A magyar testőrségek névkönyve 1760-1918
A magyar testőrségek névkönyve 1760-1918. - II. A magyar királyi nemesi testőrség névkönyve 1867-1918.
472 21. gróf BETHLEN LÁSZLÓ (Bethleni). Született 1852 február 20-án Bethlen (Sz. Doboka vm.). Eleinte 1872 május 18-tól önkéntes volt a 63. gyalogezredben és onuan 1872 november 1-én beosztva a 3. huszárezredhez, 1873 november 1-én hadapród, 1874 május 1-én hadnagy, 1878 november 1-én főhadnagy, 1887 november 1-én II. kapitány, 1890 május 1-én I. kapitány volt, november 1-től a 13. huszárezredhez helyezve. A magyar királyi nemesi testőrséghez 1891 június 1-én vétetett fel, honnan 1899 május 1-én őrnagyi címmel nyugállományba vonult. Meghalt 1900 szeptember 19-én Budapest. (Magyar grófi rang 1697 március 21. A gárdista, gr. B. Sándor (1823—1884) és br. Bánffy Jozefa (1828—1902) fia, gr. B. Ferenc (1800—1875) és gr. Bethlen Karolina (1803—1891) unokája, gr. B. Ferenc (1762—1812) cs. kir. kamarás és br. Bánffy Zsuzsanna szépunokája.) 22. BINDER FERENC (Lanzgardi). Született 1829 július 21-én Szászorbó (Szeben vm.). A 3. könnyű lovasezrednél 1847 augusztus 6-tól önköltséges közlegény, 1848 szeptember 6-tól hadapród, 1849 december 2-től alhadnagy, 1854 február 22-től főhadnagy, végül 1861 március 27-től II. kapitány: volt. Innen a 8. ulánusezred- hez helyezve, 1866 július 1-én I. kapitány és résztvett az ez évi porosz háborúban, melyben hadiékítményes katonai érdemkeresztet kapott. A magyar királyi nemesi testőrséghez 1869 október 1-én vétetett fel, hol 1880 december 1-én testőralőrmester. 1890 január 5-én III. oszt. vaskorona- rendet kapott. 1890 november 1-én őrnagy és testőrőrmester. 1891 november 1-én a Ferenc József-rend lg. keresztjével vonúlt nyugállományba. (Osztrák nemességet előnévvel, a gárdista kapott 1878 október 31 én. Arcképe, özv. Vidovics Rókusné szül. Semsey Luiza úrnő, Budapest, birtokában.) 23. gróf BISSIN GEN-NIPPENBURG NÁNDOR. Született 1856 március 21-én Wien. Katonai pályáját mint önkéntes kezdte 1873 október 1-én az 1. huszárezredben. Majd innen 1874 október 1-én a 9. huszárezredbe helyezve, 1875 december 16-án c. káplár, 1876 november 1-én hadapród, 1877 augusztus 10-én pedig hadapródőrmester lett. 1877 november 1-én hadnagy, 1882 november 1-én főhadnagy, 1883 május 9-én cs. kir. kamarás, 1889 november 1-én II. kapitány, majd 1892 május 1-től beosztva a 9. huszárezredhez, 1893 május' 1-én I. kapitány. 1899 október 29-én katonai érdemkeresztet kapott. 1899 november 1-től őrnagy, 1903 május 1-től alezredes, 1906 május 1-től pedig a 8. huszárezredhez helyezve, 1906 június 9-től ezredparancsnok. 1906 november 1-én ezredes és 1910 szeptember 7-én kitüntetve a III. oszt: vaskoronarenddel, 1911 március 17-től lótenyésztési felügyelő volt. Mint 1911 november 1-én kinevezett tábornok, 1913 november 29-től a 19. honvéd lovasdandár parancsnoka. 1915 január 1-től altábornagy és 1915 február 25-én hadiékítményes Lipót-rend lg. keresztet, 1916 február 17-én pedig hadiékítményes II. oszt. vaskoronarendet kapott. 1916 november 1-től nyugállományba vonult, honnan 1917 január 18-án a magyar királyi nemesi testőrséghez került, mint testőrfőhadnagy. 1918 június 22-től cím és jelleges lovassági tábornok lett.
