Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1947)

Budapest székesfőváros üzemei és intézményei

tartozik a városligeti és népligeti mutatványos telep parcelláinak bérbeadása. A bérleti ügyekben a kérvényeket a polgármesterhez kell címezni és a Központi városházán a fszt 6. számú iktatóba beadni. Ugyancsak a kertészet ügykörébe tartozik a parkok területén létesülő trafikok és egyéb áruihóbódék helyfoglalási engedélye is. A döntéseket a Közmunkák Tanácsának meghallgatásával i hozzák meg. A kérelmet a polgármesterhez címezve kell beadni. Igazgatóság: IV., Szervita-tér 4.

III. 1. Távbeszélő : 382—162 és 188—231. Vezető : Jancsó Vilmos aligazgató, helyettese : Jécsai László fointéző, Kertépítési ügyek, tervkészítések, műszaki ügyek stb.: Csorna Antal főintéző,

Taba Vilmos intéző, Jeges Ernő műszaki főtiszt. Növénytermelési és kísérleti ügyek: dr Boros Adámné intéző. Gazdasági ügyek : Kordos Gusztáv irodafőtiszt, Jelfy Margit kezelőtiszt, Horváth Erzsébet kezelőtiszt, Laczkó Aurélia kezelőtiszt, Mógor Magdolna kezelőtiszt. Személyzeti és mutatványos ügyek : Veres Gyula gazdasági tiszt. Kertészeti segédhivatal, iktató és irattár : Mazányi Hildegárd kezelőtiszt, Horváth Mária kezelőtiszt. Csoportok vezetői: Balpart északi csoport : V., Honvéd-utca 13. Távbeszélő : 128—953. Hegyi Pál csoportvezető. Balpart déli csoport : VIII., Köztársaság-tér. Távbeszélő : 139—149. Zentai József csoportvezető. Balparti fasorok : XIII., Mohács-utca 23. Távbeszélő : 201—819. Szabó Zsigmond kertészeti intéző. Vágány- : utcai telep : XIII., Vágány-utca 10. Távbeszélő : 200—419. Görgényi László kertészeti főfelügyelő. Városliget: XIV., Városliget. Távbeszélő : 426—991. Dénes Kamilló főintéző. Népliget: X., Simor-u. folyt. Baraczka István főintéző. Jobbpart északi csoport: XII., Városmajor-u. 61. Távbeszélő : 257—077. Csákvári János gyakornok. Jobbpart dei : XI., Budafoki-út 48. Távbeszélő: 160—474. Halász Jenő főintéző, ill. keiületi sétányok és faiskola: III., Folyondár-u. 17. Marton Miklós intéző. Jobbparti fasorok: XII,. Szilágyi Erzsébet fasor 6. Kerekes Antal főintéző. Központi üzemi bizottság : Bogó József elnök, Baranyai Imre munkásügyi előadó, k. ü. b. titkár,

Földi Béla alelnök, Szűcs József és Bödör István k. ü. b. tagok.

BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS KÖZPONTI JAVÍTÓMŰHELYE

IX., SOROKSÁRI-ŰT 68. — TÁVBESZÉLŐ s 136—179, 136—197.

A főváros univerzális üzeme. Az ostrom alatt elpusztult telepét és gépi berendezését hősies munkával újjáépítette és a főváros egyik legnélkülözhetetlenebb üzemévé fejlődött. Az üzem keretén belül 4 osztály működik. 1. Faipari osztály, amely a Községi Temetkezési Intézet koporsó- és kegyszerszükségletét látja el. Évi kapacitása 10.000 darab koporsó. Ezenkívül a főváros fürdőinek és üdülőinek épület- és berendezési asztalosmunkálatait végzi. 2. Fémipari osztály. A fővárosi kórházak berendezésének javítását és a fővárosi épületek installációs munkáit végzi. Teherautóival a főváros iskoláinak és intézményeinek tüzelőszerrel való ellátását és fuvarszükségletét biztosítja. 3. Gumijavító műhely. A főváros és az üzemek részére végzi a szükséges autógumi javításokat és a kórházak gumianyagának javítását. 4. Gépkocsijavító és service osztály. A főváros és intézményei részére végez nagyjavításokat és a főváros gépkocsiparkjának állandó javítását, kezelését és rendbentartását látja el. Ez évben üzembe helyezi fűrészgépét. Ezáltal lehetővé teszi a főváros olcsó fűrészáruval való ellátását. Igazgató-mérnök: Vadász Kálmán, aligazgató mérnök : Radányi Géza, helyettes üzemvezető : Miklós József, kereskedelmi osztály- vezető : Gálos Sándor. Üzemi bizottság: elnök: Bartha József, alelnök: Tabajdi László, tagok: Zább György, Budai András, Bak István, Szakács János, Szedlák Gyula.

BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS KÖZSÉGI ÉLELMISZERÁRUSÍTÓ ÜZEME

IX., SOTOiSÁRI-Űr 53 — TÁVSEIZÉLŐSZÁMOK: KÖZPONT 136—160, VEZÉRIGAZGATÓ 136— 099, HELYETTES VEZÉRIGAZGATÓ ! 136—345, ÜZEMIGAZGATÓK s 135—346, ADMINISZTRÁCIÓS IGAZGATÓ: 135—247.

Az 1910. és 1911. években az élelmiszerek, de különösen a húsárak drágaságának enyhítése érdekében a főváros akkori vezetősége, olyan intézkedések létrehozását szorgalmazta, amelyek a kialakult drágulási folyamat gazdaságpolitikai okainak legalább részben való megszüntetésére és a lakosság gondjainak enyhítésére alkalmasnak látszottak. A közélelmezési ügyosztály 1911. évi október hó 20-án javaslatot terjesztett a törvényhatósági bizottság közgyűlése elé, hogy a főváros első kézből, tehát a lehető legolcsóbb áron vásároljon, illetve állítson elő olyan fontosabb élelmi cikkeket, melyeket a fogyasztók széles rétegei nap-nap mellett vásárolnak és ezeket az élelmicikkeket saját közegei útján csupán a kezelési és egyéb üzleti költségek betudásával számított árban közvetlenül a fogyasztóközönség részére saját maga árusítsa. A törvényhatóság közgyűlése a javaslat alapján 1911. évi november hó 21-én az élelmicikkek községi árusítását elhatározta. Ezt a közgyűlési határozatot a belügyminiszter 1912. évi 12.837. számú leirattal hagyta jóvá. A Községi Élelmiszerárusító Üzem működését 1911. évi december hó 2-án kezdte meg és hivatásának megfelelően a különféle húsárukat, mint a marha-, borjú-, sertés-, juh- és vadhúst, továbbá minőségi kolbászáru-készítményeit 14 üzlete útján közvetlenül a fogyasztóközönség részére árusította. Budapest lakossága rövid idő alatt megszerette az üzem ízletes készítményeit.

384