Független Budapest, 1910 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1910-06-13 / 24. szám
Y. évfolyam 1910. junius 13. 21. szám. FÜGGETLEN BUMPES Budapest székesfőváros egyetemes érdekeit felölelő város-politikai és társadalmi lap. U Ä Budapesti függetlenségi és 48 ~ as part, U valamint az összes fővárosi függetlenségi pártszervezetek HIVATAb О S LAPJA» Megjelenik minden hétfőn, a szükséghez képest többször is. Előfizetési ára : Egész évre ... ... ... ...................Ю korona. H' él évre ... ... ...........................- — 5 Fi askó. — A repülőversenyekhez. — A budapesti aviatikái versenyek nagyobbik fele már lezajlott és igy meg lehet vonni már most a vállalkozásnak a mérlegét. Lehet, hogy a versenyek sportszempotból eredményesek. Azt is megengedjük, hogy a felsőbb körök szórakoztatására igen szép látványosságot nyújtottak. De kétségtelen, hogy az idegenforgalom fellendítésének szempontját tekintve, az egész repülőverseny teljesen meddő és eredménytelen maradt. Számba vehető idegenforgalom — olyan, mely a külföldi érdeklődők ezreit ide csőditette volna — egyáltalán nincs. Valóban meg kell döbbennünk azon, hogy egy oly nagy, szép és modern város, mint a minő a mi székesfővárosunk, mily kevéssé tudja magához vonzani a külföldi utasokat. Az aviatikái verseny a maga hatalmas méreteinél fogva, a benne résztvevő világhirü versenyzők nagy száma mellett, a kitűzött versenydijak nagysága folytán: valamennyi eddigi hasonló versenyt messze felülmúl. Találkát adnak itt egymásnak a világ leghirnevesebb repülő emberei; kifejlődik még soha nem látott hatalmas nemzetközi versennyé, és mindez nem képes az idegeneknek — nem hogy légióit — de még ezek számbavehető csoportját sem ide vonzani, holott a legcsekélyebb külföldi verseny százezrekre menő idegenforgalmat tudott teremteni. Pedig azt sem lehet állítani, hogy nem állottak volna kellő anyagi eszközök rendelkezésre. Budapest székesfővárosa felismerve a repülőverseny igen nagy jelentőségét, egy negyedmillió koronával járult hozzá a rendezés költségeihez. Mi akkoriban megelégedéssel láttuk a székesfőváros áldozatkészségét, de már jó eleve figyelmeztettünk arra, hogy ez az áldozat csak akkor lesz gyümölcsöző, ha a főváros maga is befolyást gyakorol a verseny előkészítésére és főként a külföldön való propagálására. Ez — sajnos — nem történt meg, és most a székesfőváros fizethet egy negyed- millió koronát a nélkül, hogy ez áldozattal — bár a legcsekélyebb — idegen- forgalmat is elérte volna. Ez a kudarcz feltétlenül arra vezethető vissza, hogy külföldön semmi néven nevezendő propaganda és reklám a verseny érdekében nem történt. Alkalmunk volt több külföldről érkező személlyel beszélnünk, a kik egybehangzóan azt Főszerkesztő : Dr. SOMOGYI LAJOS Felelős szerkesztő: B. VIRAGH GÉZA Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Rottenbiller-utcza 5/A. vallják, hogy sem Németországban, sem Francziaországban a budapesti . repülőversenyek egyetlenegy plakátját sem látták, daczára annak, hogy szorgosan keresték. A legkisebb német városban rendezett bútor- vagy mtikiállitás plakátjaival el van árasztva egész Németország, a nagy szenzácziószámban menő budapesti repülőverseny ellenben a külföld előtt az ismeretlenség homályába van burkolva. Ugyanígy állunk a külföldi sajtóban való propagandával, a melynek érdekében a rendezőség semmit sem tett. Jellemző erre nézve, hogy három párisi világlapnak Budapestre a repülőversenyekre érkezett tudósitói a versenyirodában három napon át hiába próbáltak jegyekhez jutni, végre hosszas lótás-futás után, — minekután végig küldték őket Ponciustól-Pilátusig —saját pénzükön voltak kénytelenek jegyeiket megváltani. Hogy a franczia újságírók — kik a hosszú utat Páristól Budapestig azért tették meg, hogy