Független Budapest, 1910 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1910-06-06 / 23. szám
Y. évfolyam ____________________________________1910. junius (>.____________________________________________________23 szám. Bu dapest székesfőváros egyetemes érdekeit felölelő város-politikai és társadalmi lap. □ Ä Budapesti függetlenségi és 48~as párt, u valamint az összes fővárosi függetlenségi pártszervezetek 3EE I VA TÁL О £§ AIF» J A. Mindennemű levelek és előfizetési pénzek a laptulajdonos B. Virágh Géza czimére küldendők VII., Rottenbiller-utcza 5/A. Szerkesztőség és kiadóhivatali telefon 119—35. Megjelenik minden hétfőn, a szükséghez képest többször is. Előfizetési ára : Egész évre ... _ ... ................. Ю korona. Fé l évre .......... .......................- — 5 Fősze rkesztő : Dr. SOMOGYI LAJOS Felelős szerkesztő: B. VIRAGH GÉZA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest. VII., Rottenbiller-utcza 5/A Választási tanulságok. A képviselőválasztások eredménye itt a fővárosban is—miként az egész országban — a kormány pártjának általános győzelme és az ellenzéki pártok veresége. Nem akarjuk e helyütt ennek az eredménynek az okait vizsgálni, mert hisz köztudomású, hogy a kormány győzelme: pénz, erőszak és hivatali presszió következménye. Amitől féltünk és óva intettünk már hónapok óta, hogy tudniillik a függetlenségi-párt kettészakadása a kormány malmára hajtja a vizet, az — sajnos — bekövetkezett. A függetlenségi választók majdnem mindenütt két pártra szakadva állottak szemben a kormánypárt egységes táborával, a mi nem utolsó sorban volt az oka a nemzeti munkapárt óriási térfoglalásának. A mi visszaélés, vesztegetés, presszió és erőszak történt, afelett most rekriminálni késő és a peticzióktól sem várható az eredmény, hogy a pártok arányát lényegesen megváltoztassa. Néhány mandátumot talán az igazságszerető Kúria meg fog semmisíteni, ez azonban a mérleget lényegesen megbillenteni nem fogja. A mi különösen a fővárosi választásokat illeti, azoknak kimenetele igazolja azt a régi tapasztalatot, hogy az uralkodó klikkek a maguk csekély számú híveivel képesek a közéleti hatalmat a maguk kezében tartani. Az összes kerületekben leszavazott mindössze 23.000 választó — több mint 60.000 közül. Ebből mintegy 8000 szavazat esett a függetlenségi párti jelöltekre úgy, hogy a munkapárti szavazók száma az egész fővárosban mintegy 15,000 volt, tehát alig az összes szavazók 25 százaléka. És a szavazóknak ez a negyedrésze nyolcz jelöltet volt képes diadalra juttatni. Evidens, hogy a választók le nem szavazott óriási tömegében sokkal nagyobb arányban van képviselve az ellenzéki politika, mert hiszen a kitünően szervezett kormánypárt az érdekkapcsolatok ezernyi szálaival lekötött szavazóit összehasonlithat- lanul nagyobb mértékben terelte be az urnák elé, mint a függetlenségi párt a maga híveit, a kik tisztára meggyőződéstől és lelkesedéstől csatlakoznak az ellenzékiség sovány kenyerét kínáló függetlenségi párthoz. A le nem sza- vazottak óriási számaránya nagyon problematikussá teszi itt a fővárosban a munkapárt győzelmét és jellemző, hogy például а VII. kerületben 16.000 választóból Erlichék mindössze 3400 voksot tudtak összevásárolni és ennyi szavazat elég volt az abszolút többséghez. Ha látjuk, hogy a 8000 függetlenségi voksnak mindössze csak egy képviselő jut (az I. kerületi I)r. Szebeng Antal), mig a 15.000 klikkpárti szavazat nyolcz képviselőt küld a parlamentbe, önkéntelenül is felmerül az a kérdés: nem helyes és igazságos-e az rendszer, mely e kisebbségnek is kellő képviseletet biztosit a parlamentben? Ne hivalkodjanak tehát a győztesek azzal, hogy a főváros polgársága a függetlenségi párt ellen nyilatkozott a választásoknál. Ha a munkapárt a választási technika összes gazságainak alapos igénybevétele mellett is csak a szavazatok egynegyedrészét tudta magára egyesíteni; a szavazásra jogosultak túlnyomó fele pedig egyáltalán nem szavazott, ugy ez csak azt bizonyltja, hogy a fővárosi polgárság politikai közönye még mindig nem törött meg, és hogy a klikkek kevés számú híveiknek együttartásával a szervezetlen vagy rosz- szul szervezett független gondolkodású polgárság felett még mindig gyámságot tud gyakorolni. És ebből a felismerésből merítsen a függetlenségi párt újabb erőt a további munkához. A választópolgárság háromnegyed része nem tart a klikkel. Ha e tömegek egy részét meghódítja magának a függetlenségi párt; ha csak még egyszer annyit, mint a mennyi most szavazott vele: ugy a klikkek uralmának véget lehet vetni. Kitartó, lelkes munkának ez feltétlenül sikerülni fog. És végignézve a budapesti választások számszerű