Független Budapest, 1908 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1908-10-08 / 40. szám
Budapest székesfőváros egyetemes érdekeit felölelő város-politikai és társadalmi lap. Budapesti függetlenségi és 48-as pártkörök HIVATALOS LAPJA. Megjelenik minden hétfőn, a szükséghez képest többször is. Előfizetési ára : Egész évre _ ... ....................... 10 korona. Fé l évre ... ........................ ... ... 5 Fősz erkesztő: Dr. SOMOGYI LAJOS. Felelős szerkesztő: B. VIRAGH GÉZA. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Budapest, VII., Rottenbiller-utcza 5/A. Mindennemű levelek és előfizetési pénzek a laptulajdonos B. Virágh Géza czimére küldendők : VII., Rottenbiller-utcza 5/A. Szerkesztőség és kiadóhivatali telefon 119—35. Budapest uj kórházai. — Müller Kálmán dr. javaslata. — Müller Kálmán dr. miniszteri tanácsos, a budapesti balparti kórházak igazgatója nagyszabású tanulmányt adott közre a fővárosban építendő uj közkórházakról. E tanulmány kimutatja a Rókus kórház teljes elégtelenségét és végeredményben oda konkludál, hogy a főváros külterületén egy nagy kórházat kell felállítani 2000 beteg számára, a város belsejében pedig néhány száz ágyas középponti kórház létesítendő, melynek czél- jaira a mai szegényház volna alkalmas. Müller tanár fejtegetései oly nagy horderejűek a kórházügy jövő alakulására nézve, hogy bizonyára érdekes és tanulságos a szakemberek véleményét a Müller-féle javaslatokról megismerni. Ezérl az alábbi kiváló szakférfiakhoz fordultunk, a kik nézeteiket az ügyről velünk közölni szívesek voltak. A megkérdezett szakférfiak ekkép nyilatkoztak: Dr. Chyzer Kornél miniszteri tanácsos, a belügyminisztérium közegészségügyi osztályának főnöke. Müller Kálmán professzor javaslatát nem ismerem s igv ahhoz hozzá nem szólhatok. Azt igenis állítom, hogy a kormány éppen eleget tett a székesfőváros közegészségügyének érdekében, a mikor 5 millió korona költséggel az üllői-uti botanikus kertben megépítette az uj klinikai kórházakat. Ezek a kórházak már az idén november elsején adatnak át rendeltetésüknek és teljesen megfelnek a közszükségletnek. Uj kórházak építése Budapesten egyébként a város dolga. Nem vagyok hive a kórházak de- czentralizácziójának, mert ez tengernyi fölösleges költséggel jár. Müller professzor javaslatához egyébként szívesen fogok részletesen hozzászólni akkor, ha a javaslatot kellőképpen elolvastam és tanulmányoztam. Dr. Herczel Manó udvari tanácsos, egyetemi tanár, a Rókus-lcórház, sebész-főorvosa : A székesfőváros kórházainak rettenetes nyomorúságán akar nagyot segíteni Müller Kálmán professzor javaslata, melyet nagyjában is, részleteiben is ismerek. Ennek a javaslatnak a megvalósitása a székesfőváros kórházügyének legideálisabb megoldása lenne, ludom, hogy Müller professzor e javaslata évek hosszú során át való tapasztalatnak és fáradságos munkának az eredménye. A mai Rókus-kórház többé fenn nem tartható. A mai állapot tűrhetetlen. Helyiségei sötétek és szükek, ambuláns helyiségei alig vannak. Hogy a Rókus kórház mégis megfelel hivatásának, az kizárólag Müller professzor boszorkányos zseniálitásának köszönhető. De a főváros rohamos fejlődésével a száz éves Rókus-kórház lépést tartani már alig tud. Nap-nap után küldik el onnét a kórházi ápolásra szoruló betegeket — helyszűke miatt. Ezért feltétlenül helyeslem, egy uj, modern berendezésű 2000 ágyas közkórház építését, a legteljesebb felszereléssel, a miben fukarkodni egyenesen hűn volna. Több kisebb kórház építése czélszerütlen és költséges. Egy kis kórháznak éppen úgy meg vannak a maga szükségletei mint egy nagyobbnak, és a több kis kórház felszerelése és adminisz- trácziója ugyanannyiszor drágább, mint egy nagy kórházé. Akut segélyre szoruló betegek részére a leghelyesebb megoldás a Müller javaslatában ajánlott központi gyűjtő kórház, mely czélra a szegényház is megfelelő, de a mai Rókus-kórház helyén esetleg felépítendő kisebb block-kórház még megfelelőbb volna. Ez utóbbi esetben maradna még a mai Rókus-kórház helyén elég beépíthető avagy parkírozható telekrész. E kérdés különben is azon fordul meg, hogy a fővárosnak anyagi szempontból melyik az előnyösebb. A Müller professzor által preliminált uj kórházi költség teljesen fedi az én felfogásomat. Egy komplett kórházi ágy, teljesen modern berendezéssel, mindenféle laboratóriummal: 10 ezer koronánál kevesebből ki nem kerül. Ezek szerint a 2000 ágyas uj közkórház aproximativ 20 millió koronát igényel. De kerüljön bár még többe, legfőbb ideje, hogy az ázsiai állapotú régi Rókus-kórház helyébe olyan modern kórház épüljön, a mely méltó egy nagy kulturáltam európai nívójú fővárosához. Dr. Magyarevits