Független Budapest, 1910 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1910-06-13 / 24. szám
FÜGGETLEN BUDAPEST Gerenday A, és fia siremlékmű gyárosok Budapest, VII., Rákóczi-ut 90. ményt a gyermekvédelem magas fejlettségű szervezetébe, a szocziális haladás minden barátját hálára és elismerésre kötelezte. A kokszvámháborúság. Már szóvátet- tük azt a mozgalmat, melyet a fővárosi szénnagykereskedők indítottak a főváros által tervezett városi kokszvám-emelés ellen. Most a szénnagykereskedők, a kik nem akarják kezükből kiadni a jövedelmező koksz-üzletet, egy igen sajátságos eszközhöz folyamodtak. Kérvényben folyamodtak a németbirodalmi főkonzulhoz, melyben a Németbirodalom intervenczióját kérik a kokszvám felemelése ellen, mely szerintük beleütközik a Németországgal megkötött kereskedelmi szerződésbe. Nem ismerjük a szénuzsorások e beadványának indokolását, de annyi már most is valószínű, hogy nincs igazuk, minthogy a kereskedelmi szerződésben csak az állam által szedett behozatali vámtételek vannak szabályozva, de nem a községi szolgáltatásokkal való megterhelés. A kövezetvám autonóm jellegit kommunális szolgáltatás, mely iránt az állam kereskedelmi szerződésben semmiféle lekötést nem létesíthet. De eltekintve az ügy az érdemi oldalától, valóban szégyenteljes dolog, hogy a szénnagykereskedők nem átalják saját fővárosuk ellenében panaszra menni egy idegen államhoz és azt a maguk érdekében intervenczióra kérik fel a maguk városa ellenében. Ez példa nélkül áll a kereskedelem történetében és szigorú megtorlást érdemel. Egyébiránt a németbirodalmi konzul, mint értesülünk, mindezideig a kért inter- venczió dolgában nem intézkedett. Kájlinger és a főváros. A budapesti vízmüvek megalkotója múlt évben lemondott a vízmüvek élén elfoglalt állásáról. Akkoriban az egész közvélemény, mely nem szívesen látta volna e kiváló szakférfiú távozását, követelte, hogy a főváros találjon módot Kájlinger megbecsülhetetlen szolgálatainak megtartására. Ez most sikerült is, és a főváros nem lesz kénytelen nélkülözni Kájlinger külföldön is ismert szakképességeit. A megegyezésből kitűnik, hogy tisztán anyagi diffe- rencziák késztették annak idején Kájlingert a lemondásra. A differencziákat sikerült most kiegyenlíteni és nyomban akadtak hangok, a melyek kifogásolják, hogy Kájlinger dotá- cziója annyival nagyobb legyen. E gáncsotoknak nincs igazuk. Oly fontos intézmény szakszerű vezetése érdekében, a minő a fővárosi vizmü, minden áldozatot meg kell hozni, mert Kájlinger fényesen bevált vezetése alatt Budapestnek vízzel való ellátása valóban mintaszerűvé vált. Ez az üzem oly nagy méretű, benne akkora összegek vannak beruházva, hogy az üzem eredményes működésének lehetővé tétele és a hivatott férfiú kezére való reábizása feltétlenül megéri azt az anyagi áldozatot, melybe a Kájlinger maradása a fővárosnak kerül. Az ő szempontjából pedig teljesen jogosult az a követelés, hogy nagy szaktudása, mely egyéb téren bizonyára szépen volna fruktifikálható, a kellő anyagi dotáczióban részesüljön. Hogy Kájlinger jól jár-e az alkunál, az a közügyre nézve mellékes. A fődolog az, hogy a főváros jár jól, a midőn vízmüveit továbbra is egy feltétlenül bevált erőre tudja bizni. Buziásfürdó a „Magyar Nauheim“ elnevezést teljes joggal megérdemli, mert daczára annak, hogy hazánk ezen legkiesebb fekvésű gyógyfürdőjében a szivbetegek kezelése és gyógyítása még csak 12 év óta folyik, már is sok száz gyógyult ájdja Buziásfürdó páratlan hatású gyógyforrásait. Buziásfürdó, mint elsőrangú szívbaj elleni gyógyfürdő, immár az egész világon el van ismerve és ezért látogatottsága évről-évre nőttön-nő, annál is inkább, mivel Buziásfürdő tulajdonosa, Muschong I. páratlan áldozatkészséggel és fáradhatatlan szorgalommal működik azon, hogy Buziásfürdót, mely a betegeknek a legnagyobb kényelmet és szórakozást nyújtja, mérsékelt árak mellett, a continens legelső gyógyfürdők sorába emelje és világfűrdó vé tegye. Nyilt-tér Kapható mindenütt, darabja 70 fill. Kapható mindenütt, 00 f. 1 К 10 f. és 2 К 20 f. Közgazdaság. A Kassa-Oderbergi Vasút