Az Erzsébetváros - Független Budapest, 1907 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1907-06-03 / 22. szám

FÜGGETLEN BUDAPEST. о 1904. máj. havában 1904. decz. 7-én 1905. április 5-én 1905. április 3-án a jogügyi bizollmány az albizottságot az észrevéte­lek alapján leendő újabb tárgyalásra ulasitja. az albizottság megállapítja a tervezet szövegét, a jogügyi bizottmány be­terjeszti az általa elfoga­dásra ajánlott tervezetet. Dr. Waigand József föv. bizottsági tag külön véle­ményt terjeszt be a jogügyi bizottmányhoz néhány mó­dosítás iránt. 1905. április 24-én a budapesti házfelügyelők jogvédő egyesülete bead­ványt intéz a tanácshoz, mely a házfelügyelők óhajait tolmácsolja. 1905. május 5-én A Budapest székesfővárosi háztulajdonosok testületé intéz beadványt a tanács­hoz az uj lakbérleti sza­bályok tárgyában. 1907. ápr. havában a székesfőváros tanácsa tár­gyalás alá veszi a jogügyi bizottmány által megálla­pított tervezetet és a külön­véleményeket és megálla­pítja a közgyűlés elé ter- . jesztendö szöveget. így áll jelenleg ez az ügy. A ki el nem fáradt a dolog csigalépésben való előrehala­dása e különböző fázisainak figyelemmel ki­sérésében, az végre megismerheti most a szé­kesfőváros tanácsának a javaslatát. Kilencz esztendő kellett egy 39, mondd harminczkilencz paragral'usos tervezet elkészítéséhez. Az uj tervezet lényegesebb intézkedései a következők: Először is megszabja azokat a kikötéseket, a melyeknek érvényességéhez Írás­beli szerzőzés kell. Ezek közölt legfontosabb az, ha a felek a felmondási a szabályzattól eltérőleg kívánják megállapítani és az, ha a bérösszegen felül járulékok fizetése is kiköttetik, (igy házbérkrajczárok, szemétkihordási dij, víz­vezetékért, liftért fizetendő dijak). A házmesler- pénz a negyedévi bér 2 °/0-át meg nem halad­hatja és e maximumon belül is csak azokat a dijakat szedheti a házmester, a melyek a bér­lővel a kibérlés alkalmával közöltettek. A fog­laló ellenkező megállapodás hiányában a ne­gyedévi (illetve havi vagy heti) bérösszeg 10 %'a­A bérlő rögtöni hatályú felmondással él­het a bérlet kezdetétől számított 5 napon belül, ha ellenkező kikötés ellenére a lakás poloskás. Kikötés nélkül is követelheti a bérlő, hogy a helyiségek rendeltetésüknek megfelelő és használható állapolban adassák át és tartassák fenn. A hibákat tartozik bér­beadó a bérlő felhívására elhárítani, külön­ben a bérlő gondoskodhatik a bérbeadó költségére a jókarba helyezésről Bulorozolt lakástól, melynek takarítását a bérbeadó vál lalta el, a bérlő poloska miatt bármikor rögtöni hatálylyal felmondhaja, a szállodából pedig ily esetben azonnal kiköltözködhetik. A szabályzat részletes intézkedéseket tar­talmaz arra nézve, hogy a bérlő a bérletet ne rongálhassa, a többi bérlő nyugalmát ne za­varhassa, de érvénytelennek mondja ki az olyan értelmű kikötést, hogy a bérbeadót rendkívüli felmondási jog illeti meg, ha a házirendet megszegi. A bérbeadó köteles a lépcsőket és folyosókat minden időszakban éjjeli egy óráig kivilág itatni) köteles a lakók neveit feltüntető, jól olvasható jegyzéket kel­lőleg megvilágított helyen a kapu aljában ki­függeszteni. Albérbc adáshoz nem kell a bérbeadó engedélye, ha csak a lakás egy része adatik albérbe és ellenkező kikötés a kibérlés alkal­mával nem történt. Ha a családfő elhalálozása vagy a fővárosból hivatása folytán