Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1947)
Budapest székesfőváros üzemei és intézményei
Csakhamar szükségessé vált az üzem üzletkörének tojás, baromfi,, tejtermék és különféle terményáruk beszerzésével és forgalombahozatalával való bővítése. Az 1913. évben a kórházi élelmezés gazdaságosabbá tétele és a vállalkozói rendszer káros kinövéseinek megszüntetése érdekében a székesfőváros tanácsa, közgyűlési hozzájárulás mellett a fővárosi közkórházak és egyéb intézmények rendszeres élelmiszerellátásával az üzemet bízta meg. Az 1914—18-as világháborút követő nehéz gazdasági helyzetben,. amikor az élelmiszerek termelésében és elosztásában nagyobb nehézségek mutatkoztak, az üzem hivatásának megfelelően a fogyasztók széles rétegeit látta el mérsékelt áron nélkülözhetetlen élelmicikkekkel és ha korlátozott mértékben is, de átsegítette a főváros lakosságát az élelmiszerbeszerzési nehézségeken. Az 1925. és az azt követő években létesült jótékonysági intézményeknek, mint az étkeztetési és gyermeknyaraltatási, anya- és csecsemővédelmi intézeteknek élelmiszerellátásával szintén az üzemet bízták meg. Az üzem hírneve ezután fokozatosan emelkedett. Ennek tulajdonítható, hogy a vallás- és közoktatásügyi minisztérium megbízásából — a magánvállalkozások teljes kizárása mellett — a Pázmány Péter Tudományegyetem klinikáinak élelmezését 1928. évtő! kezdve kizárólag az üzem intézte. Az 1929. évi június hó 1-én a közélelmezési ügyosztály kezdeményezésére megszüntették a hatósági zöldségárusító ügykörét és azt teljesen az üzembe olvasztották be ; így a Községi Élelmiszerárusító Üzem tevékenységét ezen időponttól kezdve burgonya-, zöldség- és gyümölcsárusításra is kiterjesztették. Az általános világgazdasági hélyzet romlásával az élelmicikkek értékesítése egyre nagyobb nehézséget okozott, 1931. évben több országgal szerződésnélküli állapot következett be. A bajok orvoslására az üzem is úgynevezett intervenciós sertésvásárlásokat bonyolított le, a felvásárolt sertéseket feldolgoztatta és azok zsiradékát exportálta. Az 1932. évben állami megbízás alapján a Községi Élelmiszerárusító Üzem bonyolította le az Olaszországba irányuló marhahús kivitelt is. A fővárosi üzemek megszüntetése, beolvasztása, üzletkörének korlátozása tárgyában kiadott 79.484/1934. belügyminiszteri leirat végrehajtása során kiadott polgármesteri rendelet értelmében a fővárosi közkórházak, közintézmények romlandó élelmiszereit az addigi gyakorlatnak megfelelően továbbra is az üzem szállította, míg a nem romlandó élelmiszereket a főváros ezután nyilvános versenytárgyalás útján szerezte be. 1937. év folyamán az üzem az eddigi mértéken felül is bekapcsolódik az exportba. Főleg Németországba, Angliába és Olaszországba nagyobb mennyiségű zsírt exportál. Emellett azonban a baromfi és a baromfitermékek exportját is nagyobb mértékben felkarolja. Körülbelül ebben az időpontban kezdődik az üzem modernizálása. Űj húsipari gépeket szerez be, modern zsiradékfeldolgozó és olvasztó üzemet állít fel, korszerűsíti hűtőraktárait és a terményáruk raktározására nagyobb helyiségeket létesít, az élelmiszerek szállítását saját gépkocsiparkjával bonyolítja le. A második világháború kitörésének pillanatában az üzem egyike volt az ország legjobban felszerelt és mintaszerűen kiépített élelmiszerfeldolgozó és árusító üzemeinek. Jelentősége az 1940. évben kezdődő élelmiszerbeszerzési nehézségek folytán még inkább emelkedett. Minden egyes évben a fővárosi lakosság ellátásának biztosítására nagyobb árukészleteket szerzett be s ezzel biztosította a£ élelmiszerek folyamatos elosztását és azok mérsékelt árnívóját. 1945 január hónapjában, Budapest ostroma alkalmával az üzem súlyos károkat szenvedett. Épületei, értékes gépállománya, megrongálódtak vagy tönkrementek, Szállítóparkja, mely ezen időpontban már 30 tehergépkocsiból állott, teljesen megsemmisült. Árukészlete a harci cselekmények következtében elpusztult. Az újjáépítési munkálatok csak 1945. év április—május havában indultak meg teljes erővel. Az akkori viszonyoknak megfelelően legelőször a szállítás kérdését kellett megoldani. Fővárosunk vezetősége belátta azt a fontos közérdeket, mely az üzem működéséhez fűződik, ezért yz üzem igazgatóságának és alkalmazottainak munkáját mindenben támogatta. A helyreállítási munka teljes erővel folyt és kisebb jelentőségű dolgoktól eltekintve, 1945. év végére általában befejezést nyert. A főváros közönségének nagy örömére az Elhagyott Javak Kormánybiztossága az üzem kezelésébe utalta a Suppán Konzervgyárat és a Meinl Rt. üzletet is. Ugyanekkor a Községi Élelmiszerárusító Üzem az élelmiszerellátás folyamatos biztosítására kirendeltséget létesített Nyíregyházán és meghosszabbította a Pécsváradi Kirendeltségnek eddigi szerződését. Polgármesteri rendelkezés folytán az üzem 1946. év szeptember havában a Suppán konzervgyár bérletét, majd 1946. év december havában a Meinl Rt. vállalatainál fennállott érdekeltségét megszüntette. Mindkét vállalkozásból az üzem úgy vonult ki, hogy az ottani gazdálkodására ráfizetés nem volt. 1945. év végén az árusítás a város különböző pontjaira telepített 84 saját és 32 üíemi kezelésben levő Meinl üzletben folyt le. Az üzletek áruellátását 19 darab teherautó egy traktorpótlókocsival és 47 igásló 27 lovaskocsival biztosítja. Az üzem árufeldolgozó gépeinek a-kapacitása lényegesen nagyobb, mint amennyi nyersanyagot az üzem a mutatkozó áruhiány mellett beszerezni képes. Ezidőszerint az üzem a főváros területén az alábbi helyeken rendelkezik fiókokkal: I. kerület Kapisztrán-tér (Állami-nyomda), II. kerület: Bem-utca 24. Budagyöngye, Mészáros-utca 12., Széna-tér 1. I., Széna-tér II., Fő-utca 71., Batthyányi-tér, Keleti Károly-utca 16. III. kerület: Bécsi-út 88—92., Kolossy-téri piac, Kórház-utcai vásárcsarnok, Óbuda gázgyár, Római fürdő, Törökvész-utca, Flórián-tér 14., Ürömi-utca 60—62., Vörösvári-út. IV. kerület: Váci-utca 82., Gerlóczy-utca 4. V. kerület: Hold-utca 13., Kiss József-utca 1., Zrinyi-utca 2. VI. kerület: Rippl Rónai-utca 28., Ferdinánd-téri piac, Hunyadi-tér 4., Nagymező-utca 35., Ferdinánd-tér II., Budapest Hivatali Útmutató — 25 385
