A magyar testőrségek névkönyve 1760-1918

A magyar testőrségek névkönyve 1760-1918. - I. A magyar nemes testőrség állománya 1760-1850. - B) A gárda összes felvett tagjainak névjegyzéke

116 dódy köpenyét a gyanútlan Véghelyi fejére dobva, őt buzogányával fejbe­vágta. Az elesett, de még talpraállni képes Véghelyi ekkor Csemezre támadt, mire a nagyerejű Ordódy rávetette magát, a mellékszobába von­szolta s ott Végbelyi falról leakasztott kardjával a kapitányra sújtott, Csemez pedig a tűzkaparóvassal verte be a fejét. Az áldozat aranyóráját Ordódy, 12 aranyat tartalmazó erszényét Csemez vette magához. Ezenkívül egy vasdobozból 340 dukátot, gyémántos gyűrűket, továbbá az ezüst edénye­ket, valamint többrendbeli ruhát is összeszedve, Csemez szobájába vonul­tak. Az állati kegyetlenséggel meggyilkolt Végbelyi testét 17 seb borí­totta. Koponyája betörve, bal kezének kisujja levágva, jobb karja á könyöktől hónaljáig felhasítva, fogai kiverve, torka és szíve átszúrva. Eleinte az áldozat angol nyelvtanára került gyanúba, kit le is tartóztat­tak. Azonban a testőrök testületileg felkeresték a palotaparancsnokot, kitől a legszigorúbb vizsgálat elrendelését kérték és közreműködésüket is felajánlották a tettes leleplezésére. Tényleg ők hívták fel a vizsgálattal megbízott Szarvassy testőralhadnagy figyelmét Csemezre, kinél egy duká- tokkal tömött erszényt találtak. Az utóbb kiderült gaztett annyira fel­háborította az elkeseredett gárdistákat, hogy mikor Csemez már letartóz­tatva a gárdapalota folyosóján végighaladt, kicsibe múlt, hogy meg nem rohanták és össze nem vagdalták. Szarvassy csak karhatalommal és fenyegetésekkel tudta megakadályozni, hogy a bűnös azonnal el vegye méltó büntetését. Sándor fhg. nádor, külön felutazott Wienbe, az ural­kodótól a magukról megfeledkezett testőrök példás megbüntetését kérni. A szigorú megtorlás nem is maradt el s az előzőleg rangjuktól és nemes­ségüktől1 megfosztott gárdistákat kötél általi halálra ítélték. Az 1795 március 5-én Wienben végrehajtott kivégzéskor Csemez, ha nem is gyá­ván, de lelkileg és testileg teljesen megtörve szenvedte el rémes tette következményeit.2 (Címeresnemeslevél 1628 május 13. A gárdista, Cs. Ferenc (fl770) és Torma Franciska fia, Cs. Ferenc és Ujlaky Katalin unokája, Cs. István ezépunokája. Nemességi adatok Orsz.. Ltár: Nagyszombati táblai perek.) 209. CSEMNICZKY SÁNDOR. • Született 1774 Perkupa (Abaúj vm.). Vármegyei írnok volt. A test­őrségnél 1793 április 1-től 1798 március 31-ig szolgált Torna vármegye ajánlatára. A gárdától alhadnagyi rangban került a 36. (Fürstenberg) gyalogezredhez, mely alkalommal 150 forint felszerelési átalányt kapott. Innen áthelyezve a 2. (Ferenc fhg.) vértes lovasezredhez, 1799-ben főhadnagy, 1808-ban II. kapitány, 1809-hen I. kapitány. 1810 március 1-től nyugállományba vonult. Meghalt 1830 október 20-án Tokaj (Zemplén vm.). (A család nemessége 1754/55-ben igazolva, Abaúj vm.) CSENGERI-KÉPIRÓ SÁMUEL 1. 571. KÉPIRÓ-CSENGERI SÁMUEL alatt. 1 Ezt csak a katonai büntetőtörvénykönyv mondhatta ki, mert a magyar közjog szerint lebetetlonsés« 2 Kováts Ernő szerint: «Ha'ározatba ment. hogy a magyar gárdába soha többé Csemez s Ordódy nevezetűt fel nem vesznek testőrnek.»

Next

/
Thumbnails
Contents