A magyar testőrségek névkönyve 1760-1918

A magyar testőrségek névkönyve 1760-1918. - I. A magyar nemes testőrség állománya 1760-1850. - B) A gárda összes felvett tagjainak névjegyzéke

Született 1793 Kőszeg (Vas vm.). A polgári életből, hol mérnök volt, került a testőrséghez 1813 április 1-én Sopron vármegye ajánlatára. A gárdától 1818 március 31-én alhadnagyi rangban a 48. (Radivojevich) gyalogezredhez helyeztetett és 1822-ben főhadnagy lett. Innen átlépett a 13. (Wimpffen) gyalogezredbe, hol 1823-ban ugyancsak főhadnagy, 1831-ben II. százados, 1833—46 pedig I. százados volt.

(Címeresnemeslevél 1776 augusztus 23.)

549. KAPU VARY GÁBOR (Mindszenthi).

Született 1756 március 22 Cecén (Fejér vm.). A polgári életből került a testőrséghez Fejér vármegye ajánlatára, hol 1779 március 28-tól 1783 január 23-ig szolgált, mikoris leköszönt. Ez idő alatt 1779-ben és 1780-ban futárszolgálatot teljesített; 1780-ban még beosztva a pozsonyi testőrkülönítménybe, végül 1782-ben futár Nápolyba. 1790-ben alhadnagy a fejérvármegyei koronaőrző bandériumban, majd 1798-ban kapitány a fejér- vármegyei nemesi felkelő seregben. Meghalt 1817.

(Üj adománylevél 1656 május 9. A gárdista, az 1754/55-ben Fejér vm. igazolt K. József (tl817) és Sixty Franciska (tlS02) fia.)

550. gróf KARAICZAY ANDRÁS (Valjeszakai).

Született 1738 november 30 Kostajnica (Zágráb vm.). A hétéves háború (1756—63) alatt 1758-ban mint hadapród lépett az 1. bánáti (utóbb 10.) határőrgyalogezredbe, hol rövidesen zászlós lett. A testőrségnél 1763 augusztus 24-től 1766 december 11-ig szolgált Horvátországból, hová Esterházy testőrkapitány szép termete miatt, Lacy tábornagy ajánlatára, némi akadályokkal ugyan, de felvétette. Ugyanis mint határőrvidéki a szabályzat értelmében nem lett volna felvehető. Ez idő alatt 1764-ben beosztva a pozsonyi országgyűlés tartamára kirendelt testőrkülönítménybe. A gárdától főhadnagyi rangban az 1. (Albert hg.) karabé- lyos lovasezredhez került, 1779-ben pedig kapitány a Hessen-Darm- stadt lovasezredben. Résztvett az 1778/79-iki hadjáratban s ez idő alatt lett őrnagy. A török háborúban 1787-ben már alezredes s az ekkor szerzett érdemeiért 1789 december 21-én megkapta a Mária Terézia-rend lg. keresztjét1 és ezredessé lépett elő. A martinestjei ütközetben tanúsított vitézségéért 1790 december 19-én Mária Terézia-rend parancsnokikeresztet kapott.1 1789-ben tábornok lett. Az 1795 október 1-i trebbiai ütközet után újabb érdemeiért római szt. birodalmi gróf lett. Ez időben nyugállományba vonult, azonban 1799-ben újból alkalmazva, 1800-ban altábornagy. 1789-től a 7. ulánusezred tulajdonosa, 1802-től pedig a 4. dragonyos lovasezred 2-ik tulajdonosa lett s maradt haláláig. Egy, még 1800-ban szerzett sérülés következtében halt el 1808 március 22-én Wienerneustadtban.

(Címeresnemeslevél 1763 augusztus 2., magyar bárói rang 1779 október 29., római szt. birodalmi grófi rang és előnév 1798 október 1. Valamennyit a gárdista, ki az 1775-ben német-római bir. bárói rangot nyert K. Péter fia, szerezte.)

548. KANTZ JANOS.

1 Dr. J. Hirtenfeld: Der Militär M. Theresien Orden 267., 293., 1733., 1734.