Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1947)
Budapest székesfőváros üzemei és intézményei
emeleten van a tésztagyár, melynek berendezése hasonlóan modern gépekből áll, mint a kenyérgyáré, mégis azzal a különbséggel, hogy a tésztát kemencék helyett szárítószekrényben ventillátorok segélyével szárítják. A tészta kizárólag a legfinomabb búzalisztből és tojásból készül mindenféle festőanyag hozzáadása nélkül. A tészta metélt, kocka- és csőtészta (macaroni)’ valamint tarhonya formájában készül. A tésztagyár fölött a II. és III. emeleten vannak a lisztraktár termei, ahová villamoselevátor szállítja fel a lisztet. Ugyanitt van négy lisztszitáló- és négy lisztkeverőgép, ezekből a megszitált és megkevert liszt a második emeleten levő négy liszt- tartányba hull alá, melyekből a liszt elsőemeleti automatikus mérlegekbe továbbítható, ahol az egyes dagasztáshoz szükséges lisztadagok pontosan megméretvén, a földszinten álló tésztacsészékbe hullanak. A lisztnek ez az útja a III. emeleti beöntőgaratról a földszinti tésztacsészéig egyenes vonalban és teljesen elzárt úton, a természetes esés törvényé szerint halad, úgyhogy mindenféle emelő- és továbbítószerkezetek, amely sarkaikkal és szögleteikkel a lisztmoly képződésére alkalmasak, teljesen ki vannak küszöbölve. A főépülethez egy fedett folyóson át csatlakozik a kenyérraktár, ide jut kerekes állványokon a kemencéből a kisült, kész kenyér. A kenyeret innen kosarakban szállítják a város minden részében levő árusítóhelyekre. 1946 augusztusában egy új sütőüzem felépítése kezdődött el, mely 1947 augusztusában be is fejeződik. Ezen új üzemben naponta 24 tonna kenyeret tudunk gyártani. Az üzem az ország legkorszerűbb és leghygenikusabb üzeme, tágas sütőtérrel, világos dagasztóhelyiséggel, modern gépekkel felszerelve. A baloldali melléképületben van a burgonyfőzőhelyiség a burgonyamosógéppel, két burgonyafőzővei és egy gőzkazánnal. A burgonyafőzőhelyiség folytatása a burgonyahámozóterem két burgonyazúzógéppel. A burgonyafeldolgozóhelyiség alatt van a burgonyapince. Végül a főépület mögötti udvaron épült a kocsiszín és az autógarázs. A kenyérgyár udvarára vasúti iparvágány vezet, amelynek segítségével a liszt-, szén-, burgonya- és egyéb szükségletek közvetlenül vasúti kocsikban szállíthatók a gyártelepre. Az óbudai fióktelepet a székesfőváros 5—8 évi időtartamra bérelte ki a budai rész lakosságának részbeni kenyérellátása céljából. Itt 10 darab részben korszerű sütőkemencével, földszintes helyiségekben történik a kenyér- és zsemlyegyártás, egyebekben hasonló módon, mint a központi telepen. A Községi Kenyérgyár központi telepe 1909. évi augusztusban indult meg, a budai fióküzem 1945 augusztus 21-én. Fennállásuk óta különösen a rendkívüli időkben igen nagy szolgálatot tettek a főváros fogyasztóközönségének, amikor a hatósági kenyér- ellátásnál a legnagyobb és legbiztosabb támaszai voltak a hatóságnak és a főváros lakosságának egyaránt. 1946. évi termelés : 14,943.078 kg. kenyér és sütemény és 298.055 kg szárított tésztaáru. A gyártott kenyeret és tésztát a vásárcsarnokokban levő saját elárusítóhelyeken, továbbá a Községi Élelmiszerüzem és Községi Lóhúsüzem elárusító helyein, valamint Szövetkezetek és egyéb elosztóhelyek útján hozzák forgalomba. Igazgató: Berecz Béla, aligazgatók: Sonkodi Béla és •Juhász Ferenc. Főtisztviselők : Andorfi József, Szőnyi Sándor, Zacsek Imre, Elekes Itsván. — Üzemi bizottság: Rendes tagok: Bellák István elnök, Bereczky Ferenc alelnök, Bartha Dénes, Borók Lajos, Erdélyi Lajosné, Kovács Gáborné, Zacsek Imre, Póttagok: Németh Béla, Niesl Péter, Pálfi Lőrinc, Rétháti Ödön,Szelényi Ferenc, Urbán László, Zaleczky János. — Üzemiválaszt- mány: Szemes József elnök, Mayer Béla alelnök, Kovács Imre, Vörös Gyula, Virágh Sándor, és Csengődi Ernő. KÖZSÉGI LÓHÚSÜZEM. IX., GUBACSI-ÜT 6 ___TÁVBESZÉLŐ: 13S—946, 137—192 Az üzem 1905. évben létesült egyrészt abból a célból, hogy a főváros szegényebb lakosságá olcsó, ízletes, tápláló hússal és kolbászfélékkel lássák el, másrészt azért, hogy ez a kitűnő táplálék a fogyasztóközönség félrevezetésével magasabb áron — marha vagy egyéb húskészítményként — forgalomba ne kerülhessen. Az üzem létesítését elrendelő közgyűlési határozat azt is kimondja, hogy a lóhús és a lóhúsból készített hentesáruk önköltségi áron árusítandók ; ezek szerint a Községi Lóhúsüzem szociális üzemnek tekintendő, melyből a főváros háztartása jövedelemre igényt nem tart. Az üzemnek a közegészség és tisztaság követelményeinek mindenben megfelelő, modernül berendezett és felszerelt önálló vágóhídja, korszerű húsipari gépekkel ellátott kolbászgyára és hűtő- berendezései vannak, ezt kiegészítik az irodai épületek, a gépház, a szükséges istálló- és raktár- helyiségek. A vágólovak beszerzése megbízott kereskedők útján történik az ország egész területéről. A magánosok által vételre felkínált lovak átvétele a tulajdonjog megfelelő igazolása mellett az üzem telepén a nap minden szakában.történik. A levágott lovak évi átlaga 6000 darab. A teljesítő képességnek csúcspontját 1941. évben érte el az üzem 21.000 darab ló feldolgozásával. A fel- szabadulás után átmenetileg szünetelő lófelhozatal a forint bevezetése után ismét megindult. 1946. év augusztus hó 1-től 1947. évi április hó 1-ig 3265 darabot tett ki a levágott lovak száma. Az üzem udvarára vasúti iparvágány vezet, melynek segítségével a vágólovak, takarmány stb. közvetlenül vasúti kocsikban szállítható a gyártelepre. A beérkezett lovak egészségi állapotát, levágás után azok húsát és az előállított készítményeket forgalombahozatal előtt beosztott hatósági állatorvosok vizsgálják felül. A kitermelt hús egyrésze tőkehúsként, másik része pedig virsli, szafaládé, párisi, nyáriszalámi, vöröskolbász és hürka formájában kerül forgalomba. A kolbász402
