Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1947)
Lexikon-rész
járóságnál a véghatározat kézbesítését követő 15 napon belül lehet előterjeszteni. Erkölcsi elhagyottság esetén, tehát ha a gyermek környezetében züllés veszélyének van kitéve, vagy züllésnek indult, az árvaszék jogosult a gyermeket az állami gyermekmenhelybe beutalni. Az árvaszék véghatározata ellen ugyancsak jogorvoslatnak van helye. Szükség esetén az árvaszék megkeresheti a gyermekmenhelyet, ha a gyermek zárt intézetben való elhelyezését látja kívánatosnak, hogy a gyermeket intézetben helyezze el. Gyermekotthonok. Lásd : Átmeneti gyermekotthonok c. a. Gyermeküdültetés. Az 1922-ben megindult fővárosi gyermeküdültetés célja a testileg leromlott, fejletlen, betegségekből felépült, egészségtelen környezetben élő, mindkétnembeli 3—14 éves óvodás és iskolásgyermekek évközi és nyári üdültetése. A gyermekek üdültetésére ajánlást szociális szempontból az iskolai gondozók, egészségügyi szempontból pedig az iskolaorvosok végzik el. A kiválogatott gyermekeket ráutaltságuk foka szerint a Gyermek- és Ifjúság- védelmi Központ hívja be és osztja be a székesfőváros vidéki gyermeküdültetőtelepeire. A fertőző- betegségben, súlyos testi hibában szenvedő, állandó orvosi kezelést igénylő és szellemileg fogyatékos gyermekek az üdültetésre nem oszthatók be. Az üdültetés időtartama nyáron általában 4 hét, ha azonban egészségügyi vagy szociális szempontok indokolttá teszik, a gyermek további 4 hétig az üdülőtelepen maradhat. Az üdültetés általában ingyenes, a tehetősebb szülők gyermekei azonban térítést tartoznak fizetni. Az üdülőtelepekre el nem vitt gyermekek a nyári iskolai napközi otthonok útján a nyári iskolai szünet alatt egésznapos kirándulásokat tesznek a székes- főváros kirándulóházaihoz. Az első üdülőtelepet 1925-ben létesítette a főváros, a fiúárvaházák számára Bélatelepen a gróf Zichy Béla által adományozott 4560 négyszögöles telken. Megnyitásakor 72 ágyas volt, 1926-ban 100, 1941-ben 2Ő0 személyesre bővült. 1929-ben nyílt meg Fonyódon, az Erzsébet-leányárvaház 70 ágyas üdülőtelepe, mely ma szintén a fővárosi gyermeküdülőtelepek közé tartozik. 1930-ban épült Zamárdiban a 100 személyes első fővárosi gyermeküdülőtelep, melyet a főváros 1936-ban kibővítve, 200 gyermek befogadására tett alkalmassá. 1935-ben a főváros egy 120 személyes gyermeküdülőt épített a bicskei árvaház parkjában, ez azonban 1944-ben bombatámadás folytán teljesen elpusztult. 1937-ben a főváros Babócsán létesített 100 gyermek számára alkalmas üdülőt, a község által ingyenesen átengedett Prinke-féle kastélyban. 1940-ben gyermeküdülőtelepet létesített a főváros a levente-intézménytől átvett érdi üdülőtelepen. Több alapítvány készpénzvagyonának felhasználásával a főváros 1943-ban 150.000 pengő vételárért megvásárolta Bakonyoszlopon és 100 személyes gyermeküdülővé berendezte a volt Eszterházy-kastélyt. 1945-ben gyermeküdültetés céljára átvette a főváros w a megszüntetett levente-intézmény balatonaligai, fonyódligeti és balatonboglári üdülőtelepeit. A felsorolt üdülőtelepeken a háború előtt 1256 férőhely volt, a férőhelyek száma jelenleg 1000. Ma már a gyermekek nemcsak nyáron, hanem a tanév tartama alatt is részesülhetnek üdültetésben a téli üzemre is alkalmas bakonyoszlopi, fonyódi és zamárdi üdülőtelepeken. A gyermeküdültetéssel kapcsolatos ügyek közvetlen intézése a főváros Gyermek- és Ifjúságvédelmi Központjának feladata. Gyermekvédelmi ügyek. A gyermekvédelmi ügyek különböző hatóságok és hivatalok hatáskörébe tartoznak. A legáltalánosabb ügyekben az árvaszék, árvaházi és gyermekjóléti ügyekben a polgármesteri IX. ügyosztály és annak külső hivatalai járnak el. Gyermekmenhelyi beutalást az illetékes kér. elöljáróságnál lehet kérni. Ideiglenes beutalásra jogosult a (Fiatalkorúak Kihágási Bírósága, IV. kér. rendőrkapitányság, IV., Szerb-u. 3.), mint a rendőri gyermekbíróság, amennyiben a fiatalkorú csavarog, munkakerülő, a főváros területén felügyelet nélkül kóboról vagy erkölcsi szempontból egyébként van veszélyeztetve. Anyagi és erkölcsi elhagyottság jogcímén minden 15. életévét be nem töltött kiskorút lehet az állami gyermekmenhely kötelékébe utalni. Anyagi elhagyottság megállapítása és a beutalás tárgyában az árvaszék megbízásából a kerületi elöljáróságok, — erkölcsi elhagyottság megállapítása és a gyermek végleges menhelyi beutalása iránt az árvaszék intézkedik. (Lásd : Elhagyottsági ügyek.) A gyermekmenhelyből való kiadatás irántazahatóság jár el,amelyik a kiskorút a menhely kötelékébe utalta. Az eziránti kérelmet a szülőnek kell előterjeszteni, minden esetben ott, ahol a kiskorú anyagi vagy erkölcsi elhagyottsá- gát megállapították. Kivételesen ez a kérelem az illetékes gyermekmenhelynél (Budapesten, X., Üllői-út 86.) is előterjeszthető. Általános gyermekvédelmi ügyekben az árvaszék gyermekvédelmi osztálya (IV., Központi városháza III. pav. II. em.) ad felvilágosítást. Idetartoznak különösen a házasságon kívül született gyermekek érdekvédelmi ügyei. Ugyanitt működik a főváros hivatásos gyámsága is, ahol a kiskorú leányanyák gyermekeinek jogvédelmét látják el. Bűnöző kiskorúak ügyében (ú. n. fiatalkorúak : 12—18 éves kor között) a budapesti törvényszék, mint fiatalkorúak bírósága (V., Markó-utca 27.) jár el. A bíróságot hatáskörének gyakorlásában a Fiatalkorúak Felügyelő Hatósága (V., Markó-utca 16.) támogatja. Kihágást elkövető fiatalkorúak ügyeiben Fiatalkorúak Kihágási Bírósága ítélkezik. A terhes anyák, csecsemők és 3 éVen aluli gyermekek szociális védelmét a székesfővárosi anya-, és kisdedvédelmi intézet (VIII., Vas-u. 10.) biztosítja, míg az idősebb gyermekek érdekében a Fővárosi Gyermek- és Ifjúságvédelmi Központ (VIII., Gyulai Pál-utca 7.) tevékenykedik. 254 t
