A magyar testőrségek névkönyve 1760-1918
A magyar testőrségek névkönyve 1760-1918. - II. A magyar királyi nemesi testőrség névkönyve 1867-1918.
471 hez, 1881 október 29-től tanár a fehértemplom! hadapródiskolában. 1882 december 14-től őrnagy, beosztva a cs. kir. lovastestőrszázadhoz. 1886 november 1-től alezredes és 1887 november 1-én a 9., majd 1889 március 16-án a 7. huszárezredhez helyezve, 1889 május 1-től ezredes és ezredparancsnok. 1894 október 26-án III. oszt. vaskoronarendet kapott. 1894 november 1-től tábornok és a 20. lovasdandár parancsnoka, végül 1898 november 1-ón altábornagy és krakkói hadosztályparancsnok. A magyar királyi nemesi testőrségnél 1899 január 1-től testőrfőhadnagy, honnan 1907 március 23-án lovassági tábornoki címmel nyugállományba vonult. (A család 1762-ben birtokos nemes Vágújhelyen (Nyitra vm.). A család nemessége, előneve és címere igazolva a B. M. által.) 19. nemes BERMANN ADOLF. Született 1840 február 22-én Vinkovce (Horvátország). A wienerneu- stadti katonai akadémiáról 1859 április 14-én, mint H. hadnagy került ki és 1859 május 1-ón beosztatott a 7. határőrgyalogezredhez. Résztvett az ez évi olaszországi hadjáratban. 1864 március 1-én a 67. gyalogezredhez helyezve, 1864 április 24-én I. hadnagy, majd 1864 május 5-én főhadnagy. Innen 1866 május 1-én a 8. határőrgyalogezredhez osztatott be, azonban 1867 március 1-től már ismét a 67. gyalogezredben szolgál. 1872 május 1-től II. százados. A magyar királyi nemesi testőrséghez 1874 január 1-én vétetett fel s itt 1875 november 1-én I. százados lett. Innen 1877 november 1-én a 26-ik, 1880 május 1-én pedig a 79. gyalogezredhez helyeztetett. 1883 január 1-től őrnagy a 70. gyalogezredben, végül 1889 május 1-től alezredes és az 1. zászlóalj parancsnoka. 1893 január 1-től nyugállományba vonult. Meghalt 1895 november 11-én Wien. (A gárdista, az 1862 február 7-én osztrák nemességet nyert B. Adolf 0812—1882) ezredes és Domac Antónia (1816—1897) fia.) 20. BERZEVICZY ÁDÁM (Berzeviczi és Kakaslomniczi). Született 1841 december 16-án Berzevice (Sáros vm.). A fehértemploma hadapródiskolából 1858 augusztus 1-én, mint káplár került a 7. huszárezredhez, hol 1858 november 1-én hadseregbeli hadapród, 1859 április 5-én I. hadnagy és résztvett az ez évi olaszországi háborúban. 1860 november 1-től a 10. huszárezredhez helyezve, 1861 május 5-én főhadnagy. 1864- től cs. kir. kamarás. Harcolt az 1866. évi porosz háborúban. 1867 április 23-án kivezényelve a koronázási ünnepségeken szereplő ideiglenes testőrosztályba. 1870 november 1-től II. kapitány. A magyar királyi nemesi testőrséghez 1873 január 1-én vétetett fel. 1874 január 29-én I. kapitány, 1874 május 23-tól pedig máltai lovag. 1875 július 31-én beosztva az 1. ulá- nusezredhez. 1880 május 1-től őrnagy és a cs. és kir. lovastestőrszázadban parancsnok. 1884 május 1-től alezredes az 1. ulánusezredben és első istállómester. 1887 december 11-től 1-ső ezredes, majd 1893 május 12-től tábornok és lőistállómester, végül 1898 április 21-től altábornagy. 1910-ben lovassági tábornoki címmel vonúlt nyugállományba (Régi nemességmegújítás és régi címermegerősítés 1559 május 30. Nemességmegerősítés mellett újabb címeradományozás 1560 április 10. A gárdista, B. Manó (1808—1869) és Máriássy Bibiana (1811—1870) fia, B. Károly és Hedry Borbála unokája, B. Ignác és Jancsó Mária szépunokája, B. László és Kapy Krisztina dédunokája.)