elköltöz­[ ködik, mely esetben minden ellenkező szerző­dési kikötés érvénytelen ; üzleti helyiség ugyan­oly természetű üzlet czéljára átruházható. A bérbeadónak eddigi törvényes zálogjoga megmarad, de ez a zálogjog nem terjed ki a végrehajtás alá nem vonható ingóságokra és csakis a követelés biztosítására, kétségtelenül elégséges ingóságok mértékéig gyakorolható. A felmondási idők Pest és Buda területére egysége­sen állapíttatnak meg. A költözködésidejeakként állapittatik meg, hogy a bérlő reggel 8-kor a házbérnegyed első köznapján megkezdheti a beköltözést; ugyanaz nap d. u. (5 óráig leg­alább 2 szoba és a konyha átadandó. További két szoba a második napon 6 óráig, az egész lakás a harmadik napon d. u. 6 óráig át­adandó. Ezek volnának az uj lakbérleti szabályok legfontosabb rendelkezései. Most már csak az kívánatos, hogy a közgyűlés az uj statútumot sürgősen megalkossa, mert igazán komikus volna ezt a dolgot még további huzavonának kitenni. A Lipsicz-eset. (Levél a szerkesztőhöz.) Az a vérlázitó, otromba viselkedés, me­lvet a Eipsicz Ignáczék vezetése alatti kül­döttség tanúsított Kossuth Ferenczczel szem- ben, és a mely nemcsak az egesz országban, de az egész müveit külföldön is méltó fel­háborodást és megbotránkozást keltett a köz­erkölcsök ily hitvány elfajulása okából, eszembe juttatja azt, a mire a napi sajtó egyáltalán nem gondolt, de nem gondol bizonyára szer­kesztő' ur sem, holott én azt hiszem, plauzi­bilissé tudom tenni, honnét indult ki a Lipsicz- féle küldöttség eszméje és mi volt ennek rejtett czélzaía. Rövidre fogom, a mit mon­dandó vagyok. Meggyőződésem, hogy a régi rendszer alattomos bujkálóinak ravaszul kieszelt manővere volt ez, hogy egyrészt kí­nos helyzetbe juttassák általa Kossuth Fe- renczel, másrészt, hogy elkedvetlenítsék és megvívhassák vele a köz megbecsülhetetlen hasznára elfoglalt hivatalát. Nem uj mód­szere ez a letűnt rendszernek, de annál becstelenebb és veszedelmesebb. Nem látható ellenség settenkedik állandóan azok körül, kik az egész magyar nemzet szeretetének, bizalmának, eszméinek és törekvéseinek le­téteményesei, hogy akkor, a mikor ezek leg- kevésbbé sejlik, orozva lecsaphassanak rájuk, és ha már harezképtelenné nem tehetik, de még csak meg sem sebezhetik, legalább meg- hurczolhassák a világ előtt. Apróbb, de jel­lemző és analog esetet hozok fel példaképen. Méltóztassék emlékezetébe idézni azokat a dolgokat, a miket Barabás Bélának, a VII. kerület képviselőjévé történt megválasztása után a letört, de élni és továbbra is ural­kodni vágyó ellenpárt elkövetett. Napjában legalább 50 ember kilincselt Barabás Béla lakásán a legképlelenebb kérésekkel ostro­molván őt. Mindezek strohmannok voltak, kiket az ellentábor küldött Barabás nyakára, hogy kedvét szegjék a budapesti képviselő­ségtől. És ha valaki Ehrlich Gusztávhoz for­dult valamely kéréssel, lelt legyen az illető bármennyire fanatikus hive Ehrlichnek: ekké- pen küldte el magától: »Menjetek csak Ba­rabáshoz, most majd ő ad nektek virslit.