Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1947)
Lexikon-rész
A hadigondozottak érdekképviseleti szerve a Hadirokkantak, Hadiözvegyek és Hadiárvák Nemzeti Szövetsége (HONSz). A szövetség székhelye: Budapest, VIII. kér., Horánszky-u. 32. Hadifogolytemető. Lásd : Hősi és hadifogolytemető c. a. Hadifoglyok ügyei. A hadifogságban levők hozzátartozói (feleség, törvényes, törvényesített, örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermeke, szülő, nagyszülő, mostoha, örökbefogadó és nevelőszülő, após, anyós, unoka, testvér, mostohatestvér és testvérének teljesen árva, valamint félárva gyermeke, házasságon kívül született gyermek) hadisegélyben részesülhetnek, ha arra rászorulnak és eltartásukról katonai szolgálat előtt a fogságban levő gondoskodott. A hadisegélyezés érdemi elintézést, továbbá a rászorultság megvizsgálását, a hadisegélyre való igény megállapítását vagy elutasítását a hozzátartozók lakóhelye szerint illetékes kerületi elöljáró végzi. A kerületi elöljáró a hadisegély folyósítása iránti kérelmek tárgyában véghatározattal dönt. A véghatározat ellen a kézbesítést követő 15 napon belül a polgármesterhez fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezést mindig a kerületi elöljáróságon kell benyújtani. A hadisegély összege feleség után, feleség nem létében az első gyermek után, havi 18 forint, a többi hozzátartozó után fejenként, havi 10 forint. A hadifoglyok hozzátartozóinak a hadi segéllyel, valamint egyéb érdek- védelmi ügyeikkel kapcsolatban tájékoztatást a kerületi hadisegélyügyi előadó ad. Hadigondozási igazolvány. Lásd : Egyéni lap c. a. Hadigondozási járadék. Lásd : Hadi- és háborús polgári gondozottak c. a. Hadisegélyben részesül a nem hivatásos állományú valóságos szakaszvezetőnél nem magasabb rendfokozatban tényleges szolgálatot teljesítő hadköteles hozzátartozója. Úgyszintén hadisegélyben részesülnek azok, akiknek hozzátartozója fentrészletezett szolgálat teljesítése közben eltűnt vagy meghalt. Ez utóbbi esetben addig, amíg a hadigondozásbavétel meg nem történik, de legkésőbb a haláleseteknek a hatóság tudomására jutását követő egy évig. Hadisegélyben részesülnek az alábbi hozzátartozók : feleség, gyermek, szülő, nagyszülő, após, anyós, unoka, testvér, házasságon kívül született gyermek, illetve annak anyja. Hadisegélyt csak az után a hozzátartozó után lehet folyósítani, akit a katonai szolgálatra bevonult eltartott. Ebben az esetben is csak akkor, ha hadisegélyre rá van szorulva. Rászorultnak tekintendő az, akinek jövedelme a havi 130 forintot nem haladja meg. Ehhez az eltartott gyermekek után gyermekenként 10—10%-ot hozzá kell számítani. A hadisegély összege : feleség után, feleség nem létében az első gyermek után havonta 18 forint. A többi hozzátartozó után fejenkint 10 forint. A hadisegély iránti kérelmet a lakhely szerinti kér. elöljárónál kell előterjeszteni, aki a kérelem tárgyában véghatározattal dönt. A megállapított hadisegély utalványozása a kér. adószámviteli osztályok útján történik. A kér. elöljáró véghatározata elleni esetleges jogorvoslatot a polgármesterhez címezve, a kerületi elöljáróságon kell előterjeszteni. A polgármester a másodfokú döntésről az érdekeltet közvetlenül értesíti. Hagyatéki ügyek. Halálesetfelvétel eszközlése mindig azon kerületben indul meg, ahol az elhalálozás történik. Amennyiben az elhúnytnak más kerületben van a lakása, úgy a halálesetfelvétel további illetékes eljárásra és kiegészítésre átteendő. Amennyiben az örökhagyó 12. évét még nem töltötte be, azaz utána vagyon nem maradt, halálesetfelvétel mellőzendő. Halálesetfelvétel mindig az örökhagyó legközelebbi hozzátartozójának közbenjöttével eszközlendő. Halálesetfelvétel csak a halottkém (tiszti orvos) írásbeli jelentése, illetve a kórház, vagy a Törvényszéki Orvostani Intézet jelentése alapján eszközölhető. Országon kívül elhaltak halálesetfelvétele, illetve holttányilvánítás esetében csakis az illetékes járásbíróság elrendelő végzése alapján járható el. Halálesetfelvétel kiegészítése után, amennyiben hivatalból leltározásra szükség nincsen, úgy azt az illetékes közjegyzőnek elküldendő, 1 darab másolati példány a Magyar Illetékkiszabási hivatalnak elküldendő, 1 példány pedig az irattárba megőrzendő. Hagyatéki leltározásnak a következő esetekben van helye : I. Ha kiskorú örökös van. II. Ha az örökösök közül gondnokolt van. III. Ismeretlen helyen tartózkodó van. IV. Ha tudvalevő örökös nincsen. V.Ha most létesítendő közalapítványt jelöl, illetve mond a végrendelet. VI. Ha valamelyik örökös kéri. Halálesetfelvétel során a kér. elöljáróság megállapítja, hogy az elhalt után maradt a kiskorú, gondnokolt, esetleg ismeretlen helyen tartózkodó örökös, ilyen esetben a halálesetfelvétel I. példányát az illetékes közjegyzőhöz, II. példányát pedig az illetékes árvaszékhez kell beterjeszteni. Ezen halálesetfelvételhez csatolja az elhúnyt után maradt vagyonára vonatkozó hagyatéki (leltár) kimutatást. Amennyiben az elhúnyt után tudvalevő örökös egyáltalában nincsen, a biztosítási intézkedés azonnal megteendő, illetve az ingók azonnal felleltározandók. Ezen esetben, ha készpénz, értékpapírok és ékszerek is vannak a hagyatékban, azoknak leltárba vétele után az illetékes közjegyzőnek kell letéti jegyzék ellenében átadni. Amennyiben örökös nincsen, a Kincstári jogügyek Igazgatósága minden esetben meghívandó a leltározáshoz. Minden leltározásról a Magyar Illetékkiszabási hivatal értesítendő, hogy a leltározásnál magát képviseltethesse. Ha az elhúnyt 258