Mladen, Budapest székesfőváros tiszti főorvosa : Müller Kálmán javaslata az én programúmra is, a melyhez természetesen teljességgel, minden apró részletében is hozzájárulok. Hive vagyok a periférián felépítendő nagy kórháznak, melynek a felszabadulandó szegényházból átalakítandó kórház lesz a gvüjtőlelepe. A szegényház részére ki is van már szemelve egy uj telek a X. kerületi jászberényi-ut környékén. Ez semmiképen sem jelend a kórházak czentralizáczióját, mert hisz az uj közkórház felépítése esetén is megmarad a pesti oldalon még a dologházi kórház, a Szt. István-kórház és valamennyi fertőző kórház. A dologkórház én szerintem a gyógvithatatlan betegek részére volna fen- tartandó. Eelette szükségesnek tartom, hogy Müller Kálmán javaslata mielőbb megvalósuljon, annyival is inkább, mert a kerületi orvosok állandóan panaszszal járulnak elém, hogy igen sok kórházi ápolásra és gyógykezelésre szoruló beteg a kórházakból helyszűke miatt elutasittatik. A felépítendő pavilion rendszerű nagyobb kórházat czélszerübbnek tartom a több kisebb kórháznál, mert sokkal olcsóbbá teszi az adminisztrácziót. A kormány a beruházási nagy programra keretében állami közkórház építését tervezte a fővárosban, e helyett azonban a klinikai kórházakat kaptuk az üllői-uton. Igaz, hogy ennek jelentőségét sem szabad lekicsinyleni, de mégis más az olyan kórház, a hol minden beteg kivétel nélkül felvételre talál, mint az olyan, a hol csak tanulásra alkalmas betegeket vesznek fel. Ludvik Endre dr., a jobbparti kórházak igazgatója is terjesztett javaslatot a főváros elé, melyben állandó tuberkulózis kórház építését sürgeti. Ezt a javaslatot is pártolólag terjesztettem fel, sőt a Ludvik által kiszemelt telket is megtekintettem és azt is megfelelőnek véleményeztem. Különben pedig alapos lehet a reményünk, hogy székes fővárosunk a közel jövőben uj állami kórházzal fog gyarapodni. Ez pedig a kereskedelmi miniszter által építendő munkáskórház lesz, melynek telke tudtommal ki is van már szemelve. Ha mindez elkészült, a főváros képes lesz a maga betegeit mindenképen kórházaiban elhelyezni és előreláthatólag nem fog megtörténhetni, hogy egy kórház a jelentkező betegeket a maihoz hasonló óriási számmal utasítsa el helyszűke miatt. A mivel nyilatkozatomat kezdtem, azzal végzem is. A Müller-féle javaslatot teljességgel a magaménak is vallom és hő óhajtásom, hogy az mentül előbb meg is valósuljon. Dr. Ludvik Endre, a székesfőváros jobbparti kórházának igazgatója. Nagyjából — a lapok kivonatos közléséből ismerem Müller Kálmán professzor javaslatait, melyekkel nem mindenben értek egyet. így elsősorban nem vagyok hive annak, hogy Budapesten ma egy közkórház építtessék 2000 beteg részére, a mikor a külföldi nagyvárosok is mind a kórházak deczen- tralizácziója mellett foglalnak állást. Több kisebb kórház a város különböző részein felépítve sokkal czéltudatosabb, mint egy több ezer beteg részére felépített központi kórház a város külső perifériáján. A Müller professzor által hivatkozott berlini Vircbow-kórház is a hatodik közkórháza Berlinnek. London is példáját mutatja a kórházak deczentralizá- cziójának. Ez mindenképpen jobb, mert bárhonnan is szállitandók a betegek, a legköze- lebbi kórházba viszik őket. A Müller professzor által a város belsejében javasolt szükségkórház eszerint felesleges. Minek a beteget egyik kórházból a másikba czipelni. Budapest rohamos fejlődésével a távolság is megszűnik, és az a nehány perez, amennyivel a közkórház esetleg távolabb esik, már igazán nem differál. Nem tartom szerencsés választásnak a helyet sem, a hová Müller Kálmán az uj közkórházat tervezi. Oly magas ott az úttest, hogy be lehetne látni az első emeleti kórtermekbe. A főváros északi részén — a Váczi- ut vagy Angyalföld tájékán — sokkal megfelelőbb volna egy uj közkózház építése, mert a főváros északi részén kórház egyáltalán nincs. A javaslat részleteit még nem ismerem, de arról olvastam, hogy Müller professzor a betegszobákat sülvesztőkkel akarja ellátni, abból a czélból, hogy ha egy kórteremben meghal a beteg, sülyesztő utján észrevétlenül földalatti folyosókon szállittassék a hullaterembe. A külföld egyes kórházaiban ez már meg volt, de ott is felhagytak vele. Teljesen czélszerütlennek bizonyult. A mai rendszer szerint nem lehet a kórteremben fekvő többi beteg előtt a halálesetet eltitkolni, de ez a sülvesztőrendszer alkalmazása sem lehetséges” Ezért hagytak fel vele a külföldön is. Régi tapasztalatom és a külföld csaknem minden nagyobb városában szerzett ismereteim alapján a közkórháznak block-pavilion rendszerit megépítését ajánlom. Pontos és lelkiismeretes számításaim arra az ered-
