Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1947)

Lexikon-rész

Gyámpénztári kölcsönök. Ezidőszerint gyámpénztári kölcsönök folyósítása szünetel. Az irányadó jogszabály szerint a főváros árvaszéke a főváros területén fekvő ingatlanokra adhatott az ingatlanok értékének egyharmadáig terjedő összeg erejéig kölcsönt, megfelelő jelzálogi biztosítás mellett. A kölcsön rövid lejáratú (10 éves) törlesztéses és amortizációs (32 éves) kölcsön volt. A kölcsönök felvétele árvaszéki hites szakértő és gyámhatósági kiküldött becslése és a kölcsönösszeg jelzálogjogi bekebelezése után történhet. A kölcsönt mindenkor az árvaszék teljes ülése szavazza meg.

Gyámságról vagy gondnokságról lemondás. Gyámság és gondnokság viselése állampolgári kötelesség, azt a törvényben megállapított esetek és okok kivételével elutasítani nem lehet. Gyámságot és gondnokságot viselni nem tartoznak és kérelmük esetén tisztük alól felmentendők : a) akik 60. életévüket betöltötték; b) akik egy terhesebb vagy két kisebb gyámságot vagy gondnokságot viselnek; c) akik 5 gyermeknek viselik gondját; d) a miniszterek: e) nemzet- gyűlési képviselők ; f) tényleges katonák, köztisztviselők, világi papok és tanítók, ha állásukkal járó tennivalóikkal a gyámi vagy gondnoki tiszt viselése nem egyeztethető össze : *g) akik a kiskorú lakóhelyétől vagy birtokától távol laknak ; h) bírák és államügyészek, amennyiben a gyámi tiszt őket nem törvény vagy végrendelet alapján illeti meg ; i) a nő férje fölötti gondnokságot nem köteles viselni. Az árvaszék a gyám vagy gondnok felmentése tárgyában az érdekelt kérelmére hoz határozatot. Megjegyzendő, nogy a szülői hatalmat gyakorló anya gyermekei vagyonát nem köteles- kezelni, -— ebben az esetben az árvaszék a vagyon kezelésére gondnokot rendel. Joga van azonban az anyának bármikor igényelni a vagyonkezelés jogát, amikor is a vagyonkezelő gondnokot fel kell menteni.

Gyermekek vallására megegyezés. Gyermekek vallására vonatkozóan a házasságkötés előtt a vegyesvallású házasulok megegyezhetnek abban, hogy a születendő gyermekek valamennyien az egyik szülő vallását fogják követni. Ezt az egyes:.éget közokiratba kell foglalni és azt a házassági anyakönyvben fel kell jegyezni. Vallásegycsséget csak 1. közjegyző ; 2. polgár- mester ; 3. járási főjegyző és 4. járásbíróság előtt lehet kötni. A vallásegyesség megkötésénél a házasuló feleknek együttesen kell jelen lenni, az egyességről az anyakönyvvezetőt értesíteni kell.

Gyermek- és Ifjúságvédelmi Központ. (Vili., Gyulai Pál-u. 7.) Az Iskolanővéri Intézményből és a Gyermek- és Ifjúságvédelmi Hivatalból alakult ki 1945 őszén. Célja : megszabni, irányítani és ellenőrizni a főváros gyermekvédelmi tevékenységét. Összekapcsolja a főváros gyermekvédelemmel foglalkozó valamennyi szervezetét és biztosítja e szervezetek együttműködését. Feladata a 3 éven felüli gyermekek és fiatalkorúak védelme és gondozása. A központ által kijelölt gyermek- gondozók az iskolákon keresztül állanak kapcsolatban a gyermekkel, állandó érintkezést tartanak azonban a gyermek családjával is. A gyermekek és fiatalkorúak szociális és egészségügyi gondozásán kívül a központ feladata a gyermekek és fiatalkorúak jogvédelme is. Foglalkozik a gyámság rendezésének előkészítésével. Az iparos- és kereskedőtanulók, továbbá az iskolába nem járó fiatalkorúak különleges szociális és nevelési problémáinak megoldása is hatáskörébe tartozik. Vezető: Nemes Lipót polgári iskolai igazgató.

Gyermekelőadások engedélyezése a székesfőváros területén a polgármester hatáskörébe tartozik. Folyamodónak a Magyar Színészek Szabad Szakszerezete által igazoltatni kell, hogy a tervezett gyermekelőadásokon felléptetni szándékolt művészek nem gyermekek, hanem felnőtt hivatásos színművészek. Részletes művészi műsortervet kell becsatolni a darabok címének és szerzőinek feltüntetésével. A polgármester az előadások engedélyezése előtt kikéri a Magyar Művészeti Tanács véleményét is.

Gyermekmenhely kötelékébe való felvétel. Állami gondozásra, illetve gyermekmenhelyi beutalásra jogosultak : 1. a talált gyermekek, akiknek hozzátartozóit nem sikerült kinyomozni ;

2. árva gyermekek, vagy akiknek szülői vagy nagyszülői olyan vagyoni és kereseti viszonyok között élnek, hogy gyermekeiket, illetve unokáikat eltartani nem tudják ; 3. félárva gyermekek, akik szülője munka- és keresetképtelen, vagy keresete oly csekély, hogy abból gyermekét eltartani nem képes ; 4. leányanyák gyermekei, ha az anyának nincs megfelelő keresete, a természetes atya pedig ismeretlen, vagy tartásdíj rajta be nem hajtható ; 5. nagyszámú családok gyermekei, figyelembe véve a méltánylást érdemlő körülményeket. Állami gondozás a gyermekmenhelyen történik, rendszerint akként, hogy a gyermekeket idegeneknél helyezik el. Hozzátartozóknál való elhelyezés nem történhet, sőt a gyermeket olyan községben helyezik el, ahol nem laknak hozzátartozók. Állami gondozás iránti kérelmet az illetékes kér. elöljáróságnál kell előterjeszteni. A kér. elöljáróság a kérdésben alapos vizsgálat megtartása után határoz. (Lásd még: Elhagyottsági ügyek.) Az állami gondozás költségeit a tartásra köteles vérrokonok (szülők, nagyszülők) kötelesek megtéríteni, kivéve, ha az aránylag csekély összeg megfizetésére sem képesek. A gondozási költségek behajtása közigazgatási úton történik. Az állami gyermekmenhelybe való beutalást megtagadó véghatározat ellen a belügyminiszterhez fellebbezésnek van helye, amit a kér. elöl253