Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1947)
Lexikon-rész
vállalat és a kisajátítást szenvedő telektulajdonosok között a kisajátító által felajánlott kisajátítási ár elfogadására vonatkozólag békés egyességet kísérel meg. Amennyiben a kisajátítási albizottság csupán a kisajátítási tervet állapítja meg, az ügyet a bírói kártalanítási eljárás megindítása végett az illetékes birtokbírósághoz teszi át. Az esetben pedig, ha az érdekeltek között felajánlott kisajátítási árra vonatkozólag békés egyesség jön létre, a kisajátítási albizottság a kisajátítási árat is megállapítja és a bírói kártalanítási eljárás elmarad. A kisajátítási albizottság elsőfokú véghatározata ellen az illetékes miniszterhez lehet fellebbezni. A fellebbezés bélyegmentes. Vonatkozó törvény: 1881. évi XLI. te. vonatkozó rendelet: 7890/1930. M. E. Kisajátított telkek (telekrészek) átvétele, átadása. Az átvételt, illetőleg az átadást elrendelő polgármesteri határozat kiadása után a kisajátítást szenvedő, illetve a relekvevő a kerületi elöljáró mérnöki hivatalában jelentkezni köteles az átadás, illetőleg az átvétel végett. Közterület céljára kisajátított telekrészek, illetve telkek — amennyiben az erre vonatkozó kisajátítási egyesség mást nem tartalmaz — csakis foglalásmentesen vehetők át, vagyis közterület céljára kisajátított oly telekrészek, melyek a még osztatlan telekkel egybe vannak kerítve, amelyek bérbe vannak adva vagy amelyeken ház, vagy házrész áll, nem vehetők át. Az átadás, illetve átvétel előtt igazolandó, hogy a kisajátított telket vagy telekrészeket adó, vízdíj, vízóra eltávolítási költség stb. nem terheli. Kisdedóvodák. Lásd: Iskolák c. a. Kisdedvédelem. Lásd : Anya-, Csecsemő- és Kisdedvédelmi Intézet c. a. Kisgazdapárt. Lásd : Közgyűlésen képviselt pártok c. a. Kisipari Hitelintézet. Lásd: Budapesti Kisipari Hitelintézet c. a. Kiskorúak és gondnokoltak vagyonának kezelése. A kiskorúak és gondnokoltak ingatlanvagyonát rendszerint haszonbérbeadas útján kell hasznosítani. Egyéb vagyontárgyak azok rendeltetése szerint gyümölcsöztethetők, azonban a készpénz, értékpapír, ékszer és drágaság, valamint fontos okiratokat gyámpénztári letétbe kell helyezni. A vagyonkezelés módját az árvaszék a hagyatéki tárgyalás során a gyám és a rokonok bevonásával határozza meg. Értékpapírokat a gyámpénztár egyénenként, de bankszerűen kezeli, a készpénzvagyont pedig összesítetten gyümölcsözteti. Az árvaszék a készpénztőke kamatait félévenként —február és augusztus hónapokban — hivatalból kifizetteti a szülőnek, ugyancsak kifizetteti a szülőnek az értékpapírok szelvényjövedelmét is az esedékesség idején. A gyámság alatt álló kiskorú tőkekamatait és szelvényjövedelmét az árvaszék a kiskorú tőkevagyonához csatolja, vagy indokolt szükség esetén a gyám kérelmére utalja ki. Indokolt szükség esetén nincs akadálya annak, hogy az árvaszék a kiskorú vagy gondnokolt szükségleteinek fedezésére a tőkevagyonból is teljesítsen kiutalást. Hivatalból nem intézkedik az árvaszék a kiskorú vagy gondnokolt készpénzvagyonának ingatlanba vagy ingóvagyonba való befektetése iránt, ha azonban a gyám, illetve a gondnok ezt szükségesnek látja és eziránt előterjesztést tesz és az árvaszék a kérelem teljesítését a kiskorú vagy gondnokolt érdekében állónak találja, a kérést teljesitheti. Itt errllítjük meg, hogy a szülőnek joga van arra, hogy a kiskorú készpénzvagyonát — kellő biztosítás mellett — saját kezelésébe vegye, vagy annak kihitelezésére tegyen javaslatot, amit az árvaszék, ha a biztosíték megfelelő, nem tagadhat meg. A kiskorúak és gondnokoltak vagyonáról a gyám és gondnok évenként számadással tartozik, a szülő azonban csak ingóleltár bemutatására köteles. Felépítménnyel (házzal) bíró ingatlanokat tűzkár ellen biztosítani kell. Kiskorúak és gondnokoltak vagyonának kiadása. A nagykorúság elérésével, illetve a gondnokság megszűnésével a gyám és gondnok az általa kezelt vagyont közvetlenül tartozik a volt gyámoltnak, illetve gondnokoltnak kiszolgáltatni, ugyanekkor köteles az árvaszékhez végszámadását vagy volt gyámoltjának, illetve gondnokoltjának felmentő nyilatkozatát beterjeszteni. A gyámpénztári kezelésben volt vagyontárgyakat az árvaszék közvetlenül a volt gyámoknak vagy gondnokoknak hivatalból utalja ki. Ilyen esetben az árvaszék a gyámpénztári kezelésben levő egész vagyont kiadja, kivéve ha a volt kiskorú vagy gondnokok mással tulajdon- közösségben van és a vagyontárgy nem osztható (pl. ékszer). Utóbbi esetben a kiutalás csak akkor történhet meg, ha minden társtulajdonos önjogú. Ha a kiskorúnak vagy gondnokoknak a gyámpénztári kezelésben levő vagyontárgyára, annak értékesítésére, a készpénz egészére vagy egy részére szüksége van, az árvaszék az önjogúság előtt is teljesíthet kiutalást, de csak akkor, ha a szükségesség igazolt. Nincs akadálya annak sem, hogy szükség esetén a letétben levő vagyontárgy megfelelő módon értékesítést nyerjen. A vagyon kiutalása hivatalból történik meg, de ha a kiskorú önjogúságát házasságkötéssel érte el és az eriől szóló értesítés az árvaszékhez még nem érkezett meg, a házassági anyakönyvi kivonat bemutatásával lehet a kiutalást kérni. Kiskorúak házasságához gyámhatósági jóváhagyás és beleegyezés. Kiskorúak házasság- kötéséhez, ha az atya vagy anya él és szülői hatalmát gyakorolja, árvaszéki jóváhagyás nem kell. Rendszerint elegendő az atya beleegyezése a házasságkötésbe, ha azonban a szülők elváltak, 312