lapjaikban a budapesti repülőversenyekről saját impresszióik alapján tudósítást Írjanak — mily benyomásokat fognak Budapestről a »Matm«-ban, a »Figaro«-ban és a »Journal«-ban közölni: azt elképzelhetjük. Úgy, hogy a rengeteg áldozat mellett ez a repülőverseny székesfővárosunk reputácziójának ahelyett hogy használt volna, határozottan ártani fog. Hiába itt minden jó szándék, nagyszerű terv, áldozatkészség: minden megtörik az emberek fejetlenségén, a rendezés tehetetlenségén. Általában véve, az egész repülőverseny minden nagyszerűsége mellett is csupa mucsai szimptonát mutat fel. Itt vannak ugyan a világ leghíresebb repülőemberei, de azok csak nagyritkán mutatnak be egy-egy szerény repülést, szinte botrányosan fumigálván a méregdrága belépti-dijakat lefizető közönséget. Eszük ágában sincs komolyan versenyezni és eredményeikkel az eddigi eredményeket túlszárnyalni. Már a múlt ősszel Reimsban Farman négy óra hosszat repült. Eddig nálunk egyetlen vikignagyság sem repült még csak egy órát sem. Középszerűségeknek engedik át a teret és a publikum nap-nap után kénytelen azzal megelégedni, hogy egy-egy repülőgép unalmas egyhangúsággal morzsolja le a köröket. A nagy franczia repülők külföldön már több ízben 1000 méter magasságra is emelkedtek fel. Itt Budapesten eddig a legjobb eredmény 500 méteren alul maradt. A nagy utazási díjra egyetlen Mindennemű levelek és előfizetési pénzek a laptulajdonos B. Virágh Géza czimére küldendők VII., Rottenbiller-utcza 5/A. Szerkesztőség és kiadóhivatali telefon 119—35. franczia sem indult el. Az egyik világbajnok — Rougier -—- még a verseny hetedik napjáig sem volt összesen 10 perczig a levegőben. Szóval minden jel arra mutat, hogy a »nagy ágyuk» nem veszik komolyan a dolgukat és nem tartják érdemesnek Budapestet arra, hogy teljes tudásukat bemutassák. Pedig éppen a mi székes- fővárosunk volt az, ahol Blériot Franczia- országon kívül először hozta lázba a közönséget és ahol oly fogadtatásban részesült, mely La Manche-csatorna hősének saját kijelentése szerint örökké felejthetetlen marad. Van ebben a városban érdeklődés, lelkesedés, fogékonyság minden nagy dolog iránt. Nem a jó pesti közönségen múlik, ha itt semmi sem sikerül úgy, mint egyéb nagy városokban. A baj oka az, hogy mindent rosszul fognak meg és nagy dolgokban hihetetlen kicsinyességgel járnak el. Ha már a főváros — igen helyesen — meghozta azt az igen nagy anyagi áldozatot, hogy az idegen forgalom érdekében negyedmillió koronával segélyezte a repülőversenyt, úgy a külíöldi propagandát és reklámot sem lett volna szabad kezéből kiengednie, hanem kötelessége lett volna arról gondoskodni, hogy a tulajdonképeni czél: az idegenek idecsábitása el is érezzék. Ezt nem tette meg és ezzel oly mulasztást követett el, a melyért joggal illeti szemrehányás. Még az országon belül sem gondoskodott a rendezőség kellő reklámról és igy nem csodálható, ha a vidékről sem érkezik oly nagyszámú közönség, mint a minőt a repülőverseny valóban megérdemelne. A főváros egy tanúsággal ismét gazdagabb lett. Nem elég a patronus szerepét játszania, hanem magának is a dologhoz kell látnia és aktiv cselekvéssal hozzá kell fognia idegen forgalmunk kellő emelésének nehéz munkájához. A patronátus csak pénzbe kerül, de hasznot nem hajt. A husdrágaság. Az illetékes körök mind sűrűbben kezdenek foglalkozni a fővárosunkban dühöngő husdrágasággal és nem lehel tagadni, hogy ennek a bajnak nagy borderejét a közélelmezés szempontjából teljesen felfogják. Meg is van a jóakarat arra, hogy a bajnak elejét vegyék. Hiszen a vásárpénztár félig-meddig való váro- sitása is abból az indokból történt, mert a hatósági beavatkozástól a székesfőváros a hús olcsóbbodását remélte. Sajnos, ez be nem következhetett, és most egyéb panaceákról kell gondoskodni.
