Független Budapest, 1909 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1909-07-29 / 27. szám
У. évfolyam. 1909. junius 29. 27. szám. Budapest székesfőváros egyetemes érdekeit felölelő város-politikai és társadalmi lap, □ A Budapesti függetlenségi és 48-as párt, □ valamint az összes fővárosi függetlenségi pártszervezetek HÍVA LAPJA» Magjelenik minden hétfőn, a szükséghez képest többször is. Előfizetési ára : Főszerkesztő : Dr. SOMOGYI LAJOS Felelős szerkesztő: B. VIRAGH GÉZA Egész évre ... .... ... .. ... — Ю korona. Fél évre ... ... _ ... ... ... — 5 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Rottenbiller-utcza 5/A. Mindennemű levelek és előfizetési pénzek a laptulajdonos B. Virágh Géza czimére küldendők VII., Rottenbiller-utcza 5/A. Szerkesztőség és kiadóhivatali telefon 119—35. A távozó kormány és a főváros. Befejezett tény, hogy a Wekerle-kor- mány távozik az .ország ügyeinek éléről, és nem kell bevárni az új kormány kinevezését ahhoz, hogy visszapillantásban megvonjuk a mérlegét a távozó kormány tevékenységének a főváros szempontjából. És ha tárgyilagosan szemléljük ezt a tevékenységet, meg kell állapitanunk, hogy minden ellenkező vádaskodás ellenére, a kormány működése fővárosunkra nézve igen üdvös és gyümölcsöző volt. Amit politikai ellenszenvből minden lehető és lehetetlen alkalommal rá akartak íogni a koalicziós kormányra: hogy nincs érzéke a főváros érdekei iránt, amit különösen az adóreformmal akartak bizonyítani, az jogosulatlan ráfogásnak minősül, a mikor sorra vesszük mindazt, a mit a főváros lakossága érdekében tett a kormány. Leghatalmasabb czáfolata e vádnak mindenekelőtt az a tény, hogy éppen e kormány uralma idején sikerült a főváros pénzügyeit rendbehozni. Budapest székes- főváros már-már a dehczit fenyegető örvényé elé jutott, úgy hogy nem maradt más menekvés, mint a polgárság amúgy is nagy kommunális terhét a községi adósróf újabb megcsavarásával szaporítani. De még a községi pótadók igen érzékeny emelése sem használt volna? ha a kormány nagylelkűen nem siet a íőváros segítségére. A főváros fejlesztéséről szőlő törvényben oly nagylelkű ajándékot kapott a főváros az államtól, a mely egy csapásra kiküszöbölte a dehezitet, úgy hogy az imént megjelent fővárosi zárszámadás a dehczit helyett már sok millió felesleget mutat. Pénzügyi szempontból valóságos új korszakot nyitott a fővárosra nézve ez a törvény, a mely községi háztartásunk mérlegét egyszerre több mint másfél millió koronával megjavította. jellemző és sajnálatos tény, hogy még ennél az üdvös kormányakezió- nal is politikai ellenszenvből meggyanúsították a kormány intenczióit, ámde az ország hazahas törvényhozása nem feledkezett meg róla, hogy mivel tartozik az ország fővárosának, és nagylelkű elhatározással megadta a főváros további fejlődéséhez szükséges anyagi eszközöket. Igen jelentős ténykedése volt. a kormánynak, Nagy-Budapest előkészítése azáltal, hogy a környékkel való közlekedést modern irányba terelte. A helyi erclekü vasutak villamos üzemre való átalaki- táisa reményt nyújt arra, hogy a környékbeli községek rövid idő múlva a fővároshoz kapcsoltatnak. Ezzel a törvénynyel sokkal nagyobb lépés történt Nagy-Budapest megvalósulása felé, mint hosszú esztendők tanulmányozása és tanácskozása által. Ez volt egyúttal az első energikus intézkedés a tóvárosi lakás- inség enyhítésére, a mennyiben a közlekedés gyorsabbá és olcsóbbá tétele a szerényebb sorsú néposztályoknak lehetővé fogja tenni, hogy a város külső részén és környékén olcsó és egészséges lakáshoz jussanak. De a kormány még közvetlenül is hatni akart a lakásviszonyok javitása érdekében, a midőn a munkátsház-épitő akcziót folyamatba tette, és ezzel mintegy 10.000 munkáscsaládnak teremt emberséges hajlékot. Általában a kormány egyenesen a íőváros lakossága számára csinált üdvös szocziálpolitikát, a melyet hogy keresztül nem vihetett, nem rajta múlt, hanem a mostoha viszonyokon, melyek életét időnek előtte megrövidítették. A drágaság ellen nagyarányú kormányprogramm van kidolgozva, a melynek foganatba- vétele a jövő kormányra marad örökségképen. Felöleli ez a programm a lakáskérdésen kiviil az élelmiszer és tüzelőszer drágasága ellem hathatós intézkedéseket, az lévén a kormány meggyőződése, hogy e valóságos társadalmi csapás ellen hatósági közbelépésre van szükség. Annyi bizonyos, hogy még nem volt kormányunk, a mely az állami szocziális politika terén ennyit tett volna. Orökségképen marad a jövendő kormányra még egy igen fontos törvény- alkotás, a mely a főváros jövőjére nagy kihatással van, és a melv, hogy már eddig is nem jött létre, a belügyminisztérium nagymérvű egyéb elfoglaltságával indokolható, bár a magunk részéről nem tudunk indokolt mentséget ezért a mulasztásért. Értjük ezalatt az uj fővárosi tör- ! vényt, a melyet Andrássy Gyula gróf megcsinálni többszörös Ígérete daczára sem tudott vagy akart. Ez a törvény komoly akarat mellett elkészülhetet volna, minthogy az elavult fővárosi törvény revíziójának a szüksége iránt véleményeltérés nincsen. Vannak sokan, a kik abban a meggyőződésben élnek, hogy Andrássy Gyula gróf ezt a munkálatot csak azért nem találta oly sürgősnek, mert a főváros függetlenségi-párti polgársága óhajtotta és sürgette. Ez a mulasztás azonban egyedül Andrássyé, és érte az egész kormányt felelőssé tenni — igazságtalan volna. A belügyminiszter még egy dologgal maradt adósa a fővárosnak, és ez a nagy lakásépítési programúinak kormányhatósági jóváhagyása, a mely érthetetlen okokból több hónap óta késik. Reméljük és elvárjuk, hogy a kormány végleges búcsúja előtt ez a fontos jóváhagyás le fog érkezni a fővároshoz. Mert különben semmi sem fogja Andrássy Gyulát tisztára mosni ama vád alól, hogy nem volt érzéke a fővárosi polgárság legfontosabb érdekei iránt. A távozó kormány dicséretes tevékenységében tehát csakis a belügyminiszter e mulasztása volt a szépség- ; hiba. A íövárosnak éppen ezért óhajtania I kell, hogy mindig oly kormány uralkodjék, amely annyira szivén viseli Budapest sorsát, mint a most távozó koalicziós kormány volt. Kossuth Ferencz miniszteri tevékenysége. A kereskedelemügyi minisztérium három évi tevékenységéről Kossuth Ferencz terjedelmes jelentésben számol be, a mely híven visszatükrözi azt a nagy munkát, a mely ebben a minisztériumban folyt azóta, hogy Kossuth Ferencz állott az élére. A minisztérium ügykörébe tartozó igazgatási ágak mindegyikében oly nagy fellendülés mutatkozik e három rövid esztendő alatt, a minő egyébként egy évtizedre is elegendő lett volna.