Független Budapest, 1908 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1908-09-11 / 36. szám
Ill, évfolyam. __________________________________________1908. szeptember 11. 36. szám. Bu dapest székesfőváros egyetemes érdekeit felölelő város-politikai és társadalmi lap, Budapesti függetlenségi és 48-as pártkörök HIVATALOS LAPJA. Megjelenik minden hétfőn, a szükséghez képest többször is. Előfizetési ára : Egész évre ................................ ... 10 korona. Fél évre ... ........................................ 5 „ Fős zerkesztő: Dr. SOMOGYI LAJOS. Felelős szerkesztő: B. VIRÁGH GÉZA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Rottenbiller-utcza 5/A. Mindennemű levelek és előfizetési pénzek a lap- tulajdonos B. Virágh Géza czimére küldendők VII., Rottenbiller-utcza 5/A. Telefon 71—58. Budapest uj korszaka. Minden jel arra mutat, hogy székesfővárosunk egy évtized óta tartó stag- náczió után elérkezett fejlődésének egy uj korszakához, amely éppen oly nagy i lépéssel fogja előbre vinni városunkat, a világvárossá való fejlődés utján, mint a nyolczvanas évek nagy fellendülésének a korában. Hosszú évek óta felgyülemlett egész sora a teendőknek és feladatoknak, melyeknek megoldása részint az általános gazdasági helyzet, részint a közviszonyok, nem utolsó sorban pedig a város vezetőségének lanyhasága miatt késett. Mintha ez a város kifáradt volna a nyolczvanas évek és a kilencz- venes évek első felében végzett nagy munkában, nem voltunk képesek a mil- leniumi kiállítás óta a fejlődésnek addigi gyors menetét betartani. Pedig egészen tisztán állott előttünk az a sok tennivaló, amely természetes folytatása kellett hogy legyen az eddigi városfejlesztésnek. Az utolsó évtized során mindjobban kidomborodott a legszigorúbb teendők egész légiója, a mely lassan-las- san tengeri-kígyóvá nőtte ki magát. A mikor a politikai élet terén beköszöntött az uj korszak, és megindult minden téren a nagy munka, a főváros a maga részéről nem volt képes nyomban belefogni ebbe az alkotó munkába, A közgyűlés teljesen inproduktiv volt, mert a községi demokratapártnak nevezett természetellenes alakulat, a maga kebelében dúló ellentétek elsimításával volt elfoglalva. A adó kérdésben azután kitört a nyilt ellentét az ó-demokraták és a régi szabadelvűek között, és a pártszakadás ismét egészségesebbé tette a közgyűlés erőviszonyait. A törvényhatóság bizottsága ekképp munkaképesebb lett és megvan az a miliő, a melyben a polgármester és a tanács kimutathatja, vájjon képes-e Ígért programmját megvalósítani. Ez a programm felöleli mindazt, a mit az idők méhe magában rejteget, a mi a levegőben fekszik, mint a múltból reánk maradt teendő és a minek a kitűzéséhez nem kellett nagy kon- czeszszió, hanem csak a végrehajtásához és a megvalósitásához kell komoly akarat, erély és szorgalom. Most érkeztünk el ahhoz az időponthoz, a melyben az erényeknek kimutatására alkalma nyílik városunk ifjú polgármesterének. Eddigi működése — elismerjük, hogy a viszonyok kényszere alatt — inkább csak a várakozás felkeltésére, mint kielégítésére volt alkalmas. Most azonban a nagy beruházási programm elkészültével eljutottunk ahhoz az étápéhoz, a melyen nem többé az Ígéretek formulázására, hanem azok beváltására van szükség. A fölveendő nagy kölcsön hosszú időre meg fogja szabni a városi közmunkák irányát és talán soha annyira nem függőt a város jövője kizárólag egy pénzügyi