Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1947)

Lexikon-rész

az atya beleegyezésén kívül a gondozó szülő hozzájárulása is kell. Az atya halála után az anya egyedül jogosult a beleegyezésre. Gyámság alatt álló kiskorú ügyében csak akkor van szükség a házasságkötéshez gyámhatósági jóváhagyásra, ha a kiskorú gyámja nem a nagyatya. A házasság- kötéshez az árvaszék a jóváhagyást a kiskorú és a gyám meghallgatása után adja meg. Ha a kiskorút képviselő szülő vagy gyám a kiskorú által tervezett házasságkötéshez a beleegyezést nem adná meg, az arvaszék a szülői (gyámi) beleegyezést pótolja. Ilyen esetben a kiskorúnak kell az árvaszékhez fordulni. Az árvaszék meghallgatja az érdekelteket s a kiskorú érdekeinek ozem- előtt tartásával dönt, hogy a szülői beleegyezést pótló gyámhatósági beleegyezést megadja-e. A kérvényhez mellékelni kell a kiskorú születési anyakönyvi kivonatát. Az ügyben az árvaszék házassági és útlevélosztályához (IV., Központi városháza, III. pav., II. em. 41.) közvetlenül lehet fordulni.

Kiskorúak képviselete. A kiskorúak mindaddig, amíg szülőik élnek és szülői jogaik gyakorlásában gátolva nincsenek, szülői hatalom alatt állanak. A szülői hatalmat rendszerint az atya gyakorolja, de a szülői hatalom gyakorlásának jogát az árvaszék az anyára is bízhatja, természetesen indokolt esetben. Az atya halála esetén a szülői hatalom gyakorlásának joga az anyára száll. Az árvaszék az atya halála után a szülői hatalom gyakorlásának átszállását hivatalból,

— tehát a felek kérelme nélkül is — megállapítja. Mindkét szülő halála esetén a kiskorúak gyámság alá kerülnek. A gyámi tiszt az atyai nagyatyát, ennek nemlétében az atyai nagyanyát, majd az anyai nagyatyát, az anyai nagyanyát — ha mindezek nem élnének, vagy a gyámi tisztet viselni nem kívánnák — a legközelebbi vérrokonokat illeti meg. Ha nincs alkalmas személy, akit a kiskorúak képviseletére gyámul ki lehetne rendelni, az árvaszék a polgári társadalom soraiból rendel gyámot. (Lásd: Gyámkirendelés.)

Kiskorúak tartási, elhelyezési és szülőikkel való érintkezési ügyei. A törvényes kiskorúak elhelyezési és tartási ügyeiben rendszerint az árvaszék határoz. Minden ilyen természetű ügyben,

— ha a kiskorú budapesti illetőségű, vagy a főváros területén tartózkodik, — az árvaszékhez kell fordulni. Kivételesen gyermekek elhelyezése és tartása kérdésében a házassági bontóper során a bíróság (törvényszék) ítéletben rendelkezik, de a gyakorlat szerint a bíróság a* legtöbb esetben a döntést a gyámhatóságnak tartja fenn. Kiskorúak elhelyezése tárgyában jogszabály, hogy 1. ha a szülők házassága nincs búóiiag felbontva, a gyermekek 7. életévükig az anyát, azonfelül a fiúgyermekek az atyát, a leánygyei mekek az anyát illetik, — 2. ha a szülők házasságát a bíróság felbontotta, a 7. éven aluli gyei mekek az anyát, azon felül a nem vétkes szülőt illetik, tehát azt a szülőt, akivel szemben házastársát a bíróság vétkesnek nyilvánította. Hangsúlyozni kell azonban, hogy mindkét törvényi intézkedéstől a gyámhatóság fontos okból eltérhet és a gyermekeket a nem jogosult szülő vagy akár idegen gondozására bízhatja, sőt kötelezheti a szülőket a gyermekek intézeti elhelyezésére. Amennyiben a kiskorúak elhelyezése és tartása tárgyában a bíróság vagy az árvaszék már határozatot hozott, de a viszonyok változása folytán az elhelyezés formája a kiskorú érdekeinek nem felel meg, az árvaszék a bírói ítéletben foglalt rendelkezést vagy saját véghatározatát bármikor megváltoztathatja. Törvényes kiskorúak tartásdíjmegállapítási ügyeiben ugyancsak az árvaszék jár el. A tartásdíj összegszeiűsége a szülők vagyoni és jövedelmi, illetőleg kereseti viszonyainak alapján nyer megállapítást. A kiskorúval való érintkezésre joga van annak a szülőnek, aki a gyermeket közvetlenül nem gondozza. Feltéve, hogy a szülők ebben a kérdésben megegyezni nem tudnak, ebben a kérdésben is az árvaszék jogosult eljárni. Az elhelyezési, tartási és érintkezési (láthatási) ügyekben a feleknek kell az árvaszékhez fordulni, beadványukra 6 forint állami (okmány) bélyeget és 6 forint városi illetéket kell leróni. Az árvaszéknek ezekben az ügyekben hozott határozatai ellen a szülőknek fellebbezési joguk van. A fellebbezésre 10 forint állami és 10 forint városi illetéket kell leróni.

Kiskorúak vallásváltoztatása. Ha a szülők egy valláson vannak, a közös kiskorú gyermekek szüleik közös vallását követik. Vegyes vallású szülők házasságából született gyermekek, — ha a szülők között vallásegyts ég nem jött létre — nemük szerint követik szüleik vallását. Ha a szülők később vallást változtatnak akként, hogy egyvallásúakká válnak, gyermekeik 7 életéven alul minden intézkedés nélkül, egyszerű anyakönyvi feljegyzéssel, 7. életévükön felül az árvaszék beleegyezésével a szülők közös vallására térhetnek át. A 18. életévén felül levő kiskorú vallásváltoztatás szempontjából önjogú. Üjabb gyakorlat szeriht a kiskorúak akkor is áttérhetnek szüleik közös vallására, ha mindkét szülő közös vallásról, más közös vallásra tért át. A vallásváltoztatási kérelmet az árvaszékhez kell előterjeszteni, ahhoz csatolni kell a kiskorú és szülei születési anyakönyvi kivonatát, amely utóbbiakon feltüntetve kell legyen a szülők vallásváltoztatása, végül csatolni kell a kiskorú új vallásban való oktatását igazoló lelkészi bizonyítványt. Az órvaszék a kiskorú szüleit éi magát a kiskorút is meghallgatja, utóbbit különösen arra, hogy a vallásváltoztatást a kiskorú maga is kívánja-e és nem jelentkezik-e kényszer. A vadásváltoz- tatáshoz való gyámhatósági beleegyezés iránt előterjesztett kérelem bélyegmentes. Nem változtathat vallást a 7. életévét betöltött házasságon kívül született gyermek, továbbá az, akinek szülei nem közös vallásúak, vagy már nem lehetnek közös vallásúakká (pl. haláleset).

313