormány életbe fogja léptetni a román a szerződést és legrövidebb idő alatt Szerbiával is megköti a szerződést, mégis nagyon kétséges, hogy a városi lakosság szempontjából teljesen jogos eme követelés — mely az élő állatok behozatalának megengedését kívánja — teljesedni fog. Mert először is a kormány táborában nagy számban sorakoznak a szűkkeblű agrárius felfogás hívei, a kik közül főkép Tisza István gróf fanatikus rövidlátással őrködik a nagybirtok érdekei fölött. De ettől eltekintve, Romániával már meg van kötve a szerződés az élő állatok behozatalának eltiltásával és Szerbiának sem konczedálhatja Ausztria- Magvarország azt, a mit Romániától megtagadott. Éppen ezért a tanács hasonló értelmű feliratának előreláthatólag nem lehet foganatja. Ily viszonyok mellett más téren kell keresni a husdrágaság elleni védekezés eszközeit. És sajnálattal kell látnunk, hogy az illetékes tényezők e tekintetben húzódoznak az erélyes fellépéstől. A legutóbbi közgvülé- sen Folkasházy Lajos tanácsnok, a köz- élelmezési ügyosztály vezetője válaszolt Herz Lajos, bizottsági tag egy interpellációjára, a melyben a bizottsági tag a sertéshús-drágaság ügyében szaktanácskozás összehívását sürgette. A tanácsnok az ankét összehívását feleslegesnek mondotta, ezzel a véleményével azonban kisebbségben maradt, mert a közgyűlés — igaz, bár jelentéktelen többséggel — a választ tudomásul nem vette. Távol áll tőlünk, hogy az efféle ankétől praktikus eredményt, avagy gyors segítséget várjunk a husdrágaság ellen, de viszont helytelen dolog útját állani annak, h°gy a gyakorlat emberei a maguk tapasztalatainak világánál feltárják azokat az okokat, a melyek ez ő véleményük szerint a sertéshús nagy drágaságát előidézték. Előreláthatólag a közgyűlés az ankét megtartását fogja elhatározni. A husdrágaság ellen egyetlen czélszerü védekezés lehetne, ha a fogyasztó közönséget az egész országban bojkottra lehetne szervezni akként, hogy a husevést egy bizonyos napon szüntesse be. Amerikában most tavasszal játszódott le egy ily hatalmas bojkott-mozgalom, a melyet a háziasszonyok indítottak meg a hatalmas hus-tröszt ellen. Óriási agitáczióval el is érték azt, hog„ amerikai nagyvárosok közönsége heteken tartózkodott a húsfogyasztástól. A végén az - ban a mozgalom mégis elbukott, mert a mi - liók tömegét önmegtartózkodásra szeivezm összehasonlithatlanul nehezebb, mint a hasznukat féltő csekélyszámu termelőt a közönség kifosztására szervezni. Es ezért a hús bojkott nálunk is csak utópia, a melyet megvalósítani nem lehetne. Néma megadassa! kell tehát tűrni a fogyasztóknak a renge eg liusdrágaságot mindaddig, mig a közelelme- zés tudósai ki nem sütnek valamely hathatos ellenszert. Erre, sajnos, kevés a kilátás és a végeredmény az, hogy a draga hús miatt az alsóbb néprétegek mind kevesebb húst kénytelenek fogyasztani, mert kei eseti viszonyaik mellett a hús — maholnap valóságos luxusszámba megy. Lehet, bog} idővel a fogvasztás e kényszerű megcsappanása mérséklőleg fog hatni a husdrágaság! a. A hétről. Ä kerületközi bizottság jelölése. A különböző kerületek városatyáiból megalakult kerületközi bizottságnak lóképpen és csaknem kizárólag az a czélja, hogy a megválasztandó fővárosi funkczionáriusok jelölése tekintében az egyes kerületek egymással megállapodásra jussanak. Az uzus az, hogy az üresedésben levő állások betöltésénél az elsősorban érdekelt kerület javaslatát szokták respektálni. Már huzamosabb ideje észlelhető, hogy ezeket a megállapodásokat a közgvülé- ■ sen választások alkalmával nem respektálják, így történt ez most legutóbb is a tabáni plébánosválasztásnál és egy tisztiorvosi választásnál. A kerületközi bizottság a plébános állásra Leimetter Kamisztrán János, a tiszti- orvosi állásra pedig Barsi Jenő dr. személyében állapodott meg. És mégis a közgyűlésen. Leimetterre a leadott 242 szavazatból csak 125, dr. Barsi Jenőre a leadott 241 szavazatból 124 szavazat esett, tehát ezek alig tudták a többséget elnyerni. Világos, hogy a szavazatoknak csaknem a fele nem respektálta a kerületközi bizottság jelöléseit. Ebből vagy az következik, hogy a kerületek vezetői, az úgynevezett törzsfőnökök vagv nem tudják a maguk embereit kellő fegyelemben tartani, vagy pedig az, hogy maguk a törzsfőnökök is a titkos szavazásnál egyszerűen túl teszik magukat a megállapodásokon. Bármelyik eset álljon is fenn, joggal hirdethetjük rníre- való is hát a kerületközi bizottság? Mi ennek az intézménynek sohasem voltunk hívei, most nem látunk benne egyebet, mint a kli’kkve- zérek diktatúráját biztositó intézményt. De ha már meg van, akkor tessék a megállapodásokat becsületesen betartani, ha azonban nem akarják, akkor oszlassák fel ezt a teljesen felesleges és czéltalan szervet. Ä megsemmisített kamarai