« És akkor csukva volt Ehrlich kapuja min­denki előtt. Barabás is — miután felvilágo­sítást nyert a felől, hogy a töméntelen sok kérő honnét rekrutálódik — becsukta kapu­ját és kiíratta az ajtajára, hogy protekcziót kérőket nem fogad. Csinált aztán erre Ehrlich ur ebből olyan kázust, mely utóbb csakugyan javára szolgált neki. Mindenki tudja, hogy ez előre ki volt eszelve ravaszul, alávaló módon, és a Eip­sicz esete sem különb ennél. Ugyanaz a módszer, a hitványság hatványozottabb fokán. Eipsicz Ignáczot én meg sem büntetném,sőt kérném, szálljon magába és vezekeljen. Vallja meg, ki és kik voltak a felbujtói, lássuk meg azokat a sötét alakokat, kiknek ezernyi okuk van elrejtőzni a világ és a világosság elől. Szolgáltassa ki a neveket a nagy nyilvános­ságnak, leplezze le az orgazdákat, a kik rosszabbak a banditáknál, mert ünnepi tort akartak ülni a kis Lipsiczek mártiromsága fölött. Egy ti 8-as. A szemtelenség netovábbja. Lipsicz Ignácz beperli Kossuth Ferenczet. Lapunk más helyén ismételten szóvá tettük azt a kvaliíikálhatatlan magaviseletét, melyet Lipsicz Ignacz, mint egy összeverődött és szak­társai által is már dezavuált küldöttség vezetője Kossuth Ferenczczel szemben tanúsított. Mint biztos forrásból értesülünk, Lipsicz Ignácz nem elégelte meg kétes dicsőségét, hogy orvul megtámadni merészkedett Kossuth Ferenczet, hanem komiszságál még tetézi azzal a vak­merőséggel, hogy becsületsért és miatt pert indít Kossuth Ferencz ellen. Elakad kezünk­ben a toll, a mikor erről a vakmerőségről hirt adunk és még nagyobb a csodálkozásunk, hogy akad magyar ügyvéd, a ki vállalkozik nem annyira Kossuth Ferencz perlésére, mint inkább Lipsicz Ignácz megtámadott »becsüle­tének« reperálására. Ez az ambicziózus ügy­véd dr. Landler Jenő, kiről csak annyit tu­dunk, hogy ő volt a sztrájkoló villamos kalau­zok vezére, ki a szegény sztrájkolókat utóbb cserbenhagyta. Az ország a függetlenségi esz­méért. Szoborleleplezések. Selmeczbiinyán junius Я én leplezik le Erdősi Imrének, a branyiszkói hősnek emlékét megörökítő márványtáblát. Rozsnyón május 26-án leplezték le Kossuth Lajos szobrát. A fényes ünnepélyre leutazott Kossuth Ferencz is több képviselő kíséretében. Ünnepi lakomát tartottak, a melyen Sipeki Balázs Lajos róni. katholikus püspök bészédet mondott. Huszton f. hó 26-án emléktáblával jelölték meg azt a házat, bol II. Rákóczi Ferencz 197 esztendő­vel ezelőtt az erdélyi rendekkel több napon át ta­nácskozott. Az ünnepi beszédet Dudics Endre orsz. képviselő mondotta. Hajdúböszörményben junius 2-án vasárnap lep­lezték le Bocskay István szobrát. Zólyomban jun. 2-án leplezték le II. Rákóczy Ferencz fejedelem szobrát. Az országos központ megbízásából Pelrogalii Oszkár helyezett koszorút a szoborra. Beszámoló. Laelmc Hugó a kőszegi kerület országgyűlési képviselője majus 26-án tarlotta beszámolóját, melyre több képviselő ulazott Kőszegre. Ezen alka­lomból Kossuth Ferenczet meleg hangú táviratban üdvözölték. Pártgyülések. A beszlerczebányai függetlenségi párt máj. 27-én tartotta közgyűlését. A inarosujuári függetlenségi és 48-ás pártot folyó hó 26-án nagygyűlésre hívta össze Gáspár János orsz. képviselő pártelnök. A gyűlésen megje­lent Horváth József a kerület orsz. képviselője. A gyulai függetlenségi és 48-as párt f. hó 28-án pártgyülést tartott Ncvery Albert elnöklete alatt. A gyűlés határozatait feliratban hozzák az orszá­gos központ tudomására. A Csáktornyái függetlenségi és negyvennyolezas párt junius másodikán délután alakult meg. KOVALD fest,tisztit: Gyűjtőtelepek a székesfőváros minden részében. Gyár és íoüzlet: Budapest, VII., Szövctség-utcza 37. Képviseletek a vidék nagyobb városaiban. Telefon 58—45.

Next

/
Thumbnails
Contents