közgyűlése. A Cs. Kir. Szab. Kassa-Oderbergi Vasút a napokban tar tóttá harmincznyolczadik évi rendes közgyűlését Gerhardt Gusztáv elnökségével. Az elnök a megjelentek üdvözlése után megállapította, hogy a közgyűlésen 41 részvényes van jelen 25.000 részvény képviseletében. A kormány képviseletében Hollán Sándor dr. nyug. államtitkár jelent meg, akit az elnök szives szavakkal üdvözölt. Az évi jelentést Hauser Adorján dr. igazgatóhelyettes mutatta be. A jelentés elsősorban arról a két veszteségről emlékezik meg, a mely a társaságot a múlt évben érte. Taussig Tivadar lovag igazgatósági tag, a ki a társaság ügyeinek irányításában mindenkor tevéken}' részt vett és Ostheim Albert lovag, a ki tudásával mindenkor előbbre vitte a társaság ügyeit, elhunytak. A közgyűlés a halálesetek fölött jegyzőkönyvileg adott kifejezést részvétének. A jelentés azután megemlíti, hogy az üzleti kiadásokat a munkabérek és anyagárak folytonos emelkedése tavaly is jelentékenyen fokozta és a társaság a múlt évben sem tudta pályájának üzemét a meglevő berendezésekkel oly gazdaságosan lebonyolítani, hogy a kiadások és a bevételek közötti kívánatos arány eltérhető lett volna. Közli a jelentés, hogy az 1908. évi XXXII. törvényczikkel engedélyezett 46р2 millió koronás kölcsönt — a pénzpiacz kedvező helyzetét kihasználandó — f. év január havában 91’/i százalék árfolyamon kiboesátott elsőbbségi kötvényekkel vette fel a társaság oly módon, hogy a kölcsön fölhasználását három évre irányozta elő. Ez a körülmény most már lehetővé teszi, hogy az üzem gazdaságosabb lebonyolításához szükséges beruházásokhoz hozzáfoghasson és igy remélhető, hogy az üzleti kiadások és bevételek közti arány ezentúl fokozatosan javulni fog. Tudatja ezután a jelentés, hogy a konvertált 37,962.000 forintos 5 százalékos ezüst elsőbbségi kölcsönből az 1909. év végén 752, összesen 150.400 forint névértékű kötvény volt még forgalomban. Az alaptőke kamatoztatására és törlesztésére a társaság az állambiztositást a m. kir. kormány részéről 4,126.345 К 81 fillérrel vette igénybe. E szerint az 1908. évre igénybe vett 3,572.968 К 25 fillérrel szemben a m. kir. államkincstár terhe az 1909. évi üzletévet illetőleg 553.377 К 56 fillérről emelkedett. A közgyűlés ezután a jelentést, valamint a számadásokat jóváhagyólag tudomásul vette és a felmentvényt megadta. Stettner László indítványára a közgyűlés az igazgatóságnak jegyzőkönyvi köszönetét szavazott. Magyar Bank és Kereskedelmi r.-t. — A Kereskedelmi r.-t. tőkeemelése és czégváltozása. — A Magyar Kereskedelmi r.-t. szerdán rendkívüli közgyűlést tartott, melyen elhatározták, hogy a társaság alaptőkéjét 25 millió koronáról 40 millió koronára emelik, miáltal a mérlegszerű tartalékok is cirka 29 millió koronára növekednek. A közgyűlési hatáiozat végrehajtása után hatvan millió korona saját tőkével fog az intézet rendelkezni, a mi egyúttal helyet biztosit részére vezető nagy bankjaink között is. A Kereskedelmi r.-t. csak néhány esztendő óta kultiválja a banküzletet, de külföldi összeköttetései, rendkívül kiterjedt klienté- lája és a vezetés meglepő agitálása mellett rohamosan hódított teret. Szokatlanul jelentékeny sikerei érlelték meg és tették lehetővé az utóbbi években keresztülvitt tőkeemeléseket, s azt, hogy most már a társaság elérkezettnek látja az időt a záloglevél és kötvénykibocsátási üzletek megkezdésére is. Ily irányú tervei és általában a banküzlet még fokozottabb mértékű felkarolása tették szükségessé, hogy mindez a czégben is kellő kifejezésre jusson, tehát az igazgatóság javaslatára elhatározta a közgyűlés, hogy a társaság czégét „Magyar bank és kereskedelmi r.-t.