eredményét, látjuk, hogy a munkapárt nagy diadala itt a fővárosban csak látszólagos és hogy a függetlenségi pártnak, a mely minden példátlan eiőszak és vesztegetés mellett is tudott félannyi szavazatot összehozni, mint a kormánypárt: az ország szivében van talaja és van jövője. A legfőbb tanulság azonban, a mit a fővárosi választásokból levonhatunk az, hogy a mai választói rend egyáltalán nem juttatja kifejezésre a polgárság akaratát. Húsz éven felüli fővárosi polgár mintegy 200.000 van a fővárosban. Vájjon visszatükrözi-e a leadott 15.000 kormánypárti szavazat e 200.000-nyi polgár politikai érzületét és meggyőződését ? A klikkuralomnak, a zseb érdek politikájának véget csakis egy becsületesebb, igazságosabb választási rendszer vethet, és ez nem lehet más: mint az általános, egyenlő és titkos válaszlói jog. Minden függetlenül gondolkodó és becsületes fővárosi polgárnak kötelessége tehát teljes erejével és lelkesedésével e demokratikus választói reform mellé állani, és az általános, egyenlő és titkos választói jog melletti agitáczióban fáradhatatlanul részt venni. Ha egyéb nem, hát a fővárosi választások eredménye győzhetett meg mindenkit arról, hogy a mai elavult választói rend többé fenn nem tartható. FnV IfKOrlof által biztosan meg- fog győződni, | Uyj iUJt.llt.1 hogy legjobb a szabályozható I nyakböségü férfiing. Ajánlja Vértes és Sebestyén | Budapest, Muzeum-kürut 15. Ä főváros telket vásárol. Az újabb időben inaugurált halósági lakáspolitikának kevés lelkesebb hive van nálunknál. És e lakáspolitika megvalósítása érdekében konczipialt telekpolitika is szószólóra talált bennünk, valahányszor arról volt szó, hogy a lakásnyomoruság megszüntetését czélzó építkezések, avagy a város jövőjét befolyásoló városrendezési szempontok ezt a telekpolitikát megokolják. Azonban odáig nem lehet elmenni, hogy a fővárost besorozzuk a teiekspekulánsok amúgy is elég nagy sorába. A hol a magánvállalkozás elvégzi a maga hivatását a város fejlesztése és extenziv kiépítése tekintetében, ott a hatóságnak semmi keresnivalója nem lehet. Az ellen pedig egyenesen tiltakozni kell, hogy a székesfőváros a magánvállalkozással versenyre keljen a telekspekuláczió terén. Már pedig ezt látjuk a legújabb telekvásárlási ügynél, a melyet a tanács a legközelebbi közgyűlés tárgysorozatába felvett. Arról van szó, hogy a főváros megakarja venni a gróf Andrássy Gézáné tulajdonát képező, a Tököly- uton fekvő óriási telektömböt több mint lVa millió korona vételárban. A pénzügyi bizottság az ügyet levette a napirendről és igy a dolog valószínűleg nem kerül szerdán a közgyűlés elé. Ezt a dolgot alaposan meg kell fontolni és a fővárosnak nem szabad ily óriási telekvásárlásba hirtelen beleugrania, nem csak a vételár magassága miatt, hanem azért, mert ily indokolatlan, egyáltalán nem szükséges telekvásárlás nem állhat ama czé- lok érdekében, a melyeket magának a főváros lakás- és telekpolitikájával kitűzött. A tanács vonatkozó előterjesztése eg\- általán nem tudja megindokolni e telekvásárlás szükségességét. Csak annyit mond, hogy a telekért kért 12V2 koronás egységár nem magas és hogy a telkek ily áron való megvétele és parczellázása után a fővárosra jelentékeny haszon fog származni. Itt tehát tisztán csak a spekulaczionális czélzat derül ki, egy szóval sem magyaráztatik meg, hogy mely városrendezési vagy lakásoliptikai érdek javasolja e telkek megvételét. A főváros a telkekre maga nem akar építeni és e telektömbre van már reflektáns, aki azt parczellázni és beépíteni óhajtja. Az akták között ugyanis — bár eddig sehol sem publikáltatok — egy beadvány fekszik előttünk, a melyből kitűnik, hogy e telektömb már egy Ízben el is adatott parczellákban, de a megbízott vállalkozó most a fővároson nagyobb árat akar bevasalni és a már megkötött vétellel nem törődik. Ez az igen érdekes beadvány ekként szól: Budapest székesfőváros tekintetes Tanácsának Helyben. A gróf Andrássy Géza tulajdonát képező alsó- rákosi réteken 1985—1990 hrsz. alatt foglalt telkek parcellázása iránt a tulajdonos 207134/908 sz. a kérvényt intézett a tek. tanácshoz, amely azonban ez- idáig elintézést nem nyert. Ugyanekkor a tulajdonos, illetőleg annak közjegyzőileg megbízott helyettese Sepsi István ur nekünk alulírottaknak és számos más egyénnek ezen telkeket a kérelmezett parczellák szerint már elővételi joggal el is adta velünk az előzetes szerződést a — ölönkénti ár kitüntetése mellett megkötötte s kezeihez a kikötött foglalót le is fizettük azon kikötéssel, hogy ha a parczellázás bármely oknál fogva keresztül vihető nem volna, köteles a foglalót visszaadni. Ha azonban a parcelázás keresztülvihető a
