A magyar testőrségek névkönyve 1760-1918

A magyar testőrségek névkönyve 1760-1918. - K. László József: Mozzanatok a magyar nemes testőrök életéből

38

gyűltek össze és ott várták be az orvosi látogatást. A nehéz betegeket a „medikus“ és a „chirurgus“ lakosztályukban kereste fel.

A szolgálatba nem vezényelt, egészséges gárdisták a hivatalosan megállapított napi órabeosztás szerint otthon, a gárdapalotában foglalatoskodnak. Ezekre nézve a délelőtt az önképzést célzó komoly munka ideje. Ilyenkor vannak a rendszeresített tanórák és a gyakorlati foglalkozások, amelyeknek látogatása elvileg minden testőrre nézve kötelező. Foglalkozási idő alatt a testőr kimenőt nem kaphat és általában a délutáni parancskihirdetés előtt a gárdapalotát el nem hagyhatja.

Déli étkezésre a testőrök az étteremben gyűlnek össze. Az étkezés rendszerint két turnusban történik. Az egyik dandár 12 órakor, a másik 1 órakor ül az asztalhoz, mert a szűkre méretezett étteremben egyszerre 40—45 terítéknél többet elhelyezni nem lehet. Ebéd után folytatódik a napirend szerinti foglalkozás. Rendesen a fél 4 órai parancskihirdetés után van a kimenőre távozók elbocsátása. A testőröknek ilyenkor nyílik alkalmuk a főváros nevezetességeinek megtekintésére, látogatások végzésére, általában magánügyeiknek a városban való elintézésére. Vendéglőbe, kávéházba betérni azonban a kimenőre jogosítottnak sem szabad, mert a parancskönyvben használt kifejezés szerint, melyben az akkori legfelsőbb társadalmi körök ítéletének megnyilatkozását kell látnunk, a szórakozásoknak ez a neme senkinek nem válik becsületére. („Keine Ehre davon ist.“)

Az esti étkezés utáni idő, 10—11 óráig általában az otthoni, vagy a házon kívüli társas szórakozások ideje. Ezek között a szórakozások között a szerencsejátékok különböző nemei elvileg helyet nem foglalhatnak. Ilyenkor, este van a hivatalosan szabályozott és ellenőrzött színház- látogatások ideje is. A német és a francia színház magas színvonalú előadásait az összes testőröknek meg kell tekinteniök, különösen amikor az ünnepelt francia drámaírók (Corneille, Racine, Moliére) darabjainak bemutatásáról van szó. Az otthon maradóknak 10, legkésőbb azonban 11 órakor nyugovóra kell térniük. „Nach 10 Uhr des Nachts — mondja a parancskönyv szövege — soll allen Lehrmen, als Musique Spillen, trinkhen, schreyen und dergleichen ein Endt gemacht werden, in deme die Höchste Herrschaft in der Zeith ruhig und in geringsten ungestört sein will.“ Ez a szövegezés, amint látjuk, nemcsak a takarodó időpontjára vonatkozólag ad világos utasítást, hanem nagyjából tájékoztat arról is, mi szokott lenni a gárdapalota lakói közt az említett esti szórakozások rendes műsora. A napirendben előírt foglalkozások kezdetére, valamint a felkelés, a lefekvés és az étkezés idejének elérkeztére, éppúgy mint a kaszárnyákban, a testőrpalotában is rendes kürtjelek, vagy dobpergés figyelmeztetik az érdekelteket.

Ez volt, nagy vonásokban, részletek nélkül, a hétköznapok időbeosztásának sémája. A vasárnapok, valamint az egyházi, udvari, állami és egyéb ünnepnapok foglalkozási beosztása a hétköznapokétól természetszerűleg lényegesen különbözött. Az ünnepnapokra nézve esetenként, rendesen a megelőző napon kiadott napiparancsok tették közzé a szükséges rendelkezéseket.

Arra nézve, hogy a nemes úrfi milyen testi-lelki habitussal érkezett a gárdapalotába, s mit kellett ott elsajátítania, hogy különleges szolgálata ellátására alkalmassá váljék, a napiparancsokon kívül a fent-