választás. A legutóbbi kereskedelmi- és iparkamarai választáson a kereskedetmi osztályba a klikkek jelöltjeivel szemben az úgynevezett reformpárt emberei választattak meg. A klikkek a választás megsemmisítését kérték és a szé- kesfovjirosnak a kamarai választásokat előkészítő bizottsága a választás megsemmisítései javasolta a kereskedelemügyi miniszternek A miniszter most határozott a“ választás felett és tényleg megsemmisítette a reformpárti jelöltek megválasztását. A határozat indokait nem ismerjük ugyan, de magából a felebbe- zes indokaiból kiviláglik, hogy itten nincs egyébről szó, mint arról, hogy a klikkek a kamaraban sem akarják a hatalmat kiadni a kezükből. Távol áll tőlünk a miniszter dön nő tését bírálat tárgyává tennünk, mert evidens zfl- hogy határozatát a székesfővárosi illetékei bizottság véleményéből meriti, de nagyon JOj valószínű, hogy mindazok a befolyások köz- sö remüködtek e "döntés előidézésében, a melyek lot nálunk a klikkek érdekében mindenkor meg- szoktak mozdulni. I esz tehát uj választás és гЪ biztosra vehetjük, hogy a törzsfőnökök most 1го teljes számban beszállítják a nekik feltétle- -э! nül rendelkezésükre álló szavazatok nagy tömegét. Mégis a reformpárt köteles minden пэ! erejét latba vetni az uj választás alkalmából, tIö< mert az még sem járja, hogy a klikkek kard- -b': csapás nélkül továbbra is megtartsák az ural- -Iß' mukat a kereskedelmi és iparkamarában, a ß - melynek működése éppen ezért nem felel fol meg a jogos kivánalmaknak. \ Cm» btc/Mrtf által biztosan meg' fog győződni,^ 1 Д I ClJj lUbwllwi hogy legjobb a szabályozható I I ó I nyakböségii férfiing. Ajánlja Vértes és Sebestyén I I n . Budapest, Muzeum-körut 15. J Az uj Rókus-kórház. Hosszas vajúdás zß után a főváros uj központi kórházának kér- -t dése remélhetőleg dűlőre fog jutni. A bal h parti kórházak igazgatója Müller Kálmán ni báró tudvalevőleg évek óta szívós harczot io folytat az uj középponti kórház megvalósi- -i: fásáért, és annyit el is ért, hogy a nagy he- -э ruházási programmba a kórházak kérdésének 4í a megoldását is felvették. Azonban e fontos гс ügyet ezúttal is halogatták és a legközelebb d< megvalósítandó beruházások közül a nagy vj kórház létesítése hiányzott. Alighanem ez а в huza-vona érlelte meg Müller báróban a ß távozás szándékát. A közvélemény ezzel kap- -c csolatban behatóan kezdett foglalkozni a kórházi mizériákkal, és a sajtó állandóan napirenden tartotta ezt az ügyet, úgy, hogy végre 9‘ az intéző körök is belátták a mai állapotok tarthatatlanságát és gyors segítség szükségét, J A főváros közegészségügyi bizottsága Müller *v Kálmán báró előterjesztése alapján foglalkozott most az uj kórház építésének kérdésé- 4 vei és hosszabb vita után — melynek folyamán nem hiányoztak a halogatási kísérletek 4 — egyhangúlag elfogadta a Müller-féle tervet. .1 Eszerint a külső Kerepesi-uton több, mint 200.000 □ méternyi területen fog megépülni a mostani Rókus-kórház helyett az uj fővárosi kórház, melynek építési költségei mintegy IS—20 millió koronára rúgnak. A bemutatott terveket a bizottság részleteiben is elfogadta és hozzájárult ahhoz, hogy az uj kórház pavillon-rendszerben épüljön. Müller bárónak sikeréhez őszintén gratulálni kell és óhajtandó, hogy további agitácziója és munkája a tervnek mentül gyorsabb keresztülvitelét tegye lehetővé. Az ügy most már kellő mederbe jutott, és reméljük, hogy gyorsan végre is hajtatik. Az árvaszék és a gyermekvédelem. A fővárosi árvaszék eddigelé bürokratikus intézmény volt, a melynek működése az árvák vagyonának kezelésében merült ki. Igv az árvaszék nem volt egyéb, mint a vagyonos osztály árváinak az őre.) Igazi] szociális intézménye csak most lesz az árvaszék, a mikor a gyermekvédelem számos funkcziói kerülnek a hatáskörébe. Melly Béla dr., az árvaszék uj elnöke, az árvaszék kebelében külön osztályt létesített, a melynek) hivatása lesz a gyermekvédelem feladatainak az ellátása Ide tartozik elsősorban a törvénytelen gyermekek érdekeinek és jogainak mindenkivel szemben való megvédése. E czélból a fővárosi árvaszék megteremti a tömeges gyámság intézményét és a gyámi tisztség viselésére a fővárosi tiszti ügyészségnél alkalmazott ügyvédeket kéri fel. A törvénytelen gyermekek érdekében az árvaszék őrködni fog afelett, hogy a gyermektartási perek megindittattak-e és hogy a megítélt gyermektartási dij tényleg a gyermekek javára fordittassék. A gyermek- védelmi ügyek ellátására az elnök külön gyermekvédő tanácsot alakított, a mely két- hetenkint ülést tart. Ezekkel az intézkedésekkel a székesfővárosi árvaszék a gyermek- védelem egyik legfontosabb tényezőjévé avat- tatik és az árvaszék uj elnöke, a midőn megértette a kor szavát és éber szocziális érzékkel bekapcsolta az általa vezetett intéz-
