Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1947)
Életrajzok
ROSTA LÁSZLÓ h. tanácsnok, a törvényhatósági elnöki hivatal vezetője Miskolcon, 1903. januárban született. Középiskoláit is ott végezte. Érettségi után Kereskedelmi Akadémiát végzett, majd jogot. Válaszúton mégis visszakanyarodott a kereskedelemhez és előbb két gépgyárban volt tisztviselő, majd önállósította magát az autó és mezőgazdasági szakmában. 1942-ben munkaszolgálatra hívták be, a 107/13. büntető szakaszába osztották és kivitték Ukrajnába, ahonnan 1943 november 20-án szerelt le. 1945 január 23-án került a Budapesti Nemzeti Bizottság titkárságához, ugyanez év április 1-ei hatállyal a BNB beosztása megtartása mellett a főváros státusába került, mint I. o. főjegyző és megbízást kapott a polgár- mesteri hivatal vezetésére. Az alóli felmentése után május 18-án a Törvényhatósági Elnöki Hivatal vezetésére osztották be, melyet azóta is ellát. 1945 szeptember 4-én az akkor megalakult Országos Nemzeti Bizottság ügyvezető titkárának választották meg. 1946 január 1-én tanácsnoknak helyettesítették be. DR FARKASS-JABLÁNCZY FERENC miniszteri osztályfőnök, a székesfővárosi számszék igazgatója 1892. évben Újpesten született, középiskolai és egyetemi tanulmányait Budapesten végezte- A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem államtudományi doktora. Közszolgálatát 1912. évben kezdte meg a pénzügyminisztériumban, ahol különböző beosztásokban és ügykörökben teljesített szolgálatot. Pénzügyi szolgálatában főleg az állami és önkormányzati általános közigazgatási, költségvetési és közszolgálati alkalmazotti ügyekkel, valamint az ezekkel kapcsolatos jogszabályalkotási kérdésekkel foglalkozott. Mint pénzügyminisztériumi főosztályvezető miniszteri osztályfőnöki állást töltött be 1942. év végéig, mikor is mint az önkormányzati közigazgatási és költségvetési ügyek szakértőjét a székesfővárosi számszék igazgatói állásra nevezték ki, amely állást azóta megszakítás nélkül betölt. DR SZOKOLAY LEÓ árvaszéki elnök 1887 augusztus 21-én született Csantavér községben, Bácsbodrog megyében. Gimnáziumi tanulmányait Szabadkán végezte s a budapesti Pázmány egyetemen szerzett jogi doktorátust. Rövid ügyvédjelölti működés után 1910 február havában került a székesfőváros szolgálatába s néhány heti segédhivatali munka után az árvaszékhez osztották be. 1912-ben segédfogalmazóvá 1915-ben fogalmazóvá választották. 1916-ban az árvaszék gyermekvédelmi osztályának helyettes vezetője lett. A háború alatt előadója volt a fővárosi Népjóléti Kpzpont gyermekvédelmi és hadiárvaügyi bizottságának, valamint az Orsz. Hadigondozó Hivatal hadiárvaügyi osztályának. 1912 januárjában lett árvaszéki jegyző és 1920 októberében választották meg ülnökké. Ugyanekkor átvette a gyermekvédelmi osztály vezetését, ezt a munkakört 16 évig töltötte be. 1936-ban a polgármester elnökhelyettessé nevezte ki és 1939 júniusában a törvényhatósági bizottság az árvaszék elnöki székébe emelte. Tanulmányúton volt Ausztriában, Németországban, Svájcban és Angliában és a genfi, valamint a párizsi nemzetközi gyermekvédelmi kongresszusokon az árvaszék képviseletében résztvett. 37 évet meghaladó közszolgálata alatt számos gyámügyi és gyermek- védelmi cikket irt a jogi és szociálpolitikai szaklapokba és ebből a tárgykörből több önálló munkája is megjelent. Nagyobb tanulmányt írt a közigazgatási tisztviselők gyakorlati képzéséről. »Jogi alapismeretek a szociális munkában« cimű könyve hasznos kézikönyvként szerepel a gyakorlati közigazgatási tisztviselők között, valamint védőnőképzőkön. 1940 június havában a Pázmány Péter Tudományegyetem a »Gyámság és gondnokság« című tárgykörből magántanárrá habilitálta. DR BEÉR JÁNOS tiszti főügyész Született 1905. február 17-én, tanulmányait Budapesten végezte. 1931 óta gyakorló ügyvéd, 1945-ben választják meg Budapest székesfőváros tiszti főügyészévé. 1945. évben történt megalakulása óta titkára a miniszterelnökség mellett szervezett jogi reformbizottságnak, előadó a Pázmány Péter Tudományegyetem jogi fakultásának munkás tanfolyamán, a Külügyi Intézetben.* Az Ügyvédi Vizsgáló Bizottság és a Hites Revizorok Vizsgabizottságának tagja, stb., stb. Élénk résztvesz a tudományos és jogi közéletben, munkatársa több szaklapnak, szerzője több jogi és köz- igazgatási szakmunkának. Különösen a szellemi javak'jogvédelme terén fejtett ki jogirodalmi munkásságot. 1945 óta úttörő munkát végez a közigazgatás és a közigazgatási oktatás fejlesztése és átszervezése körében. A Magyar Kommunista Párt nagybudapesti pártbizottságának és a budapesti törvényhatósági frakciónak vezetőségének tagja, vezetője a városházi pártszervezetnek. 69
