Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1947)
Lexikon-rész
H Hadi és háborús polgári gondozottak. Mindazok, akik az 1914—18-as és az elmúlt háborúban hadi és katonai szolgálat vagy honvédelmi munka teljesítése közbenj — valamint azok, akik az elmúlt háború folyamán mint polgári egyének, légitámadás vagy harci cselekmények következtében megrokkantak, az 1933 : VII. te. (hadirokkant törvény), ennek végrehajtási utasítása és a kiegészítő rendeletek értelmében hadi, illetve háborús polgári rokkanttá nyilvánításra és gondozásra jogosultak. A fenti körülmények közt elhaltak, eltűntek feleségei, gyermekei és eltartott felmenő ágbeli rokonai, testvérei hadi, illetve háborús polgári özveggyé, árvává vagy hadi- gondozott családtaggá nyilvánításra és gondozásra tarthatnak igényt. A gondozás nemei: járadék- (rokkantjáradék, melyhez a gyermekek után nevelési pótlék kapcsolódik, özvegyi járadék, melyhez gyermek esetén félárva járadék kapcsolódik, szülőtlen árvajáradék (járadéksegély, temetési segély, kórházi és egyéb gyógyintézeti ellátás, orvosi kezelés, mesterséges testrészpótlóval való ellátás, kiképzés új életpályára, nevelőintézeti ellátás, ösztöndíj és egyéb jogok, előnyök. Ez utóbbiak közé tartoznak: adó- és illetékkedvezmények, közszolgálati kedvezmények, alkalmaztatási kedvezmények a mezőgazdaságban, iparban és kereskedelemben. Iskolai felvételi és tandíj- kedvezmények, utazási kedvezmények, előnyben részesülés a közszállításoknál, utcai árusítási, dohányárusítási és korlátlan italmérési engedélyek, végül rádióelőfizetési díjmentesség. (Ez utóbbi csak 100%-os rokkantak javára.) A gondozásbavétel iránti kérelmet a lakhely szerinti kerületi elöljáróságon írásban vagy szóban kell előterjeszteni. A kérelmet a kerületi elöljáróságok mellé szervezett hadigondozó bizottságok tárgyalják. A bizottság elnöke a kér. elöljáró vagy helyettese, előadója a kér. elöljáróság hadigondozási előadója, tagjai: a tiszti főorvos által kijelölt kér. tiszti orvos, mint orvosszakértő és két 100, 75 vagy 50%-os hadirokkant, akiket a kerületi Nemzeti Bizottság jelöl ki. A bizottság a kérelem tárgyában véghatározattal dönt, véghatározata elleni esetleges jogorvoslat a székesfőváros Közigazgatási Bizottsága Hadigondozási Albizottságához címezve az elöljáróságon nyújtandó be. Az Albizottság az elnökön felül 6 tagból áll. Ezek : az árvaszéki elnök, a tiszti főügyész, a tiszti főorvos, a polgármester által kiküldött tisztviselő, valamint a közigazgatási bizottság által saját kebeléből vagy ezen kívül álló egyének közül választott két legalább 50%,-os hadirokkant. Az Albizottság előadója a polgármester által kiküldött tisztviselő. Az Albizottság döntéséről a kérelmező az elöljáróság útján értesül. Abban az esetben, ha az egyébként jogosult gondozás iránti kérelmét a veszteség (megrokkanás, halál, eltűnés) tudomásul vételét követő egy év elmúlta után terjeszti elő, a kér. hadigondozó bizottság a kérelem tárgyában nem dönthet, hanem csak javaslatot tehet a népjóléti miniszterhez, hogy a kérelmezőt vegye gondozásba. Ily esetben a miniszter döntéséről a kérelmező szintén az elöljáróság útján értesül. Ha a gondozásba vételt elrendelő határozat pénzellátás folyósításáról is intézkedik, azt a kerületi elöljáróság utalványozza. A pénzellátások havi összege az első ellátási csoportban: 100%-ós rokkant 110, 75%-os 45, 50%-os 20 forintot, özvegy 30 forintot kap. A második ellátási csoportban 100%-os rokkant 90, 75-%os 35, 50%-os 15 forintot, özvegy 22-50 forintot kap. A nevelési pótlék mindkét ellátási csoportban a rokkant fogyatkozási százaléka szerint gyermeken- kint havi 15, 8, illetve 6 forint. A félárva járadéka mindkét ellátási csoportban 15, a szülőtlen árvajáradék 20, a hadigondozott családtag járadéksegélye 15 forint. A 25%-os rokkantak jelenleg pénzellátásban nem részesülnek. Úgyszintén nem részesülnek pénzellátásban az önálló iparosok, kereskedők és mezőgazdák. Az utóbbiak akkor, ha tulajdonukat vagy haszonélvezetüket képező mezőgazdasági ingatlan az egyes csoportokban meghatározott kataszteri tiszta jövedelmet meghaladja. Nem részesülnek pénzellátásban az állami egyedáruság tárgyát képező dolgok (dohánynemű, élesztő stb.) eladására jogosultak. Végül nem részesülnek pénzellátásban az első ellátási csoportban a havi 217 forintot meghaladó jövedelemmel rendelkező rokkantak, a havi 154 forintot meghaladó jövedelemmel rendelkező özvegyek. A második ellátási csoportban ezek a határösszegek: rokkantaknál 168 forint, özvegyeknél 130 forint. A szülőtlen árvákra nézve ez a határösszeg mindkét ellátási csoportban 140 forint. E határösszegekhez eltartás alatt álló feleség után 20% és gyermekenként 10—10% hozzászámítandó. Az igény megállapítása után a jogosultak hadi-,illetve háborús polgári gondozási igazolványt kapnak/ Kizárólag ez az okirat szolgál a hadi-, illetve háborús polgári gondozotti mivolt igazolására. Ily igazolványt az érdekeltek gondozásba vételük után bármikor, a szükséghez képest tetszés szerinti számban kérhetnek és kapnak. Azok a hadi-, háborús polgári rokkantak, akiknek fogyatkozása az idők folyamán súlyosbodik, három évenkint fogyatkozásuk állapotának felülvizsgálatát kérhetik, mikor is a fogyatkozás mérvét, a rokkantsági százalékot a hadigondozó bizottság újból megállapítja. Budapesti Hivatali Útmutató — 17 257
