Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1947)

Budapest székesfőváros üzemei és intézményei

Vezető : Szimmeiszter Pál tisztviselő. Nyomtatványraktár. (Városháza 492.) Vezető : Papp Ernő tisztviselő. Szedőosztály. (Városháza 483 és 185—614) Vezető : Kurcsics Ernő főtisztviselő. Könyvnyomdái gépterem. (Városháza 482.) Vezető: Diietomszky Ferenc tisztviselő. Értékjegy- nyomó-osztály. (Varosháza 488.) Vezető : Büky István tisztviselő. Kőnyomda és fotólaboratórium. (Városhaza 494.) Vezető : Bartha Pál főtisztviselő. Könyvkötészet és nyomtatványexpedíció. (Városháza 491.) Vezető: Szabó István főtisztviselő. Irógépjavító-, karbantartó- és házi mechanikai műhely. (Városháza 496.) Asztalosmühely, villanyszerelők. Gondnoki teendők. (Városháza .£94.) Vezető : Huszják István gondnok, irodafótiszt. — Üzemi bizottság. (Városháza 484.) Elnök : Schumi Antal, alelnök: (Városháza 491.) Geller Kornélia kezelőtiszt.

HORDÓ JELZŐ HIVATAL

IX., KÖNYVES KÁLMÁN-KÖK ÚT 13. — TÁVBESZÉLŐ! 137—715

Budapest székesfőváros az 1907. évi V. te., valamint a szfőv. törvényhatósági bizottság közgyűlésének 103/1909. kgy. számú határozata alapján Hordójelző Hivatalt tart fenn. Az idézett törvénycikk értelmében ugyanis bort, sört, valamint egyéb szeszesitalokat tartalmazó hordók csak akkor hozhatók forgalomba, ha azokon úgy az űrtartalom, mint az üres hordók súlya törvényes mértékegységben rányomás, illetve rásütés által meg van jelölve. E feladatot ellátó hordójelző hivatalok felállításáról a belügyminiszter jóváhagyása mellett, a törvényhatóságok kötelesek gondoskodni. A hordók űrtartalmát és súlyát vagy a hivatal, vagy a jelzést kérő fél telepén hordójelző altisztek állapítják meg, kik hordójelzői szakvizsgát kötelesek tenni. Ugyanezen szakvizsga kötelező a hivatal vezetőjére és annak helyettesére is. Az 1911. évi »Szabályutasítás« szerint a hivatal személyzete egy hivatalvezető kezelőfőtiszt, egy kezelőtiszt, egy ideiglenes hivatalnok, több hordójelző altiszt, egy raktárnok altiszt, több szolga (ők segédkeznek a hordójelző altiszteknek), egy hivatalszolga és egy házinapszámos lenne ; jelenleg azonban egy hivatal- vezető irodafőtiszt, ennek helyettese, három hordójelző altiszt és 5 altiszt teljesít szolgálatot. A főváros a hivatal jelenlegi épületét 1926. évben építette a IX., Könyves Kálmán-körút 13. sz. alatt. Műszaki felszerelés tekintetében az ország legmodernebb és legnagyobb hordójelző hivátala. Az épületet, valamint a műszaki berendezést az ostrom után a főváros azonnal oly mértékben rendbehozatta, hogy az intézmény működését 1945 júniusában már megkezdhette. A hordójelzési díjakat az említett törvénycikk alapján a magyar kereskedelemügyi miniszter állapítja meg.

Hordó jelzési dijak

Közönséges hordók után :

50 literig darabonkint ........................................................ 1*60 Ft

50—150 literig darabonkint .................................................... 2-80 «

150 literen felül 10 1-kint ..........................................»

........... 0-24 «

Sörös hordók után :

12-5, 25 vagy 50 1-es hordóért darabonkint........................ 1-60 «

10

0 1-es hordóért darabonkint.................................................. 2-80 «

200 « « .................................................. 4— «

300 « « « ....................................,........... 5-60 «

A Hordójelző Hivatal vezetője : Járfás László irodafőtiszt.

KÖZSÉGI KENYÉRGYÁR.

KÖZPONTI TELEP: X., SZÁZADOS-ŰT 16. BUDAI FIÓKTELEPI III.. VÖRÖSVÁRI-ÚT 105.

TÁVBESZÉLŐ t

A Községi Kenyérgyár célja egyrészt, hogy állandóan árszabályozó hatást gyakoroljon a főváros piacán a kenyérárak alakulására, másrészt, hogy rrfintaképül és buzdításul szolgáljon a magánvállakozásnak arra, hogy kenyérkészítő műhelyeit és kenyérgyárait a közegészség és köz- tisztaság korszerű követelményeinek megfelelően rendezze be. A központi gyártelepen két sütőüzem van. A főépület középrészén vannak az irodai helyiségek, a sütőmunkások fürdőhelyiségei és öltözőterme. Az irodák mögött emelkedik a háromemeletes sütőépület, melynek földszinti tésztatermében készül a kenyértészta. Az egész tésztakészítő művelet alatt a tésztának a munkás testével való bármilyen érintkezés szükségtelen, mert a munkát gépek végzik. A tésztateremtől jobbra és balra nyílik a két sütőüzem, melynek mindegyike szintén 36 méter hosszú és 7 méter széles. Mindegyik terembe nyílik 12 darab gőzsütőkemence. A kemencék fűtése beforrasztott csövekbe zárt túlhevített gőzzel történik. Egy-egy kettős kemencében egy óra alatt egyszerre több rqint 100 drab 2 kg-os kenyér süthető. A sütőkemencékhez a tésztát és a kemencéktől a kisült kenyeret kereken járó állványokon szállítják. A felsorolt termek és helyiségek falai fayence-burkolattal vannak ellátva, a padozatok betonnal vannak burkolva. A kenyérgyártó terem fölött az első

Budapesti Hivatali Útmutató — 26

401