művelettől, mint ezúttal. Ezért van, hogy ez a kölcsön nem tisztán azon fordul meg, hogy fiskális-szempontból előnyösen lehet-e lebonyolítani, hanem főképpen az jön tekintetbe, hogy milyen lesz a kölcsönnek felhasználása és hogy mindazon feladat és létesítmény, a mely a kölcsön segítségével megvalósulásra vár, miképen és mily idő múlva válik valóra. Ekként lett a beruházási programm egyúttal prog- rammjává egész várospoolitikánknak, a melyek uj korszaka nyílott meg. A polgármester mostanában egy hírlapíróval való beszélgetés során találóan foglalta össze azokat a teendőket, a melyek a közel jövőben reá és általában a városra várnak. Ebben a programmati- kus kijelentésben semmi újat nem találunk, de tény, hogy helyesen regisztrálja a teendőket. A ki ezelőtt egy kissé is foglalkozott a város ügyeivel, annak ez a listája a teendőknek teljesen ismert. Benne volt mindez az egyes ügyosztályoknak munkaprog'rammjában. Az is köztudomású, hogy a lakbérleti szabályzat reformja és az uj építési szabályzat megalkotása csak olyan sürgős, mint magainak a fővárosi törvénynek a revíziója és a főváros fejlesztéséről szóló törvény meghozatala. Hogy ezek a törvényalkotások a fővárosi építési viszonyok kellő jávitására fognak vezetni, az valószínű, aminthogy városfejlesztési politikánknak az alfája éppen abban rejlik, hogy építeni kell, mentül többet épiteni Mindezek az igazságok azonban csak úgy fognak haszonná válni, ha tényleg mentül gyorsabban valóra váltatnak. És ebből a szempontból a magunk részéről igenis sürgősnek tartjuk a főváros nagy kölcsönének mentül előbb való Analizálását. Számos terminushoz kötött | vagy legalább is nagyon sürgős teendő vár azonnali megoldásra, a mihez pénz és ismét pénz szükségeltetik. A gázgyárak megváltása nem várathat magára, szükséges tehát, hogy a megváltási ősz- szeg fedezetéről gondoskodás történjék. A Rőkus-kórház kitelepítése hasonlóképpen nagyon sürgős, ha a régi Budapest e szinte szégyenletes maradványát el akarjuk tüntetni. Ehhez is milliók kellenek, éppen úgy, mint a többi nagy beruházáshoz. És ezért nem értünk egyet a polgármesterrel abban, hogy a főváros nagy kölcsöne dilatoriusan kezelhető. A Patópáloskodás legfeljebb további tespedést eredményezhet, de nem hozhatja el a főváros várva-várt uj korszakát. A papiroson meg van minden szépen. Lássunk már most hozzá, hogy a szép tervek élő valósággá legyenek. Ebben a munkában az egész város a polgármester mögött fog állani. Egy elavult és felesleges intézmény. — A közmunkatanács jelentése. — A közmunkatanács tagjain kívül senki sincs széles e hazában, a ki ne volna meggyőződve arról, hogy a közmunkatanács a mai viszonyok között egészen felesleges intézmény. És ha arról volna csak szó, hogy egy felesleges hatóság működik, ez magában még nem volna nagy baj. Legfeljebb az állami költségvetést terhelne meg a közmunkatanács fenntartásának a költségeivel. A baj ott kezdődik, hogy az a hatóság egyenesen akadhly és kerékkötő a főváros fejlődésében. Hatásköre túl nagy, mert építkezési-, városrendezési- és szabályozási dolgokban őt illeti meg az utolsó és döntő szó; már pedig tapasztalat szerint a közmunka- tanács bürokratikus csigatempóban végzi el az elébe kerülő ügyeket és kimutatható, hogy mindazok a kérdések a melyeket hosszú időn át nem sikerült dűlőre juttatni, a közmunkatanács hivatalos asztalain feneklenek meg. Az a sok szemrehányás tehát, amely ezt