“-ra változtatja. Meg kell emlékeznünk itt még arról a közgyűlési határozatról is mely szerint a tőkeemelés révén befolyó ártöbb- letból 375.000 koronát adományoznak a tisztviselők nyugdíjalapjának, a mi jellemzően mutatja a társaság vezetőségének eleven szocziális érzékét. A közgyűlés után tartott igazgatósági ülésnek egyik, legérdekesebb mozzanata volt, hogy Fleissig Sándort igazgatóvá nevezték ki. Az uj igazgató pénzügyi életünk egyik kiválóan megbecsült egyénisége, a kit elismert szakértelme és puritán felfogása emelt a tózsdetanácsosi tisztségbe is. Elnöke még az Értékpapirkereskedők egyesületének, a mely pozicziójában igen becses szolgálatokat tett a magyar értékpapir-üzlet tisztessége érdekében. A társaság rendkívüli közgyűlésének lefolyásáról alábbi tudósításban számolunk be: A Magyar Kereskedelmi Részvénytársaság ma rendkívüli közgyűlést tartott báró llerczog Péter elnöklésével, mely az igazgatóság indítványainak megfelelően elhatározta, a társaság eddig 25 millió koronányi alaptőkéjének 40 millió koronára való fölemelését, egyszersmind határozatilag kimondotta, hogy a társaság banküzleti tevékenységének általános kiterjesztésére, de különösen a záloglevél- és kötvénykibocsátási üzleteknek későbbi időpontban tervezett megindítására való tekintettel, a társaság czége megfelelően módosittassék s uj czim gyanánt a „Magyar Bank és Kereskedelmi Részvénytársaság“ czégszöveget állapította meg. A közgyűlés határozata értelmében a tőkefelemelés lebonj'olitására 37.500 darab, egyenként 400 korona névértékű részvény bocsáttatik ki, melyek az 1911. évi január 1-én kezdődő üzletév nyereségében részesednek. Az uj kibocsátású részvényekből 12.500 darabot a társaság eddigi részvényesei igényelhetnek, olymódon, hogy minden öt darab régi részvény után egy darab ujkibocsá- tásu részvényt kapnak 650 korona befizetés ellenében, mely összegből azonban a befizetés napjától 1910. deczember 31-ig számított 5 százalékos kamat a részvényes javára levonandó, míg a többi 25.000 darab részvényt az igazgatóság szabad kézből értékesíti, a mire nézve máris fix megállapodások köttettek a fentemlitett opczionális árnál kedvezőbb árfolyamokkal. A tőkefelemelési művelet révén befolyó ár- többletből részvényenkint 10 korona, együttesen tehát 375.000 korona, a társaság tisztviselői és alkalmazottai nyugdíjalapjának adományoztatott, a fenmaradó összeg pedig a kibocsátással járó illetékek és költségek levonása után a tartalékalap javára fordittatik; eszerint tehát a tőkefelemelési művelet révén a társaság tartalékai újabb 9 millió koronával gyarapodnak, úgy, hogy az intézet saját tőkéi e művelet befejezésével meg fogják közelíteni a 60 millió koronát. Az alapszabályoknak megfelelő módosítása után végül kimondotta a közgyűlés, hogy az uj részvények átvételére vonatkozó elővételi jog folyó évi junius hó 25-ig gyakorolható a társaság főpénztáránál. A közgyűlést követőleg megtartott igazgatósági ülést a társaság bank- és értékpapír-üzletének, valamint tőzsdei forgalmának az eddiginél tetemesen szélesebb körre való kiterjesztésével kapcsolatban Fleissig Sándor tőzsdetanácsost, az ismert bank- és váltóüzlet tulajdonosát, igazgatóvá nevezte ki és kimondotta, hogy nevezett Erzsébet-köruti üzletének beolvasztásával, annak helyiségében újabb banküzleti fiókot létesít, továbbá a József-Ferenczvárosi bankfiókjának vezetőjét: Horánszky Lajost aligazgatóvá neveztek!.___________________________________ XXVIII-ik magyar királyi jótékonyczélu államsorsjáték. Ezen pénz-sorsjáték remélhető tiszta jövedelme közhasznú és jótékony czélokra fog forditatni. Ezen sorsjátéknak összesen 11969 nyereménye van, melyeknek összes értéke 365.000 koronára rúg készpénzben. Főnyeremény 150 000 korona készpénzben. továbbá: 1 főnyeremény 20.000 К készp. 1 , 10.000 . 1 „ 5.000 „ 5 „ 2.000 „ 10 nyerem, á 1000 К készp. 150 „ , 100 „ „ 300 . , 50 „ „ 1300 „ „ 20 , „ 1000 , „ 10 , „ Húzás visszavonhatatlanul 1910. évijunius hó 30-án Egy sorsjegy ára 4 korona. Sorsjegyek az összeg előzetes beküldése mellett a magyar kir. lottójövedéki igazgatóságtól Budapesten (Vámpalota)portomentesen küldetnek, ezenkívül kaphatók valamennyi posta-, adó-, vám- és sóhivatalnál, az összes vasúti állomásokon s a legtöbb dohánytőzsdében és váltó-üzletben. Játéktervet ingyen és bérmentve küld. A magy. kir. Lottó jőve dóki igazgatóság. KOVALD fest,tisztit* Gyűjtőtelepek a székesfőváros minden részében Gyár és főüzlet: Budapest, VIL, Szövetség-utcza 37. Képviseletek a vidék nagyobb városaiban. Telefon 58—45.
